Tőzsér Árpád: Múzeumok éjjele

Múzeumok éjjele, belépés a múltba grátis,

a sok poros pergamen – felettes énünk – oktat.

Tacitus: Túléltük Tiberiust s Caligulát is,

s Nerót is, de közben egész életünk eltelt. –

„Túlélünk” mi is! A múzeum félmúlt-osztálya

velünk, rossz felünkkel, bűntárgyainkkal eltelt.

Festmény a falon: Lenin emeli öklét

kimérten. – Kimérte, kilóra, őt is

a hentes történelem s a mérleg öröklét.

Isten meghalt!, az Embernek mindent szabad!,

szabadvers!, a disznók és csökött fajok szabadölése! –

dobozolva a tegnapi menő szavak.

S hátrább már csak tolongás – Vico-i hősök,

királyok, még hátrább istenek lépnek lábunkra,

járnak ki s be a mítoszokba az ősök.

Múzeumok éjjele – az eonok sora sólya,

gördülünk vissza a tengermély sötétjéig,

köröttünk mutánsok vak evolúciója.

_{(Megjelent a Tiszatáj MÚZEUM – intézmény, idea, ideológia című összeállításában a 2015/12. számban)}