Örkény özvegye a Békéscsabai Jókai Színházban

INTERJÚ RADNÓTI ZSUZSÁVAL

A szeptember 17-ei Macska­játék díszbemutató­jának vendége volt Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa. A Jászai-díjas dramaturggal az előadás után beszélgettünk.

– Miben volt más ez a Macskajáték, mint a többi, amit eddig látott?

– A Jókai Színházban egy rendkívül érdekes előadást láthattam.  Bár minden előadás más, csak az a kérdés, hogy a „rosszaságában” vagy a „jóságában” más. A békéscsabai Macskajáték „jóságában” volt más: az előadás minden szakasza nagyon erősen végiggondolt és pontosan végrehajtott volt. Nagyon izgalmas volt a játéktér: a széles színpad remek mozgáslehetőséget biztosított a színészeknek, váratlanul, filmszerűen bukkanhattak föl.  Még nem fejeződött be az előző jelenet és már el is kezdődött a másik. Különösen izgalmas volt a tér és a játék folytonossága.

– Mi a véleménye a szereposztásról?

– Az Orbánnét játszó Felkai Eszter csodálatos módon felvállalta a szerep lomposságát, a leépültségét, a rendetlenségét, az öregségét. És aztán megmutatta, hogy ebből az állapotból hogyan építi föl magát a történet folyamán, miként ragyog, és mennyire szereti újra az életet és önmagát. Majd, hogy ennek a nagy ívnek a végén megint hogyan épül le. Ettől nagyon jó a darab, hogy mégis valami egész váratlan fordulattal azt érzi az ember, nem szabad föladni, nem lehet föladni. Még, ha ilyen különös módon is kell energiát gyűjteni – ahogy ez a gyönyörűséges Felkai Eszter és Tarsoly Krisztina csinálták, – abban a furcsa „macskajátékban”, ami nagyon lényeges eleme az előadásnak.

Amikor még együtt járhattunk Istvánnal, a férjemmel színházba, mindig azt mondta, hogy három dolog fontos egy előadásban; ha ezek stimmelnek, akkor elég jó a produkció. Ha bármelyik problematikus, akkor már baj van. Az egyik a szöveg finomítása, mert, ha finomítok egy durva szöveget, akkor nem merek a mélyére menni a történetnek, felszínes marad. A másik az, hogy hogyan játsszák el azt a bizonyos „macskajátékot” a darab végén. Emberként vállalom-e azt, hogy nevetséges vagyok, hogy öreg vagyok, négykézláb járok és elkezdek nyávogni egy drága, édes kis teremtéssel, akit én óvok és támogatok. Ebben az előadásban vállalták a nevetségességet, a különösséget. Abban a pillanatban, ha ez a játék túl mulatságos, túl nevetséges, az előadás nem jó. Nem egyszer láttunk ilyent a férjemmel…

– Mi a harmadik fontos momentum?

– Hogy mennyire merik a színészek és a rendező vállalni, hogy az előadás egyszerre legyen komikus és tragikus. Ez nem könnyű feladat. Az egyensúlyt meg kell találni. A békéscsabai előadásban mindhárom kritérium egészen szívmelengetően megszólalt. Felkai Eszter nagyszerűen formálta meg Orbánné szerepét, Fodor Zsóka, aki egyébként csupa temperamentum, fölhozza önmagából azt a passzív lényét, ami mindannyiunkban ott van, csak nem tudunk róla. Ez a méltóságteljes, különösen melankolikus asszony a kiabálós, harsány Orbánné mellett az ellenpont az előadásban, ezt Fodor Zsóka gyönyörűen csinálta. Ami tényleg különleges volt, az Csermlényi Viktor és Orbánné szerelmi jelenetei. Mészáros Mihály és Felkai Eszter valami olyasmit vállaltak, amit nagyon kevés előadásban láttam eddig. A viszonyuk gyönyörűen lett megmutatva, az erotika hangja szólalt meg, esendően és mulatságosan ebben a két emberben, mégis jelen volt a líraiság. Természetes volt az egész…

Komlóssy Kata

Radnóti Zsuzsa a Vígszínház dramaturgiai vezetője, a Magyar Színházművészeti Szövetség dramaturg tagozatának és kamarájának elnöke, Érdemes művész, és nem utolsó sorban Örkény István Kossuth-díjas író özvegye. 1965-ben kötöttek házasságot, férje halála óta az életmű gondozója és sajtó alá rendezője.Munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője, amely a POSZT keretein belül működik. A Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett felolvasó színházi esték egyik szervezője és dramaturgja. Tanít az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadó a Veszprémi Pannon Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Bálint Lajos-gyűrű tulajdonos, Hevesi Sándor-díjas, a Pro Cultura Urbis, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje is a birtokában van. A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője és Örkény István-szakértő.

_{Fotó: A-Team/Ignácz Bence}