01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

A kosár tartalma: egy darab szexszimbólum
2016.05.14 - tiszatáj

RONIL CAINE: LILIAN

Vajon lehúzható egy újabb bőr a klónozásról? Haklik Norbert írása egy friss magyar sci-fi debüt kötetről.

Vannak időszakok, amikor a kor lényegét megragadni a science-fiction eszközeivel lehetséges a legrealistább módon. Percy Bysshe Shelley és felesége, Mary, valamint a házigazda Byron úgy döntenek, kísértethistóriák írásával ütik el az időt, amíg eláll a nyaralásukat tönkretevő eső. Mindez 1818-ban történik, az előző néhány emberöltő alatt a hagyományos termelést és a társadalmi viszonyokat olyan találmányok formálták át alapjaiban, mint a szövőgép, a nemzedékenként újabb és újabb forradalmi fejlesztéssel tökéletesedő vaskohászat, vagy épp a gőzgép, amelynek upgrade-elt változata, a robbanómotor ma is meghatározza mindennapjainkat. A történet, amelyet a genfi esőben Mary Shelley végül papírra vet, jóval több, mint borzongató horrorsztori. A Frankenstein, avagy a modern Prométeusz azzal a gondolattal játszik el – filmfeldolgozások és folytatáskísérletek egyre gyarapodó sokasága bizonyítja: máig érvényes módon –, milyen következményekkel járna, ha a tudomány fejlődése az emberi lényt is ipari eszközökkel létrehozható termékké tenné.

Ma ismét technológiai forradalom idejét éljük. Harmincegynéhány éve még várólistán kellett kibekkelni, amíg bevezették a lakásba a vonalas telefont, és menő volt csomagküldő katalógusból vásárolni, miközben ma okostelefonnal intézhetjük a bevásárlásunkat és tarthatunk a zsebünkben könyvtárnyi olvasnivalót akár. A közeljövő még érdekesebb fejleményeket tartogat: a strukturálatlan, nagy mennyiségű adathalmazok megértésére képes kognitív számítástechnika az orvosi diagnosztikában nyithat új horizontokat azáltal, hogy az emberi elme által felfoghatatlan bőségű kortörténeti adatok statisztikai egyezéseit értelmezhetővé teszi, és ugyanez a technológia oda is elvezethet minket, hogy megértsük az emberi elme működését, feltérképezhessük és akár másolhassuk is a tartalmát. A vezető nélküli autók már olyannyira velünk vannak, hogy a cég, amelynek böngészőjét e recenzió olvasója alkalmasint naponta használja, az évtized végére már a sorozatgyártásukat tervezi. A nagyvárosok intelligens forgalomszabályozása szintén létező technológia, és nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk: ha a kettő kombinációja standarddá válik, az szükségszerűen mindennapjaink menetét, de egyúttal a közlekedésre vonatkozó jogi szabályozást is alapjaiban formálná/ja majd át.

És vannak olyan technológiák is, amelyek megvalósultak, de sem félelmeinket, sem pedig reményeinket nem váltották valóra. Az első klónozott bárány, Dolly óta a technológia nemigen kap helyet a napilapok címoldalán. Ennek az oka alighanem abban rejlik, hogy a genetikai állomány egyezése önmagában még nem szavatolja két egyed azonos voltát (ugyebár az ikrek sem cserélhetőek fel egymással). Azonban ha az egyedfejlődés széttartó hatása kiküszöbölhetővé válna, akkor rögvest másképp festene a helyzet. Ez az áttörés szintén az orvostudomány és a kognitív számítástechnika közös eredményeként jöhet majd létre akkor, amikor az agyban rögzített adathalmaz feltérképezhetővé, digitalizálhatóvá és reprodukálhatóvá válik.

Ronil Caine Lilian című első regénye, amely a Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media Kft. első kötetes magyar sci-fi szerzőket bemutató új sorozatának egyik nyitó darabja, abból az alapvetésből indul ki, hogy a klónozás a közeljövőben egyének tényleges másolatát is képes lesz létrehozni. Annak bemutatására, hogy a ma elérhetőkhöz képest miféle technológiai és tudományos eredmények teszik ezt majd lehetségessé, Caine nem sok szót veszteget. Látván azt, hogy a szerző mily ügyesen rejti el a klónozás mai állásáról szóló és a benne rejlő további lehetőségekről szóló ismeretanyagot a szereplők párbeszédeiben és elmélkedéseiben, talán nem lett volna a regény kárára, ha erről a témáról is elejt benne egy – akár mégoly spekulatív – eszmefuttatást. Azonban ezzel a megállapítással a végére is értünk a Lilian című regényben fellelhető hiányosságok sorolásának.

Caine ugyanis világosan kijelöli, mit vállal a regényben, és kifogástalanul, nem csupán első köteteseknél ritka profizmussal teljesíti kötelezettségeit. A regény alapötlete viszonylag egyszerű: egy japán cég titokban megbízható multimilliárdosok számára kínál két hét után likvidálandó klón-másolatokat, a megrendelő kívánságának megfelelően akár hírességek kópiáit is. A cég képviselője, Rolland Olivier megkeresése nyomán az ötvenedik születésnapjához közeledő, élvhajhászásba belecsömörlött üzletember, Robert Turner megrendeli Hollywood éppen aktuális üdvöskéje, Lilian Bailey kópiáját. Azonban a projekt – lévén, hogy a klón a megszokottnál gyorsabban nyeri vissza eredetijének emlékanyagát és egyéniségét – rossz fordulatot vesz, amelynek következményeképpen a három főszereplő mindegyike egymással össze nem egyeztethető célok felé kezd munkálkodni. Lilian megpróbál eljutni Los Angelesbe, mert tudja, hogy ott lelheti meg önazonosságának kulcsát, Turner eleinte akadályozni próbálja a lányt abban, hogy valós önmagára leljen, majd ellene fordul, mindeközben Olivier pedig (egy sajátos, rejtett motivációnak is köszönhetően, amelyre csak a regény zárlatában derül fény) mindent megtesz azért, hogy a céget megóvja a blamázstól.

A cselekményről legyen elég ennyit elárulnunk. Caine regényében amúgy sem a mi, hanem a hogyan a lényeg. Annak ellenére ugyanis, hogy a klónmásolat csak a kötet első harmadán túl jut el a megrendelőhöz, és a végső konfliktus is az utolsó száz oldalon túl teljesedik ki, a történet sohasem torkollik üresjáratba. A mű legfőbb erőssége ugyanis abban rejlik, ahogyan bemutatja a tárgyául választott technológia hatását a szereplők személyiségére. Ronil Caine a kulcsfontosságú pillanatokat felismerni képes látásmóddal, takarékosan, mégis rendkívüli élességgel kidolgozott mikrojelenetek során mutatja be, hogyan nő eufóriává, majd hagy alább s vált végül ellenségeskedésbe Robert vonzalma Lilian iránt, és miként jutnak el a kapitulációig a lányba programozott személyiségjegyek az eredeti Lilian énjével vívott harcban. A regény fordított szerelmi történet: érzékletesen mutatja be, hogyan vezet először tagadáshoz, majd tanácstalansághoz, végül ellenségeskedéshez, ha az imázstól, amelynek bűvöletében egy viszony elkezdődik, erősen eltér az a személyiség, amely a kapcsolat során a felszínre kerül. Ennek a felgyorsított személyiségfejlődésre koncentráló, lélektani vonalnak köszönhetően lesz Lilian alakja szexi díszlet helyett hús-vér egyéniséggé, és ez menti meg Robert figuráját is a szentimentális megdicsőüléstől – egyik példájaként annak a számos lehetséges csapdának, amelyet Ronil Caine első köteteseket meghazudtoló érettséggel, biztos kézzel kerül el és fordít a mű erősségévé.

Ronil Caine Lilian című első regénye nem csupán roppant erős írói indulás, hanem bizonyíték arra is, hogy a fantasy nem volt képes kivégezni a kortárs magyar tudományos-fantasztikus irodalmat. A Clarke-ot és David Brint idézően tiszta és átgondolt tudományos problémafelvetés, a Kinghez méltó alapossággal kifejtett jellemrajz bizonyítják, hogy a szerző megtanulta mindazt, ami az elődöktől megtanulható. Hogy nem csupán jó tanonc, hanem igazi alkotó egyéniség, azzal bizonyítja, hogy az így elsajátított eszköztárral képes aktuális tudományos-etikai kérdéseket beledolgozni hús-vér szereplők hiteles, minden fordulatában motivált történetébe. Ráadásul a Lilian mintha készakarva hagyna, ha nem is elvarratlanul, de tovább bogozhatóként számos olyan szálat, amelyben benne rejlik annak a lehetősége, hogy Caine egy vagy több folytatásban is tovább gondolkodjék a klónozás etikai vetületeiről és lehetséges gyakorlati következményeiről.

A Lilian bizonyítja: sci-fi irodalmunk legújabb debütánsa nem csupán a mondanivalónak nincs híján, de a kellő írói tehetsége és eszköztára is megvan arra, hogy azt emlékezetesen, élvezhetően és továbbgondolhatóan tárja az olvasó elé.

Haklik Norbert

 

lilian-borito-upload-okMetropolis Media, 2016

302 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő