11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

A kosár tartalma: egy darab szexszimbólum
2016.05.14 - tiszatáj

RONIL CAINE: LILIAN

Vajon lehúzható egy újabb bőr a klónozásról? Haklik Norbert írása egy friss magyar sci-fi debüt kötetről.

Vannak időszakok, amikor a kor lényegét megragadni a science-fiction eszközeivel lehetséges a legrealistább módon. Percy Bysshe Shelley és felesége, Mary, valamint a házigazda Byron úgy döntenek, kísértethistóriák írásával ütik el az időt, amíg eláll a nyaralásukat tönkretevő eső. Mindez 1818-ban történik, az előző néhány emberöltő alatt a hagyományos termelést és a társadalmi viszonyokat olyan találmányok formálták át alapjaiban, mint a szövőgép, a nemzedékenként újabb és újabb forradalmi fejlesztéssel tökéletesedő vaskohászat, vagy épp a gőzgép, amelynek upgrade-elt változata, a robbanómotor ma is meghatározza mindennapjainkat. A történet, amelyet a genfi esőben Mary Shelley végül papírra vet, jóval több, mint borzongató horrorsztori. A Frankenstein, avagy a modern Prométeusz azzal a gondolattal játszik el – filmfeldolgozások és folytatáskísérletek egyre gyarapodó sokasága bizonyítja: máig érvényes módon –, milyen következményekkel járna, ha a tudomány fejlődése az emberi lényt is ipari eszközökkel létrehozható termékké tenné.

Ma ismét technológiai forradalom idejét éljük. Harmincegynéhány éve még várólistán kellett kibekkelni, amíg bevezették a lakásba a vonalas telefont, és menő volt csomagküldő katalógusból vásárolni, miközben ma okostelefonnal intézhetjük a bevásárlásunkat és tarthatunk a zsebünkben könyvtárnyi olvasnivalót akár. A közeljövő még érdekesebb fejleményeket tartogat: a strukturálatlan, nagy mennyiségű adathalmazok megértésére képes kognitív számítástechnika az orvosi diagnosztikában nyithat új horizontokat azáltal, hogy az emberi elme által felfoghatatlan bőségű kortörténeti adatok statisztikai egyezéseit értelmezhetővé teszi, és ugyanez a technológia oda is elvezethet minket, hogy megértsük az emberi elme működését, feltérképezhessük és akár másolhassuk is a tartalmát. A vezető nélküli autók már olyannyira velünk vannak, hogy a cég, amelynek böngészőjét e recenzió olvasója alkalmasint naponta használja, az évtized végére már a sorozatgyártásukat tervezi. A nagyvárosok intelligens forgalomszabályozása szintén létező technológia, és nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk: ha a kettő kombinációja standarddá válik, az szükségszerűen mindennapjaink menetét, de egyúttal a közlekedésre vonatkozó jogi szabályozást is alapjaiban formálná/ja majd át.

És vannak olyan technológiák is, amelyek megvalósultak, de sem félelmeinket, sem pedig reményeinket nem váltották valóra. Az első klónozott bárány, Dolly óta a technológia nemigen kap helyet a napilapok címoldalán. Ennek az oka alighanem abban rejlik, hogy a genetikai állomány egyezése önmagában még nem szavatolja két egyed azonos voltát (ugyebár az ikrek sem cserélhetőek fel egymással). Azonban ha az egyedfejlődés széttartó hatása kiküszöbölhetővé válna, akkor rögvest másképp festene a helyzet. Ez az áttörés szintén az orvostudomány és a kognitív számítástechnika közös eredményeként jöhet majd létre akkor, amikor az agyban rögzített adathalmaz feltérképezhetővé, digitalizálhatóvá és reprodukálhatóvá válik.

Ronil Caine Lilian című első regénye, amely a Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media Kft. első kötetes magyar sci-fi szerzőket bemutató új sorozatának egyik nyitó darabja, abból az alapvetésből indul ki, hogy a klónozás a közeljövőben egyének tényleges másolatát is képes lesz létrehozni. Annak bemutatására, hogy a ma elérhetőkhöz képest miféle technológiai és tudományos eredmények teszik ezt majd lehetségessé, Caine nem sok szót veszteget. Látván azt, hogy a szerző mily ügyesen rejti el a klónozás mai állásáról szóló és a benne rejlő további lehetőségekről szóló ismeretanyagot a szereplők párbeszédeiben és elmélkedéseiben, talán nem lett volna a regény kárára, ha erről a témáról is elejt benne egy – akár mégoly spekulatív – eszmefuttatást. Azonban ezzel a megállapítással a végére is értünk a Lilian című regényben fellelhető hiányosságok sorolásának.

Caine ugyanis világosan kijelöli, mit vállal a regényben, és kifogástalanul, nem csupán első köteteseknél ritka profizmussal teljesíti kötelezettségeit. A regény alapötlete viszonylag egyszerű: egy japán cég titokban megbízható multimilliárdosok számára kínál két hét után likvidálandó klón-másolatokat, a megrendelő kívánságának megfelelően akár hírességek kópiáit is. A cég képviselője, Rolland Olivier megkeresése nyomán az ötvenedik születésnapjához közeledő, élvhajhászásba belecsömörlött üzletember, Robert Turner megrendeli Hollywood éppen aktuális üdvöskéje, Lilian Bailey kópiáját. Azonban a projekt – lévén, hogy a klón a megszokottnál gyorsabban nyeri vissza eredetijének emlékanyagát és egyéniségét – rossz fordulatot vesz, amelynek következményeképpen a három főszereplő mindegyike egymással össze nem egyeztethető célok felé kezd munkálkodni. Lilian megpróbál eljutni Los Angelesbe, mert tudja, hogy ott lelheti meg önazonosságának kulcsát, Turner eleinte akadályozni próbálja a lányt abban, hogy valós önmagára leljen, majd ellene fordul, mindeközben Olivier pedig (egy sajátos, rejtett motivációnak is köszönhetően, amelyre csak a regény zárlatában derül fény) mindent megtesz azért, hogy a céget megóvja a blamázstól.

A cselekményről legyen elég ennyit elárulnunk. Caine regényében amúgy sem a mi, hanem a hogyan a lényeg. Annak ellenére ugyanis, hogy a klónmásolat csak a kötet első harmadán túl jut el a megrendelőhöz, és a végső konfliktus is az utolsó száz oldalon túl teljesedik ki, a történet sohasem torkollik üresjáratba. A mű legfőbb erőssége ugyanis abban rejlik, ahogyan bemutatja a tárgyául választott technológia hatását a szereplők személyiségére. Ronil Caine a kulcsfontosságú pillanatokat felismerni képes látásmóddal, takarékosan, mégis rendkívüli élességgel kidolgozott mikrojelenetek során mutatja be, hogyan nő eufóriává, majd hagy alább s vált végül ellenségeskedésbe Robert vonzalma Lilian iránt, és miként jutnak el a kapitulációig a lányba programozott személyiségjegyek az eredeti Lilian énjével vívott harcban. A regény fordított szerelmi történet: érzékletesen mutatja be, hogyan vezet először tagadáshoz, majd tanácstalansághoz, végül ellenségeskedéshez, ha az imázstól, amelynek bűvöletében egy viszony elkezdődik, erősen eltér az a személyiség, amely a kapcsolat során a felszínre kerül. Ennek a felgyorsított személyiségfejlődésre koncentráló, lélektani vonalnak köszönhetően lesz Lilian alakja szexi díszlet helyett hús-vér egyéniséggé, és ez menti meg Robert figuráját is a szentimentális megdicsőüléstől – egyik példájaként annak a számos lehetséges csapdának, amelyet Ronil Caine első köteteseket meghazudtoló érettséggel, biztos kézzel kerül el és fordít a mű erősségévé.

Ronil Caine Lilian című első regénye nem csupán roppant erős írói indulás, hanem bizonyíték arra is, hogy a fantasy nem volt képes kivégezni a kortárs magyar tudományos-fantasztikus irodalmat. A Clarke-ot és David Brint idézően tiszta és átgondolt tudományos problémafelvetés, a Kinghez méltó alapossággal kifejtett jellemrajz bizonyítják, hogy a szerző megtanulta mindazt, ami az elődöktől megtanulható. Hogy nem csupán jó tanonc, hanem igazi alkotó egyéniség, azzal bizonyítja, hogy az így elsajátított eszköztárral képes aktuális tudományos-etikai kérdéseket beledolgozni hús-vér szereplők hiteles, minden fordulatában motivált történetébe. Ráadásul a Lilian mintha készakarva hagyna, ha nem is elvarratlanul, de tovább bogozhatóként számos olyan szálat, amelyben benne rejlik annak a lehetősége, hogy Caine egy vagy több folytatásban is tovább gondolkodjék a klónozás etikai vetületeiről és lehetséges gyakorlati következményeiről.

A Lilian bizonyítja: sci-fi irodalmunk legújabb debütánsa nem csupán a mondanivalónak nincs híján, de a kellő írói tehetsége és eszköztára is megvan arra, hogy azt emlékezetesen, élvezhetően és továbbgondolhatóan tárja az olvasó elé.

Haklik Norbert

 

lilian-borito-upload-okMetropolis Media, 2016

302 oldal, 2990 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő