07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Szeged történetei világtörténetek
2016.06.30 - tiszatáj

KÖNYVHETI CSEVEGÉS DARVASI LÁSZLÓVAL

Az idei könyvhétre jelent meg Darvasi László új regénye. A Taligás a szegedi boszorkányperek történetét dolgozza föl. A szerző ebben a városban járt főiskolára, a rendszerváltás idején négy évig a Délmagyarországnál volt újságíró. 1993 óta a fővárosban él. Költőként indult, ám az utóbbi években inkább novellista és regényíró. Több színdarabját is bemutatták már. A szegedi könyvbemutatóra Grecsó Krisztiánnal érkezett, akinek új kötete összeállításában szerkesztőként működött közre. Ám Darvasi nemcsak régi barátai és olvasói miatt tér vissza minduntalan Szegedre, hanem témaválasztásaival is.

– Szegedi boszorkányok és a boszorkányperek – ez elég kézenfekvő, sokat ígérő regénytéma.

Minden forrást nagyon alaposan végigolvastam az eseményekről. Ez egy jól földolgozott történet, bár szerintem egy kicsit elsikkad a szörnyűsége. Ez egy borzasztó koncepciós per volt, ocsmány cselekedetek sorozata! De még az áldott emlékű Bálint Sándor se kezeli a helyén. Valahogy nincsen benne a köztudatban, hogy ez milyen szörnyű dolog volt. A legnehezebb volt egy megfelelő elbeszélőt találni, akinek a tekintetéből láttathatom az eseményeket. Tudtam, hogy meg fogom írni ezt a történetet, de sokáig nem tudtam, ki lesz a mesélő. Akinek a szemén keresztül látjuk majd a történteteket. Végül egy taligával vándorló embert választottam, aki a kocsijában könyveket, kéziratokat, verseket, mindenféle nyomatokat szállít. A történet a 18. század elején játszódik, a nyomatok a 16–17. században keletkeztek. Ez a Taligás nevű ember Bécsből Pozsonyon és Budán keresztül érkezik Szegedre és belekerül ebbe a fezsültségekkel terhes, szárazságtól szomjazó, mindenféle társadalmi bajjal küszködő városba, és egyszer csak szemtanúja lesz a boszorkánypereknek. Szóval amikor ezt a figurát megtaláltam, onnan már egyszerű volt a dolgom.

– Miért olyan fontos ez a tekintet? Miért épp egy ilyen figurát alkottál erre a célra?

Ez egy személyes döntés volt. Olyan személyt találtam, akihez én a legközelebb állok. Minden regénynek van egy tekintete, minden regény beszél valahonnan. És nagyon sokszor ezt a pozíciót a legnehezebb megtalálni. Závada Pál új regényében, az Egy piaci napban például egy 1946-ban történő zsidó pogromot egy asszony beszél el. Az író belehelyezkedik egy asszonynak az alakjába. Én is nagyon sokáig gondolkodtam, hogy ki mesélje el ezt a szörnyűséget, ami Szegeden történt 1928-ban? Gondolkodtam azon, hogy az Ördög mondja el ezt a történetet, fölmerült bennem is, hogy egy nővel meséltetem el, de ez mindegyik egészen más lett volna. És akkor eszembe jutott ez a figura, aki egy kicsit költő, a szavak letéteményese, a szavak hordozója, szócipelő ember, aki jön-megy Közép-Kelet-Európában, és mindenféle feladatokat teljesít, könyveket hordoz, szavalással keres némi pénzt. Mivel nekem is lényegében ez a szakmám, az életem, így sokkal személyesebben tudtam elmondani azt, amit gondolok.

– Mi az, ami ebben a történetben leginkább izgatott Téged?

Ez egy olyan történet, amelyben egyszerre van egy nagy utazás, road movie, van gyilkosság is, nem csak a perek kapcsán, hanem azokon kívül is. Van benne thriller, mágikus realizmusnak mondott cselekményépítés. Elég pontos leírása az akkori Szegednek és magának a boszorkánypernek. Persze ez nem történeti tanulmány, hanem fikció, regény.

– A Taligás lényegesen rövidebb, mint az előző regényeid. Ez szerzői döntés volt, kiadói kérés vagy így adta ki a történet?

Így adta ki a történet magát. Nem akartam nagyon nagy regényt írni. Lehet, hogy rövidebbnek tűnik, de én azt éreztem, hogy töményebb lett, mint például a Virágzabálók, amely szintén Szegeden játszódik, a XIX. században, az árvíz előtt.

– Miért mentél te el Szegedről, ha mindig erről írsz regényt? Vagy éppen azért lehet erről írni, mert már elmentél?

Lehet, hogy az eltávolodás is kellett. Én nagyon könnyen váltam pestivé. Nem volt átmenet, nem voltak identitásproblémáim, mint ahogyan például sokan küszködnek a vidéki és a fővárosi létnek az összeegyeztethetetlenségével. Például Háy Jancsi, aki szintén Szegedről indult el, vagy épp Grecsó Krisztián akivel most együtt jöttünk erre a könyvheti programra. Szegednek a történetei voltaképpen világtörténetek. Én nem hiszem, hogy van még egy ilyen város Magyarországon ahol ennyire rá lehetne kapcsolódni a városi történetek természetével a világban zajló történetekre. Nézzük ezt a Taligást is 1728-ban! Jönnek a migránsok. Nyugatról a német telepesek költöznek be, déltől pedig a szerb telepesek. Koncepciós per van, hatalmi viszályok vannak. Nagyon nagyon hasonlít ez a kor például ahhoz, ami ma történik Magyarországon vagy Európában.

Márok Tamás

B1453078Darvasi László: Taligás

Magvető Könyvkiadó, 2016

332 oldal, 3490 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő