01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.20.
| Fölszállott a páva – Összeállt a döntő mezőnye >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.16.
| Az erdélyi népzenét bemutató kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Fodor Ferenc néprajzkutató kapta az idei Tömörkény-díjat >>>
12.12.
| Megható karácsonyi kisfilmmel hangolódik az ünnepekre a Müpa >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Egyszer hagyomány lesz
Zene 
2012.08.05 - tiszatáj

JIM MORRISON KAPOLCSON

Vannak mindent megváltoztató történelmi, kulturális sűrűsödési pontok, amelyek felforgatják az addigi hagyományokat, majd lassacskán maguk is azzá válnak. Ezt jelentette a hatvanas évek is, mondja Sebők János a Völgy negyedik napján, a Jim Morrison beszélgetés felvezetéseként.

Arról az általános törvényszerűségről van szó, amikor lokálisból globális jelenséggé válik a kezdeti változás; nemcsak a művészvilágról beszél, hanem az azt ért hatásokról, a szexuális forradalomról, a női emancipációs mozgalomról tehát megfordult a világ és úgy maradt; ma Jim Morrison tananyag az amerikai egyetemeken.

A dalszövegíró, zeneszerző, költő besorolhatatlan alkotó, megismételhetetlen személyiség, fellépéseinek atmoszféráját csupán a bár rossz minőségű, de eredeti kalózkiadások adhatják vissza, mondja Hobo. Kezdetben háttal énekelt zavarában, később sámánisztikus szeánsszá tágította koncertjeit, előadásában együtt állt mélység és spontaneitás, olykor lesétált a színpadról és beszélgetett a közönséggel, apokaliptikus számaiba verseket szőtt, mindehhez botrányos önpusztításon keresztül vezetett az út. Függőségeit Sebők Keith Richardséval vetette egybe, szerencsésnek mondható, hogy ők ketten nem játszottak együtt, jegyezte meg nevetve. Az alkohol- és drogfogyasztás, a gyakori közszeméremsértés rendszeres hatósági összetűzéseket is eredményezett, épp ezért megítéléséről kérdezte Sebők Hobót. Vannak akik zabolázhatatlan zseninek, önpusztító junkienak, anarchista művésznek tartják, de egyetérthetünk Hobóval abban, hogy nem fontos mit mondanak róla, egyedül az számít amit alkotott. Zenei életművét teljes egésznek érzi, egy-két kényszerű töltelékszámon kívül magas színvonalú, a mára már világhírű öt stúdiólemeze. Saját pályáján azt mondta, főként a Csavargók tíz parancsolata megírásában játszott közre, általánosságban véve ezek a számok a hazájáról írtakhoz sok bátorságot adott.

Hobonak elsőként a Music is over, és a The End jelentett katartikus élményt, főként a zenéből áradó lenyűgöző vadság, ami még a Willie Dixon szám, a Back door man előadásában is érezhető. Hobo hozzátette, a lemezkiadók már akkor is hathatós munkát végeztek a zene kiherélésében; Morrison életének is nagy konfliktusai közé tartozik a kompromisszumkötés a lemeztársaságokkal, rádióval amik háttérbe szorították a komolyabb, akár húsz perces produkciókat és két, két és félperces számoknak adtak teret. A könnyen eladható Hello I love you a slágerlista élére került, bármennyire utálta is Morrison, ettől csilingeltek a pénztárgépek. A Doors tagok pénz-és sikerorientáltabb ambícióira, a Morrison tudta nélkül, reklámhoz eladott Light my fire-t említették példaként. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy elhagyta Amerikát és a zenekart, ezt az éles váltást Sebők Arthur Rimbaud életútjával állította párhuzamba, Dalszövegei szempontjából pedig csak Bob Dylenével lehet összemérni Hobo szerint. Úgy folytatta Morrison hatalmas költő lehetett volna, Amerikai imához hasonlóan óriási erejű szabadverseivel. Sok forgatókönyv-, vers-, novellakezdemény maradt utána, de már nem volt ideje kiteljesedni, bekapcsolódni a párizsi művészvilágba. Haláláról több verzió kering, 1971 július harmadikán találtak rá egy párizsi szálloda fürdőkádjában, ma a Père-Lachaise temetőben, zarándokhely a sírja. Hobo rajta kívül látogatást tett már Brian Jones, Chopin, Viszockij sírjánál is, az elkövetkező zarándokutak helyett, tervei között szerepel egy márványtábla felállítása a kertjében, ahol minden elhunyt barátja, mestere neve szerepel.

Számtalan zenekar, könyv és film őrzi emlékét. Utóbbival kapcsolatban Hobo megjegyzi, hogy egyéniségét a legtehetségesebb színész sem tudja visszaadni, de Val Kilmer játékát dicséri az Oliver Stone filmben, ami végigkíséri – Hobo szavaival –  hogyan hagyta ott Morrison a filmezést a zenéért, a zenét a költészetért, a költészetet pedig minden másért, amit nem tudunk.

Kétségkívül nagy történelmi és kulturális változásokat indított el a hatvanas évek. A zenei életet felbolygató Janis Joplin, Jimi Hendrix, és Jim Morrison örökségét Hobo kötelességének érzi továbbadni. Méltányolja az új nemzedék, bandájában a fiatal Szakadáti Mátyás és ifj. Tornóczky Ferenc lelkesedését, akikkel még aznap este együtt szólaltatja meg a Riders on the stormot, Vándor az úton címmel.

Tóth Tünde

 Fotó: http://www.feelnumb.com


Címke: , , ,
2019.12.15 - tiszatáj

DARIDA VERONIKA: ELTÉRŐ SZÍNTEREK. NAGY JÓZSEF SZÍNHÁZA
Darida Veronika könyve szintetizáló és kanonizáló vállalkozás is egyben. A könyv Nagy József művészi pályáját tekinti át 1987-től 2016-ig, pontosabban 2017 őszéig, amikor a táncos-színész-koreográfus számára véget ér a Trafó ötéves igazgatási szerepköre. A filozófiai és esztétikai (elméleti) bevezetés után minden előadói korszakkal egy-egy fejezet foglalkozik, illetve a szerző igyekszik alapos elemzést nyújtani az egyes előadásokról… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2019.12.15 - tiszatáj

CORMAC McCARTHY:
ODAKINT A SÖTÉTSÉG
Texasban, Arizonában vagy Mexikóban bonyolódó regényei előtt Cormac McCarthy leginkább az Appalache-hegység lábánál engedte kóvályogni balsorsú figuráit. Csakúgy, mint az 1973-as, főalakja totális lealjasodását dokumentáló – itthon két éve megjelent – Isten gyermeke, a szerző második regénye, a ’68-as Odakint a sötétség is hasonló környezetben bontakozik ki… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.13 - tiszatáj

– MONDJA A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS UTÁN BARNÁK LÁSZLÓ SZEGEDI SZÍNIGAZGATÓ
Hatalmas vihart kavart a színházakat is érintő kulturális tárgyú törvénymódosítás tervezete, amit előzetes szakmai egyeztetés nélkül, bár a zajos tiltakozások hatására némileg finomítva szavazott meg szerdán a kormánytöbbség a parlamentben. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő