11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Szeged történetei világtörténetek
2016.06.30 - tiszatáj

KÖNYVHETI CSEVEGÉS DARVASI LÁSZLÓVAL

Az idei könyvhétre jelent meg Darvasi László új regénye. A Taligás a szegedi boszorkányperek történetét dolgozza föl. A szerző ebben a városban járt főiskolára, a rendszerváltás idején négy évig a Délmagyarországnál volt újságíró. 1993 óta a fővárosban él. Költőként indult, ám az utóbbi években inkább novellista és regényíró. Több színdarabját is bemutatták már. A szegedi könyvbemutatóra Grecsó Krisztiánnal érkezett, akinek új kötete összeállításában szerkesztőként működött közre. Ám Darvasi nemcsak régi barátai és olvasói miatt tér vissza minduntalan Szegedre, hanem témaválasztásaival is.

– Szegedi boszorkányok és a boszorkányperek – ez elég kézenfekvő, sokat ígérő regénytéma.

Minden forrást nagyon alaposan végigolvastam az eseményekről. Ez egy jól földolgozott történet, bár szerintem egy kicsit elsikkad a szörnyűsége. Ez egy borzasztó koncepciós per volt, ocsmány cselekedetek sorozata! De még az áldott emlékű Bálint Sándor se kezeli a helyén. Valahogy nincsen benne a köztudatban, hogy ez milyen szörnyű dolog volt. A legnehezebb volt egy megfelelő elbeszélőt találni, akinek a tekintetéből láttathatom az eseményeket. Tudtam, hogy meg fogom írni ezt a történetet, de sokáig nem tudtam, ki lesz a mesélő. Akinek a szemén keresztül látjuk majd a történteteket. Végül egy taligával vándorló embert választottam, aki a kocsijában könyveket, kéziratokat, verseket, mindenféle nyomatokat szállít. A történet a 18. század elején játszódik, a nyomatok a 16–17. században keletkeztek. Ez a Taligás nevű ember Bécsből Pozsonyon és Budán keresztül érkezik Szegedre és belekerül ebbe a fezsültségekkel terhes, szárazságtól szomjazó, mindenféle társadalmi bajjal küszködő városba, és egyszer csak szemtanúja lesz a boszorkánypereknek. Szóval amikor ezt a figurát megtaláltam, onnan már egyszerű volt a dolgom.

– Miért olyan fontos ez a tekintet? Miért épp egy ilyen figurát alkottál erre a célra?

Ez egy személyes döntés volt. Olyan személyt találtam, akihez én a legközelebb állok. Minden regénynek van egy tekintete, minden regény beszél valahonnan. És nagyon sokszor ezt a pozíciót a legnehezebb megtalálni. Závada Pál új regényében, az Egy piaci napban például egy 1946-ban történő zsidó pogromot egy asszony beszél el. Az író belehelyezkedik egy asszonynak az alakjába. Én is nagyon sokáig gondolkodtam, hogy ki mesélje el ezt a szörnyűséget, ami Szegeden történt 1928-ban? Gondolkodtam azon, hogy az Ördög mondja el ezt a történetet, fölmerült bennem is, hogy egy nővel meséltetem el, de ez mindegyik egészen más lett volna. És akkor eszembe jutott ez a figura, aki egy kicsit költő, a szavak letéteményese, a szavak hordozója, szócipelő ember, aki jön-megy Közép-Kelet-Európában, és mindenféle feladatokat teljesít, könyveket hordoz, szavalással keres némi pénzt. Mivel nekem is lényegében ez a szakmám, az életem, így sokkal személyesebben tudtam elmondani azt, amit gondolok.

– Mi az, ami ebben a történetben leginkább izgatott Téged?

Ez egy olyan történet, amelyben egyszerre van egy nagy utazás, road movie, van gyilkosság is, nem csak a perek kapcsán, hanem azokon kívül is. Van benne thriller, mágikus realizmusnak mondott cselekményépítés. Elég pontos leírása az akkori Szegednek és magának a boszorkánypernek. Persze ez nem történeti tanulmány, hanem fikció, regény.

– A Taligás lényegesen rövidebb, mint az előző regényeid. Ez szerzői döntés volt, kiadói kérés vagy így adta ki a történet?

Így adta ki a történet magát. Nem akartam nagyon nagy regényt írni. Lehet, hogy rövidebbnek tűnik, de én azt éreztem, hogy töményebb lett, mint például a Virágzabálók, amely szintén Szegeden játszódik, a XIX. században, az árvíz előtt.

– Miért mentél te el Szegedről, ha mindig erről írsz regényt? Vagy éppen azért lehet erről írni, mert már elmentél?

Lehet, hogy az eltávolodás is kellett. Én nagyon könnyen váltam pestivé. Nem volt átmenet, nem voltak identitásproblémáim, mint ahogyan például sokan küszködnek a vidéki és a fővárosi létnek az összeegyeztethetetlenségével. Például Háy Jancsi, aki szintén Szegedről indult el, vagy épp Grecsó Krisztián akivel most együtt jöttünk erre a könyvheti programra. Szegednek a történetei voltaképpen világtörténetek. Én nem hiszem, hogy van még egy ilyen város Magyarországon ahol ennyire rá lehetne kapcsolódni a városi történetek természetével a világban zajló történetekre. Nézzük ezt a Taligást is 1728-ban! Jönnek a migránsok. Nyugatról a német telepesek költöznek be, déltől pedig a szerb telepesek. Koncepciós per van, hatalmi viszályok vannak. Nagyon nagyon hasonlít ez a kor például ahhoz, ami ma történik Magyarországon vagy Európában.

Márok Tamás

B1453078Darvasi László: Taligás

Magvető Könyvkiadó, 2016

332 oldal, 3490 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő