Közös koncerten hallható a Müpában a világ egyik legrégebb óta létező zeneoktatási intézményének zenekara és a Covent Garden opera zeneigazgatói posztját is betöltő, a romantikus repertoár egyik legavatottabb karmestere. Sir Antonio Pappano és a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara október 27-én közismert, ám megunhatatlan nagyzenekari klasszikusokkal tér vissza a Müpába tíz év után.
Olaszország első számú, 1908-ban alapított szimfonikus zenekarának az a római Santa Cecilia Akadémia ad otthont, amelyet az 1585-ben kelt bullával alapított meg V. Szixtusz pápa – a rendelkezés Nagy Szent Gergelyt, a gregorián énekstílus egykori patrónusát és névadóját, valamint Szent Cecíliát, a zenészek védőszentjét említi, akiről az intézmény a nevét kapta. Olaszországban hagyományosan az operaházakhoz kötődő zenekarokat övezi a legkomolyabb elismerés, a Santa Cecilia Akadémia Zenekarának világhírűvé válása tehát mindenképp különleges jelenség. A több mint százesztendős együttest olyan maestrók formálták a világ egyik legjobbjává, mint Leonard Bernstein és Jurij Tyemirkanov tiszteletbeli karmesterek, Giuseppe Sinopoli, Igor Markevitch és Myung-whun Chung zeneigazgatók, 2005 óta pedig az ezen a poszton álló sztárdirigens, Antonio Pappano.
Az 1959-ben Nagy-Britanniában, olasz szülők gyermekeként született, másfél évtizede a londoni Covent Garden opera zeneigazgatói posztját is betöltő Pappanóval rögzítette az olasz zenekar Csajkovszkij három utolsó szimfóniáját. A nosztalgikus keringőjéről és elégikus lassú tételéről nevezetes V. szimfónia felvételét a Guardian kritikusa rendhagyónak ítélte, mondván, a műnek nem a hagyományos nagyromantikus, végletesen szenvedélyes jellege kerül előtérbe, hanem letisztult formavilága, egyensúlya, valamint merész újításai.
Rossini Hamupipőkéjének nyitánya könnyedsége, energikussága miatt a koncertprogramok és a közönség kedvelt darabja. A különleges zenei élményt ígérő est gerinceként Saint-Saëns Liszt Ferenc emlékének ajánlott III. szimfóniája hangzik el, amely a francia komponista életművének csúcspontja. Érdekessége, hogy igazán kiváló hangzással nem lehet akárhol előadni, hiszen a szimfonikus zenekarban a szokatlannak ható zongora mellett lényeges szerephez jut az alcímben jelzett orgona is. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 6712 síppal és 92 regiszterrel felvértezett hangszere – amelyet a kontinentális Európa mechanikus működésű orgonái közül a legnagyobbként tartanak számon – minden bizonnyal méltó partnere lesz az örök város zenekarának e méltán népszerű remekműben.
Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/1655050141480366/
