11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Ördögi játék
2016.07.27 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

Az Ünnepi Könyvhét apropóján induló friss és ropogós GYORSREAKCIÓ alrovatunk célja, hogy a megjelenése után minél gyorsabb reakciót kapjanak az olvasók a magyar könyvtermésről. Az általunk felkért kritikusok és szépírók írásaiból így reményeink szerint mozaikszerűen kirajzolódik a könyvpiac vállaltan szubjektív képe. A Tiszatáj Online természetesen a rovatban megjelent írásokra is vár reakciókat.

 

PAUL TREMBLAY: SZELLEMEK A FEJBEN

Az utóbbi két évben a magyar könyvpiacon is megfigyelhető egyfajta felfrissülés, ami a horrorszövegeket illeti. Ezen a pályán gyakorlatilag évtizedek óta Stephen King, Clive Barker és még néhány, az övékéhez hasonló esztétikai utat követő szerző az egyeduralkodó – tegyük hozzá, többé-kevésbé érthető módon. Az utóbbi pár évben viszont több olyan próbálkozás is sikeresen napvilágot látott, mely ezektől eltérő szellemiséget követ és néhány ezek közül a magyar piacra is eljutott. Elég csak az itthon tavaly debütáló Nick Cutter Mélység című regényére gondolni, melyet idén a Falka is követett vagy a hazai közönségnek szintén tavaly bemutatkozó Josh Malerman Madarak a dobozban című kötetét kézbevenni, hogy észrevegyük azt az elmozdulást, mely talán a horror zsánerének új irányvonalát fogja meghatározni. Ezek a szövegek mind a narráció, mind a szüzsé, mind pedig a zsánereszközök használatában inventív módon viszonyulnak a hagyományhoz. Ebbe az egyre nyilvánvalóbban kitapintható vonulatba íródik be Paul Tremblay Szellemek a fejben című regénye is, mely az idei Könyvhétre jelent meg az Agave Kiadó gondozásában.

Tremblay regénye egy hetvenes évekbeli klasszikus – William Peter Blatty Ördögűző című regénye – által elindított horroron belüli irányzathoz kapcsolódik, illetve írja újra azt. A kereszténység hitvilágának elemeit aktívan felhasználó horrorirányzat az Ördögűző megjelenésével és még inkább a belőle készült 1973-as filmváltozat révén robbant be a köztudatba és sokkolta a műfaj szerelmeseit. Blatty regénye és a belőle készült film beköltöztette a rettegést a jómódú amerikai polgárság otthonaiba, ráadásul  mindjárt a gyerekszobába. Ezzel olyan tabut érintett, amely minden szülő valódi rémálma. Az Ördögűző az addig megszokottakhoz képest tehát egészen más eszközökkel operált és a pszichológiai horror új lehetőségeit nyitotta meg. Nem csupán azért, mert egy kamasz gyerek – amely életkor egyébként is sok szülőt tölt el szorongással – személyiségének és viselkedésének gyökeres megváltozásáról szól a történet, hanem azért is, mert a katolikus-keresztény hit olyan elemeit használja fel, melyekkel a hívők számot kell vessenek, bármennyire is jobb volna tudomást sem venni róla.

Minden újdonsága ellenére az Ördögűző mégis konzervatív bizonyos tekintetben: a gyönge fehér lányt a fehér katolikus pap, az apafigura menti meg a gonosz Pazuzu démontól, miközben az anyát még csak a szobába sem engedik be. Ez az egyik pont, ahol a Szellemek a fejben aktívan viszonyul a hagyományhoz, hiszen ezek az erőviszonyok egyáltalán nem értelmeződnek olyan egyértelműen, ahogyan a nagy előd esetében.

A regényben ugyanis a New England-i Barrett család átlagosnak mondható életének lassú pusztulását követhetjük végig. A nagyobbik lány, a tizennégy éves Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni és hiába viszik a szülők orvosról orvosra a gyereket, azok nem tudnak végetvetni az egyre jobban elhatalmasodó őrületnek. Az apa – felesége heves tiltakozása ellenére – a hitbe menekül és egy katolikus pap segítségét kéri. Wenderly atya annak rendje és módja szerint ördögűzést javasol, valamint felveszi a kapcsolatot az egyik tévécsatornával, hogy egy új reality műsor keretein belül médiaszenzációt generáljanak az eset köré. Erre szüksége is van a családnak, mivel az orvosi kezelések minden vagyonukat felemésztették, az apa ráadásul évek óta munkanélküli. Így indul útjára a népszerű Megszállottság című műsor, melyet azonban néhány rész után leállítanak, a házban történő tragédia miatt.

Az olvasó az eseményeket tizenöt év távlatából szemlélő Merry nézőpontjából követheti a történetet. Ő Marjorie kishúga, akit egy író keresett meg, hogy interjút készítsen vele és könyvben adhassa ki a történetet. A narrációs különbségek az alműfaj más szövegeivel összehasonlítva tehát kézenfekvőek: retrospektív elbeszélés, mely egy kislány emlékein keresztül működik. Ezen felül a fejezeteket időnként egy blogger bejegyzései szakítják meg, aki a Megszállottság című műsor részeit értelmezi a horrorfilmes hagyomány nézőpontjából, miközben végigveszi az összes fontosabb könyvet és filmet, ami a témában elérhető. Ez az egyik legérdekesebb megoldás az egyértelműen pszicho-horrorként kibontakozó regényben. A blogger – akinek személyazonosságára is fény derül a történet előrehaladtával – elemzésein keresztül ugyanis éppen arra a műfajra reflektál, melyben a Szellemek a fejben is íródott, így a szöveg önnön eszközkészletével kapcsolatban is kérdéseket tesz föl, miközben sikeresen és módszeresen alakítja át vagy bontja le őket éppen ezen kérdések és egyéb, a megszokott klisék fellazítását elvégző megoldások mentén.

A Szellemek a fejben nem csupán fordulatos és a zsánerbe friss megoldásokat vagy – stílszerűen – friss vért hozó regény, de okos és önreflexív szöveg, melyre akkor is érdemes odafigyelni, ha egyébként nem vagyunk a horror elkötelezett rajongói, viszont kedveljük az irodalmi hagyományhoz aktívan viszonyuló, azt inventív módon játékba hozó alkotásokat. Tremblay egyébként nem ismeretlen szerző a műfajon belül, ez már a hatodik regénye. Több alkalommal jelölték műveit Bram Stoker-díjra, melyet a Horrorírók Egyesülete (Horror Writers Association) ítél oda a horror területén elért kiemelkedő teljesítményért. 2016-ban ezt a díjat a Szellemek a fejben kapta.

Szabó István Zoltán (Steve)

 

covers_394580Agave Könyvek Kiadó Kft.,

Budapest, 2016

288 oldal, 3280 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő