04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.08.
| Jön a Rekamié Fesztivál >>>
03.28.
| Asztali beszélgetések… – Fabiny Tamás és Röhrig Géza disputája >>>
03.26.
| Karinthy Szalon – A szocialista szürrealizmus titokzatos bája >>>
03.21.
| Próza Nostra Irodalmi Estek – Sandman >>>
03.20.
| SöNDöRGő – Új album és turné >>>
03.19.
| OSZK – A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revűk >>>
03.18.
| MMA – Válogatás a magyar animációs film történetéből >>>
03.18.
| A kortárs és klasszikus irodalom ikonjai a Müpában >>>
03.18.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Átváltozás >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>

Becsy András, Géczi János, Grecsó Krisztián, Jász Attila, Legéndy Jácint, Marno János versei
Jódal Kálmán, Kukorelly Endre, Szathmári István prózája

Marno János köszöntése
Bartók Imre, Háy János, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Radics Viktória, Tandori Dezső, Uri Asaf írásai

Radics Viktória levélbeszélgetése Marno Jánossal

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

A kosár tartalma: egy darab szexszimbólum
2016.05.14 - tiszatáj

RONIL CAINE: LILIAN

Vajon lehúzható egy újabb bőr a klónozásról? Haklik Norbert írása egy friss magyar sci-fi debüt kötetről.

Vannak időszakok, amikor a kor lényegét megragadni a science-fiction eszközeivel lehetséges a legrealistább módon. Percy Bysshe Shelley és felesége, Mary, valamint a házigazda Byron úgy döntenek, kísértethistóriák írásával ütik el az időt, amíg eláll a nyaralásukat tönkretevő eső. Mindez 1818-ban történik, az előző néhány emberöltő alatt a hagyományos termelést és a társadalmi viszonyokat olyan találmányok formálták át alapjaiban, mint a szövőgép, a nemzedékenként újabb és újabb forradalmi fejlesztéssel tökéletesedő vaskohászat, vagy épp a gőzgép, amelynek upgrade-elt változata, a robbanómotor ma is meghatározza mindennapjainkat. A történet, amelyet a genfi esőben Mary Shelley végül papírra vet, jóval több, mint borzongató horrorsztori. A Frankenstein, avagy a modern Prométeusz azzal a gondolattal játszik el – filmfeldolgozások és folytatáskísérletek egyre gyarapodó sokasága bizonyítja: máig érvényes módon –, milyen következményekkel járna, ha a tudomány fejlődése az emberi lényt is ipari eszközökkel létrehozható termékké tenné.

Ma ismét technológiai forradalom idejét éljük. Harmincegynéhány éve még várólistán kellett kibekkelni, amíg bevezették a lakásba a vonalas telefont, és menő volt csomagküldő katalógusból vásárolni, miközben ma okostelefonnal intézhetjük a bevásárlásunkat és tarthatunk a zsebünkben könyvtárnyi olvasnivalót akár. A közeljövő még érdekesebb fejleményeket tartogat: a strukturálatlan, nagy mennyiségű adathalmazok megértésére képes kognitív számítástechnika az orvosi diagnosztikában nyithat új horizontokat azáltal, hogy az emberi elme által felfoghatatlan bőségű kortörténeti adatok statisztikai egyezéseit értelmezhetővé teszi, és ugyanez a technológia oda is elvezethet minket, hogy megértsük az emberi elme működését, feltérképezhessük és akár másolhassuk is a tartalmát. A vezető nélküli autók már olyannyira velünk vannak, hogy a cég, amelynek böngészőjét e recenzió olvasója alkalmasint naponta használja, az évtized végére már a sorozatgyártásukat tervezi. A nagyvárosok intelligens forgalomszabályozása szintén létező technológia, és nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk: ha a kettő kombinációja standarddá válik, az szükségszerűen mindennapjaink menetét, de egyúttal a közlekedésre vonatkozó jogi szabályozást is alapjaiban formálná/ja majd át.

És vannak olyan technológiák is, amelyek megvalósultak, de sem félelmeinket, sem pedig reményeinket nem váltották valóra. Az első klónozott bárány, Dolly óta a technológia nemigen kap helyet a napilapok címoldalán. Ennek az oka alighanem abban rejlik, hogy a genetikai állomány egyezése önmagában még nem szavatolja két egyed azonos voltát (ugyebár az ikrek sem cserélhetőek fel egymással). Azonban ha az egyedfejlődés széttartó hatása kiküszöbölhetővé válna, akkor rögvest másképp festene a helyzet. Ez az áttörés szintén az orvostudomány és a kognitív számítástechnika közös eredményeként jöhet majd létre akkor, amikor az agyban rögzített adathalmaz feltérképezhetővé, digitalizálhatóvá és reprodukálhatóvá válik.

Ronil Caine Lilian című első regénye, amely a Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media Kft. első kötetes magyar sci-fi szerzőket bemutató új sorozatának egyik nyitó darabja, abból az alapvetésből indul ki, hogy a klónozás a közeljövőben egyének tényleges másolatát is képes lesz létrehozni. Annak bemutatására, hogy a ma elérhetőkhöz képest miféle technológiai és tudományos eredmények teszik ezt majd lehetségessé, Caine nem sok szót veszteget. Látván azt, hogy a szerző mily ügyesen rejti el a klónozás mai állásáról szóló és a benne rejlő további lehetőségekről szóló ismeretanyagot a szereplők párbeszédeiben és elmélkedéseiben, talán nem lett volna a regény kárára, ha erről a témáról is elejt benne egy – akár mégoly spekulatív – eszmefuttatást. Azonban ezzel a megállapítással a végére is értünk a Lilian című regényben fellelhető hiányosságok sorolásának.

Caine ugyanis világosan kijelöli, mit vállal a regényben, és kifogástalanul, nem csupán első köteteseknél ritka profizmussal teljesíti kötelezettségeit. A regény alapötlete viszonylag egyszerű: egy japán cég titokban megbízható multimilliárdosok számára kínál két hét után likvidálandó klón-másolatokat, a megrendelő kívánságának megfelelően akár hírességek kópiáit is. A cég képviselője, Rolland Olivier megkeresése nyomán az ötvenedik születésnapjához közeledő, élvhajhászásba belecsömörlött üzletember, Robert Turner megrendeli Hollywood éppen aktuális üdvöskéje, Lilian Bailey kópiáját. Azonban a projekt – lévén, hogy a klón a megszokottnál gyorsabban nyeri vissza eredetijének emlékanyagát és egyéniségét – rossz fordulatot vesz, amelynek következményeképpen a három főszereplő mindegyike egymással össze nem egyeztethető célok felé kezd munkálkodni. Lilian megpróbál eljutni Los Angelesbe, mert tudja, hogy ott lelheti meg önazonosságának kulcsát, Turner eleinte akadályozni próbálja a lányt abban, hogy valós önmagára leljen, majd ellene fordul, mindeközben Olivier pedig (egy sajátos, rejtett motivációnak is köszönhetően, amelyre csak a regény zárlatában derül fény) mindent megtesz azért, hogy a céget megóvja a blamázstól.

A cselekményről legyen elég ennyit elárulnunk. Caine regényében amúgy sem a mi, hanem a hogyan a lényeg. Annak ellenére ugyanis, hogy a klónmásolat csak a kötet első harmadán túl jut el a megrendelőhöz, és a végső konfliktus is az utolsó száz oldalon túl teljesedik ki, a történet sohasem torkollik üresjáratba. A mű legfőbb erőssége ugyanis abban rejlik, ahogyan bemutatja a tárgyául választott technológia hatását a szereplők személyiségére. Ronil Caine a kulcsfontosságú pillanatokat felismerni képes látásmóddal, takarékosan, mégis rendkívüli élességgel kidolgozott mikrojelenetek során mutatja be, hogyan nő eufóriává, majd hagy alább s vált végül ellenségeskedésbe Robert vonzalma Lilian iránt, és miként jutnak el a kapitulációig a lányba programozott személyiségjegyek az eredeti Lilian énjével vívott harcban. A regény fordított szerelmi történet: érzékletesen mutatja be, hogyan vezet először tagadáshoz, majd tanácstalansághoz, végül ellenségeskedéshez, ha az imázstól, amelynek bűvöletében egy viszony elkezdődik, erősen eltér az a személyiség, amely a kapcsolat során a felszínre kerül. Ennek a felgyorsított személyiségfejlődésre koncentráló, lélektani vonalnak köszönhetően lesz Lilian alakja szexi díszlet helyett hús-vér egyéniséggé, és ez menti meg Robert figuráját is a szentimentális megdicsőüléstől – egyik példájaként annak a számos lehetséges csapdának, amelyet Ronil Caine első köteteseket meghazudtoló érettséggel, biztos kézzel kerül el és fordít a mű erősségévé.

Ronil Caine Lilian című első regénye nem csupán roppant erős írói indulás, hanem bizonyíték arra is, hogy a fantasy nem volt képes kivégezni a kortárs magyar tudományos-fantasztikus irodalmat. A Clarke-ot és David Brint idézően tiszta és átgondolt tudományos problémafelvetés, a Kinghez méltó alapossággal kifejtett jellemrajz bizonyítják, hogy a szerző megtanulta mindazt, ami az elődöktől megtanulható. Hogy nem csupán jó tanonc, hanem igazi alkotó egyéniség, azzal bizonyítja, hogy az így elsajátított eszköztárral képes aktuális tudományos-etikai kérdéseket beledolgozni hús-vér szereplők hiteles, minden fordulatában motivált történetébe. Ráadásul a Lilian mintha készakarva hagyna, ha nem is elvarratlanul, de tovább bogozhatóként számos olyan szálat, amelyben benne rejlik annak a lehetősége, hogy Caine egy vagy több folytatásban is tovább gondolkodjék a klónozás etikai vetületeiről és lehetséges gyakorlati következményeiről.

A Lilian bizonyítja: sci-fi irodalmunk legújabb debütánsa nem csupán a mondanivalónak nincs híján, de a kellő írói tehetsége és eszköztára is megvan arra, hogy azt emlékezetesen, élvezhetően és továbbgondolhatóan tárja az olvasó elé.

Haklik Norbert

 

lilian-borito-upload-okMetropolis Media, 2016

302 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.03.19 - tiszatáj

HUMAN ANIMALS
(Drégely Imre, Haid Attila, Herendi Péter és Molnár Zoltán kiállítása)
Természetünket, kultúránkat végigkísérik az állatokkal kapcsolatos mítoszaink, félelmeink és egymásra utaltságunk alakítják tudatunkat.
Ahogyan a kultúrtörténet során mindvégig jelen van az állatvilág motívuma, úgy tárgyiasult, szimbolikus vagy dekoratív mintákban megjelenik a képző-és iparművészetben és a kezdetektől fogva a filmművészetben és a fotográfiában is […]

>>>
2019.03.19 - tiszatáj

HATÁRON TÚLI ELŐADÁSOK
A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN
Rendkívül örömteli, hogy a Barnák László igazgatta intézmény egy teljesen új arculatú regionális színházi fesztivált indít, amelynek a szegedi színház április 8. és április 13. között fog otthont adni. Öt előadás érkezik Szegedre, köztük talán a legerősebb produkció, az Újvidéki Színház Danilo Kiš-adaptációja, a Borisz Davidovics síremléke is látható lesz Alekszandar Popovszki rendezésében… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

THE MAN WHO KILLED DON QUIXOTE
Valószínűleg egyetlen fejlesztési pokolban (development hell) hánykolódó projekt köré sem szövődött akkora mítosz, mint amilyet Terry Gilliam 1989 óta tervezett Don Quijote-adaptációja generált. Neves színészek tömkelegét kapcsolták a reménybeli alkotáshoz, egyén kontra társadalom, illetve az őrület témáinak villantása révén, de leginkább az embertelen huzavona és a direktor neve miatt óhatatlanul is egy felülbírálhatatlan remekművet vizionált önmaga előtt a mozi létrejöttéig tehetetlenül centit nyeső publikum… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS: CREDO – SZEGEDI KORTÁRS BALETT (ÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLET)
Nagyívű és hatalmas táncdrámával – na azt nem mondhatnám azért, hogy meglepett bennünket az 50 éves Juronics Tamás. Aki ismeri, követte pályafutását, az éppen ilyen formátumú alkotást sejtett tőle a jelentős jubileumra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

Ferikém! Most állítottam össze az anyagot. Néhány képet küldök. A kis fekete illusztrációkból tíz lesz. A nagy fekete tekercs pasztell tíz méteres kilencelfér belőle. Általában a két részesek mint ezek közöütt a kék növényes két 150×100-as vászonra készült. Két litoráfia is lesz. Ölellek: Árpád ps. elnézést, hogy ilyen kurtán írok, de lezuhant a fehérvérsejt számom és nagyongyönge vagyok. Á.

>>>
2019.03.13 - tiszatáj

SZAJKI PÉTER FILMJE
A Most van most című filmet a közönség talán azért helyezi el nehezen, mert nyilvánvalóan vígjátékról van szó, de az amúgy is sokszínű műfaj kevéssé tiszta megvalósulását képviseli – mulatságos jelenetek sorából rakódik össze, de rengeteg benne az őrült komédiákból ismerős megoldás, miközben az egész tulajdonképpen folyamatos lelkizésre alapszik… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.03.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NESZLÁR SÁNDORRAL
Neszlár Sándor Egy ács nevelt fiának lenni című kötete izgalmas kísérleti próza: a szerző minden lefutott kilométerhez ír egy mondatot. Ezekből a mondatokból áll össze a regény, amelyet a futó hol koncentrált, hol szabadon áramló gondolatai és képzettársításai töltenek meg élettel. Mondatai is különlegesek: szinte mind személytelen, elfedni próbálja elbeszélőjét. A futóírás kísérlete meglepő eredménnyel zárul. A személytelen megfogalmazás végletesen személyessé teszi a szöveget… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2019.03.11 - tiszatáj

KÁRPÁTI GYÖRGY MÓR FILMJE
Az úgynevezett történelmi filmekről régóta zajlik a vita nálunk – most itt van egy, nagyon szépen az ünnepre időzítve: közvetlenül március 15-e előtt mutatták be Kárpáti György Mór Guerilláját… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.03.10 - tiszatáj

GALLAI JUDIT ÁGNES KIÁLLÍTÁSA
Görög és hindu mitológiai mintázatokat kisajátítva szabadul ki a lekötöttségekből Gallai Judit Ágnes testképe Káli nyelve című kiállításában, hogy női identitásának keresése közben saját mítoszt keltsen életre… – SZABÓ ANNAMÁRIA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő