08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Szilágyi Lenke: Földbéli tájak
2016.04.27 - tiszatáj

SZILÁGYI LENKE KIÁLLÍTÁSA
A B24 GALÉRIÁBAN

Maurice Merleau-Ponty francia filozófus A látható és a láthatatlan [1] című torzóban maradt művének egy gondolata segíthet Szilágyi Lenke tájképeinek megfejtésében. Merleau-Ponty az észlelésről és annak homályosságáról elmélkedik. A látvány birtokbavételét tartja fontosnak ahhoz, hogy a világról való tudásunk elmélyüljön, és teljes legyen. Észlelési hitről beszél, amely megelőzi a tudásunkat, s amely nélkül nem lennénk kíváncsiak, nyitottak és fogékonyak a jelenségekre. Az észlelési hit viszont segít abban, hogy elhiggyük, minden jelenséget képesek vagyunk érzékelni illetve befogadni és átadni. Szerinte e naiv hit művészi leképeződése a tájkép, az a médium, amikor a természeti jelenségeket vizuálisan megfogalmazzuk és továbbadjuk. Szilágyi Lenke képei e „naiv hit” jegyében is értelmezhetők, ha feltesszük, hogy a 21. század elején a globális világ legmarkánsabban a vizuális tapasztalat dominanciájával írható le, mivel egyszerre lehetünk tanúi a komplex megismerésnek, a mikro-, sőt nanovilág vizsgálatának. De a tér-idő dimenzióban elgondolt világunk egyre több paradoxont mutat. A tér-idő-emberiség egymásra hatása megváltozott, új tér azaz táj keletkezett. Fizikailag is új terek jöttek létre az urbanizáció előrehaladtával, illetve annak a természetet romboló/megváltoztató hatásával, az emberi beavatkozás szomorú és gyógyíthatatlan sebeket okozott, amelyeknek művészi dokumentálása alapvetően megváltoztatta az idillikus tájábrázolást. Szilágyi Lenke tudatosan az emberek által megérintett, felforgatott tájakat fényképezi.

A tájkép fogalmának megváltozásához és egyben Szilágyi képeihez még W.J.T Mitchell inspiráló gondolatai is megidézhetők. A tájkép és a hatalom[2] című munkájában arra mutat rá, hogy a klasszikus képzőművészeti műfaj hogyan válhatott a hatalmi reprezentáció eszközévé. A szimbolikus tájkép fogalma már régóta bevezetődött a művészettörténet fogalmai közé, amikor a képen megjelenő elemek: hegy, növény, folyó túlmutat önmagán, s a hozzá kötődő pszichológiai jelenségek hordozója is lesz. Mitchell szerint minden tájkép a kolonializmus bizonyítéka, vagyis annak a folyamatnak, ahogy az ember birtokba veszi és átrendezi a tájat. Szerinte ez mindig az adott hatalmi struktúra keretei között megy végbe és annak reprezentációjaként szolgál.

A kortársi fotóhasználat felerősítette az egykori festői eljárást, az „ideál táj” kialakítását, ahol a tájképen eredeti elemekből összerakott, ám abban az elrendezésben a természetben soha létre nem jött részleteket mutatott. A korszerű manipulációs eljárásokkal humanizálható vagy éppen dehumanizálható a táj, még aprólékosabban összerakható és strukturálható az alkotó szempontjai szerint. Ezen eljárásokkal készített tájképeken a fikció teljes mértékben képes legyőzni a valóságot. Szilágyi Földbéli tájai elsősorban ezekre a tájmanipulációkra, azok mértékére és az érzelmekre gyakorolt hatására koncentrál. Milyen mögöttes érdekek húzódnak meg a fikciós tájképek készítésében akkor, amikor képesek lennénk a valóság pontos megmutatására is. Mit jelent számunkra a természet? Változtak-e és hogyan a természetutópiák a fotográfia tükrében? – teszi fel kérdéseit képeivel. A teremtés elirigyelt gesztusa legalább az alkotásban adatik vissza, struktúra- és kompozícióképző elemeiben bemutatva mindazt a bonyolult és összetett folyamatot és érzelmi viszonyokat, amely a folyamatot meghatározza. Különbség csak a képalkotóelemek sűrűségében van. Ezekre a sűrűsödési pontokra csodálkozhatunk rá Szilágyi munkáiban, amelyek elsősorban a fotográfus érzelmi viszonyait tükrözik. A rácsodálkozás nemcsak a fotográfus pozícióját, hanem a nézőjét is jellemzi, valamint azt az érzékeny témaválasztást, amellyel reagált erre a hosszú művészettörténeti múltra visszatekintő, ám mégis néha banálisként kezelt tájkép problematikára, felmutatva a még ma is a témában rejlő lehetőségek sokszínűségét.

Uhl Gabriella

 

Szilagyi Lenke_Lovasok

 

Szilágyi Lenke munkáiból nyílik kiállítás Földbéli tájak címmel 2016. április 28-án csütörtökön a b24 Galériában >>>

 

JEGYZETEK

[1] Merleau-Ponty, Maurice: A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, Budapest, 2006.

[2] Mitchell, W. J. T.:Landscape and Power, second edition, University of Chicago Press, 2002.


Címke: , , , ,
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő