11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Egyszer hagyomány lesz
Zene 
2012.08.05 - tiszatáj

JIM MORRISON KAPOLCSON

Vannak mindent megváltoztató történelmi, kulturális sűrűsödési pontok, amelyek felforgatják az addigi hagyományokat, majd lassacskán maguk is azzá válnak. Ezt jelentette a hatvanas évek is, mondja Sebők János a Völgy negyedik napján, a Jim Morrison beszélgetés felvezetéseként.

Arról az általános törvényszerűségről van szó, amikor lokálisból globális jelenséggé válik a kezdeti változás; nemcsak a művészvilágról beszél, hanem az azt ért hatásokról, a szexuális forradalomról, a női emancipációs mozgalomról tehát megfordult a világ és úgy maradt; ma Jim Morrison tananyag az amerikai egyetemeken.

A dalszövegíró, zeneszerző, költő besorolhatatlan alkotó, megismételhetetlen személyiség, fellépéseinek atmoszféráját csupán a bár rossz minőségű, de eredeti kalózkiadások adhatják vissza, mondja Hobo. Kezdetben háttal énekelt zavarában, később sámánisztikus szeánsszá tágította koncertjeit, előadásában együtt állt mélység és spontaneitás, olykor lesétált a színpadról és beszélgetett a közönséggel, apokaliptikus számaiba verseket szőtt, mindehhez botrányos önpusztításon keresztül vezetett az út. Függőségeit Sebők Keith Richardséval vetette egybe, szerencsésnek mondható, hogy ők ketten nem játszottak együtt, jegyezte meg nevetve. Az alkohol- és drogfogyasztás, a gyakori közszeméremsértés rendszeres hatósági összetűzéseket is eredményezett, épp ezért megítéléséről kérdezte Sebők Hobót. Vannak akik zabolázhatatlan zseninek, önpusztító junkienak, anarchista művésznek tartják, de egyetérthetünk Hobóval abban, hogy nem fontos mit mondanak róla, egyedül az számít amit alkotott. Zenei életművét teljes egésznek érzi, egy-két kényszerű töltelékszámon kívül magas színvonalú, a mára már világhírű öt stúdiólemeze. Saját pályáján azt mondta, főként a Csavargók tíz parancsolata megírásában játszott közre, általánosságban véve ezek a számok a hazájáról írtakhoz sok bátorságot adott.

Hobonak elsőként a Music is over, és a The End jelentett katartikus élményt, főként a zenéből áradó lenyűgöző vadság, ami még a Willie Dixon szám, a Back door man előadásában is érezhető. Hobo hozzátette, a lemezkiadók már akkor is hathatós munkát végeztek a zene kiherélésében; Morrison életének is nagy konfliktusai közé tartozik a kompromisszumkötés a lemeztársaságokkal, rádióval amik háttérbe szorították a komolyabb, akár húsz perces produkciókat és két, két és félperces számoknak adtak teret. A könnyen eladható Hello I love you a slágerlista élére került, bármennyire utálta is Morrison, ettől csilingeltek a pénztárgépek. A Doors tagok pénz-és sikerorientáltabb ambícióira, a Morrison tudta nélkül, reklámhoz eladott Light my fire-t említették példaként. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy elhagyta Amerikát és a zenekart, ezt az éles váltást Sebők Arthur Rimbaud életútjával állította párhuzamba, Dalszövegei szempontjából pedig csak Bob Dylenével lehet összemérni Hobo szerint. Úgy folytatta Morrison hatalmas költő lehetett volna, Amerikai imához hasonlóan óriási erejű szabadverseivel. Sok forgatókönyv-, vers-, novellakezdemény maradt utána, de már nem volt ideje kiteljesedni, bekapcsolódni a párizsi művészvilágba. Haláláról több verzió kering, 1971 július harmadikán találtak rá egy párizsi szálloda fürdőkádjában, ma a Père-Lachaise temetőben, zarándokhely a sírja. Hobo rajta kívül látogatást tett már Brian Jones, Chopin, Viszockij sírjánál is, az elkövetkező zarándokutak helyett, tervei között szerepel egy márványtábla felállítása a kertjében, ahol minden elhunyt barátja, mestere neve szerepel.

Számtalan zenekar, könyv és film őrzi emlékét. Utóbbival kapcsolatban Hobo megjegyzi, hogy egyéniségét a legtehetségesebb színész sem tudja visszaadni, de Val Kilmer játékát dicséri az Oliver Stone filmben, ami végigkíséri – Hobo szavaival –  hogyan hagyta ott Morrison a filmezést a zenéért, a zenét a költészetért, a költészetet pedig minden másért, amit nem tudunk.

Kétségkívül nagy történelmi és kulturális változásokat indított el a hatvanas évek. A zenei életet felbolygató Janis Joplin, Jimi Hendrix, és Jim Morrison örökségét Hobo kötelességének érzi továbbadni. Méltányolja az új nemzedék, bandájában a fiatal Szakadáti Mátyás és ifj. Tornóczky Ferenc lelkesedését, akikkel még aznap este együtt szólaltatja meg a Riders on the stormot, Vándor az úton címmel.

Tóth Tünde

 Fotó: http://www.feelnumb.com


Címke: , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő