05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Malter és pürédombok: novellák az élet áttekinthetetlen nyersanyagából
2016.05.12 - tiszatáj

BERTA ÁDÁM
BALESET AZ ÉPÍTKEZÉSEN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A 2011-es Egon nem fáradt c. novelláskötet és a 2015-ös Miki nem finnyás c. regény után Berta Ádám ismét a kisprózai műfajhoz fordult: Baleset az építkezésen c. kötete az idei Könyvfesztiválra jelent meg a Kalligram Kiadónál. A szegedi születésű szerzővel – akinek nevéhez több műfordításkötet is kapcsolódik – 2016. május 3-án a szegedi Grand Caféban Szabó Gábor, az SZTE BTK Magyar Irodalom Tanszékének docense beszélgetett minimalizmusról, a regényírás közben/mellett lepottyanó (novella)darabkákról, a maradékokról, a hézagokat feltöltő értelemről, kirajzolva interpretáció és szerzői intenció sokat elemzett, időnként provokatív viszonyát.

A könyvbemutató felvezetéseként Szabó a novellákat a szerző fordításai felől közelítette meg, pontosabban felvázolta a Colum McCann-regény, a Hadd forogjon a nagyvilág (2013-ban jelent meg a Magvetőnél) és a novellák poétikája közötti párhuzamokat. A regény centrális motívuma (a kötéltánc, melyet az ikertornyok között kifeszített kelléken végez az artista 1974-ben) a szabadság, a függetlenség metaforája (amit negligál 9/11, az ikertornyok lerombolása), mely köré a különböző sorsok (a regény szereplői, a kötéltánc sokféle tanúja), életdimenziók és narratív szekvenciák szerveződnek, és egymással laza kapcsolatban összeérnek. Szabó szerint a dimenziók, pólusok közötti mozgás, a Berta-novellákban történő kötéltánc, egyensúlyozás egyszerre több szinten is megvalósul: egyrészt abban, hogy hogyan lehet nem unalmasan írni úgy, hogy közben a novellákban nem történik semmi, másrészt hogy van egy tárgyiasságuk, de ettől a tárgyiasságtól, a referenciálisan behelyettesíthető helyektől (pl. Kazinczy utca) folyamatosan eloldódnak a szövegek, és egyfajta lebegő-abszurd szövegtartományba mennek át. Harmadrészt az elsődleges narratíva mögött működik egy másodlagos is, a novellák a kettőt olvastatják egybe, miközben a ballanszírozás tematikailag is megvalósul: a szövegek egyik tétje az autentikus lét, az egzisztenciális függetlenség megteremtése lenne, miközben ezt folyamatosan kioltja a jelenlevő determinizmus és esetlegesség.

Berta – elmondása szerint – írás közben kevésbé teoretikus, a következő mondatra vagy éppen a sztori végére koncentrál, mesterember tehát és nem interpretátor, miközben a maradékosság, a novellák kevésbé jólformáltsága (vagy akár a kötetbe rendezés) feltételez egy külső, kívülről jövő, koncepciót kialakító értelmet, de ez már inkább Szabó, mint az ő pozíciója lenne. A szerző a kötéltáncot nemcsak textuálisan megteremtő, hanem vizuálisan is leképező McCann-regény kapcsán az amerikai irodalom azon periódusát hangsúlyozta, mely elsődlegesen az előzményekkel, a következményekkel, a hasonlatokkal, a szimbólumokkal és az érintkezésekkel foglalkozik. A Hadd forogjon a nagyvilág az érintkezések szövevényének a segítségével áttételes helyzetek létrehozása, így tétje a szövegek kivágásán keresztül a kívülre kerülés. Berta szerint saját novelláinak ambíciója is az, hogy az olvasó ne dönthesse el előre, hogy mik a kulcsjelölők, de elfogadta Szabó azon megállapítását, hogy a narratív szekvenciák laza, mellérendeléses kapcsolódása és az egység megképződésének vagy meg nem képződésének a módja a Baleset az építkezésen c. kötet egyik szembetűnő tulajdonsága, vagy hogy A túlsó part c. novella egyik szöveghelye a kötet poétikai (igaz, Berta számára giccses) önjellemzése. Ez a metafikcionális jelzés pedig a kötet 89. oldalán olvasható: „A malterba nézve gyermekkori homokvárak, lassan oldódó pürédombok, kásahegyek és az élet többi áttekinthetetlen nyersanyaga jutott eszébe, amelyben végül mégis minden ellenőrizhető formát kapott.” Berta mindehhez még azt fűzte hozzá, hogy vannak olyan történetek, amikor a szöveg egy bizonyos pont után elkezd a szerző helyett beszélni, így annak nincs is más dolga, mint a hallgatás: hiszen olyan robotpilótává válik a szöveg, amely segít, irányít, önmagát formázza, betölti vagy épp megteremti a hézagokat.

Szabó olvasatában a novellák fontos tematikai mozzanata tehát a szabadság-determináció, autenticitás-esetlegesség problémája. Például a Mary Poppinst és Casares Morel talámányát egyaránt megidéző Horror c. novellában, ahol a kerékpározó nő nem a szöveg dimenziójában mozog, de a főszereplő belép ebbe a másik térbe, létmódba. Vagy a Gumicserében, vagy akár a banális történetű, laza szövésű, püréhegyekből és malterdombokból felépített Xerxészben, ahol a két nő között választani próbáló Tamás nem szereti a feliratos filmeket (autentikus életet szeretne élni, és nem olyant, ami csak egy felirat, szuplemeter lerakata lenne). Berta az értelmezések sokféleségéről beszélt, a film, a vetítés és a kamera működésén keresztül a kapcsolatok megtalálásáról, így került szóba a Horror esetében a Monty Python-film, Az élet értelme és benne a pincért alakító John Cleese, vagy a Gumicsere angolóráján levetített Hitchcock-film. Az allúziók sorába Krusovszky Mielőtt apát kettéfűrészelték c. novellája is bekerült, hiszen a Titi és a violinkulcs c. novella ennek laza átirata, jóllehet Szabó számára egy másik szöveg, Berta A címlap és előzéklap c. prózája hívta elő Krusovszkyt. Szabó ennek kapcsán a két szerző prózapoétikai hasonlóságaira kérdezett rá. Berta szerint a 80-as években született magyar novellisták egy részét az érdekli, hogy lehet egy történetet elmesélni, hogy a nyelv teljesen eszközszerű, ez történik A fiúk országában is: „kinézünk egy ablakon, miközben az ablakon levő szennyeződéseket, koszokat nagyon ritkán vesszük észre”. Bertát sem a szövegirodalom, a nyelvezés foglalkoztatja, de puszta történetet se akar elbeszélni – a beszélgetés elején Szabó által felvetett ballanszírozás ez alapján a nyelv és történet viszonyában is megvalósul nála. Mivel Krusovszky novelláskötete – mint ahogy Szabó megállapította – a magyar irodalomba mint minimalista próza vonult be, és Bertát is a recepció gyakran minimalistaként kezeli, így a két beszélgetőtárs a továbbiakban ennek az interpretációnak a problémás voltáról értekezett.

Berta nem tartotta magát minimalistának, Krusovszkyt sem, aki jóval hosszabb prózát ír, mint ő, és egyszerre több történetet mesél, mintha egy szövegét többre is szét lehetne szedni, habár nála a karakterábrázoláson van az erős hangsúly. Nagy Ildikó Noémi magyar nyelvű novelláit és Hazai Attila néhány (de nem az összes) prózáját említette meg, mint ékes példáját ennek a stílusirányzatnak. Szabó történeti áttekintője alapján Krusovszky a minimalizmus első, Carver nevével fémjelzett korszakához mégiscsak kapcsolódik, hiszen A fiúk országának minden szövege (kivéve az utolsót) ugyanarra a zsanérra (a következményességre) forog – ti. hogy van egy történet, aminek egyik elhelyezett időbeli-térbeli szekvenciájából felsejlik homályosan egy múltbéli trauma vagy probléma, ami magyarázatot ad a jelen borzasztóságára. Ennek a carveri technikának krusovszkyi lemásolása nem jellemző Szabó szerint Bertára, jóllehet van egy-két olyan Berta-novella, ahol befigyelne ez a következményesség. Például a Titi és a violinkulcs mellett a Maja és Márk címűben, így mintha a szerző épp Krusovszkyn keresztül kapcsolódna áttételesen a minimalizmus első hullámához. Míg Krusovszky csattanóra élezi ki a szövegeit, addig Berta elmosódott szövegvégeket alkalmaz, elfoszlik a textus, jegyezte meg Szabó, amire a szerző azt válaszolta, hogy valóban erre is törekedett, hiszen „egy pici, vékony könyvbe, tizenhét novella végére csak csattanót rakni, az olyan lenne, mintha egy étteremben csak csípős kaját lehetne kapni”.

Az erőszak két novellának (Horror, A címlap és az előzéklap) explicit témája, de Szabó szerint a többi szövegben is ott érződik, beszüremkedik annak baljós jelenléte, és akárcsak Krusovszkynál és Carvernél, Bertánál is a traumatizáltságnak egyfajta lefojott, fátyolosan sejtetett jelenléte működik a karakterek életében. Az erőszak-kérdést a szerző azzal hárította, hogy a regényhez képest a novellában formailag sokkal erősebb, szorosabb kötöttségek vannak, hiszen utóbbi olyan, mint egy cizellált társastánc, aminek során, épp a kis tánctér miatt, gyakrabban és erősebben szorul a falhoz a táncos. A traumatizált szereplőkkel kapcsolatban pedig azt állította, hogy Szabó kijelentése az ő szerzői intenciójával ellentétes, mert hogy szeret belebújni a szereplői bőrébe, akiket olyan tulajdonságokkal lát el, amikkel ő is szeretne rendelkezni (például egész nyáron örömmel pac-manezne, délelőttönkét Hichcock-filmeket nézne munka helyett), és úgy véli, ezeknek a karaktereknek alapvetően jó dolguk van, nagyon jól jártak (mégha ehhez némi traumatizáltság is kapcsolódik).

Az interpretációkat kijátszani akaró szerző végül a Mosquitoes On The Beach c. szöveg traumafelvezetése és következményessége kapcsán, a toklász (a szabói bogáncs és a bertai bújjbejancsi) etimológiája után, végül megadta magát, beszélt a novella írása közben őt foglalkoztató témáról – ti., hogy a szexnek a gyerekkorban mennyire máshol van a helye, például a hajban vagy a toklászban, de hogy idővel kérdés még, hogy hova kerülhet, a beachre, a szúnyogokra, vagy ha elköltözik a barátnő, a szobanövényekbe. Szabó hozzátette, ez nem egy burjánzó, örömmel teli (szövegen belüli) szétszóródás.

A könyvbemutató lezárásaként a kötet, akárcsak az előző könyv novellamennyiségéről, a bűvös 17-ről, szám és betű, irodalom és matematika viszonyáról beszélgetett még a moderátor és a szerző. Végezetül pedig a minimalizmus első hullámát jellemző nem társadalmi lény ábrázolásához kapcsolódó novellák szabói felvetését (ami nagyon különbözik az ellisi, a Denis Johnson-i vagy palahniuki szociális, politikai identitással rendelkező lénytől) azzal bővítette ki Berta, hogy akárcsak az irodalomkritikus vagy irodalomértelmező számára túlságosan stigmatizálttá vált szocreál horizont, úgy a szerző számára is nem kívánatosként jelenhet ez meg. Így ilyen értelemben ő nem szándékosan követi Carvert, amikor a társadalmi-szociális kontextusból kiragadja és mikroklímába helyezi a szereplőit, de ettől függetlenül érvényesnek tartotta Szabó olvasatát. A Nyugtalanság c. novella felolvasása után a közönség azzal az ígérettel távozott, hogy a következő Berta-könyvbemutató már egy regényé lesz.

Bencsik Orsolya


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő