08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

„A kapcsolódás alakítja az együttlétet”
2016.04.09 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
MURÁNYI TÜNDÉVEL

A Trafóklubban látható Optimista est egy olyan együttlét, ahol végre a néző is teret kap, együtt gondolkodhat a többiekkel, véleményt nyilváníthat. Hiába dúlnak kint a harcok, itt bent, a kis szigeten kapcsolódva mégis a világmindenséghez a külön wifi-hálózatnak köszönhetően együtt lehetünk, közösséget alkothatunk. Április 10-én és 17-én részese lehetünk ismét ennek a közösségnek.

„Így együtt… mindahányan! Telve várakozással… ígérettel… hogy idővel és végül a dolgok összeállnak és elrendeződnek… hogy rengeteg szórakozás vár ránk… nevetés és könnyek… hogy a sok konfliktus után egyszer csak meglep bennünket a katarzis… és akkor megtisztulva emelhetjük fel popsinkat, és megértjük, hogy az ember egyre csak tökéletesedik…”

Az Optimista est éppen annyira szól a függetlenség lehetőségeiről, mint a szabadságról és a művészet létjogosultságáról.

Végre egy előadás, amely kötelezővé teszi az okostelefon használatát. Arra kéritek a nézőket, hogy hozzák be magukkal, kapcsolódjanak a világhálóra egy külön erre a célra létrehozott hálózaton keresztül…

Beckett Ó azok a szép napok! című drámája volt a kiindulópont, ebben a nő, az utolsó lény a Földön kapcsolatot próbál kialakítani a férjével, ez az utolsó reménye. Az előadásban a férj a közönség, a közöttünk lévő kapcsolatot, a kapcsolódást a wifi is segíti. Folyamatos üzenetet kapnak a nézők, a telefonjuk részesei az előadásnak, amely nem is előadás, inkább együttlét.

 

_KRA3442

 

Az Optimista est plakátfotóján egy fegyvert tartasz a magasba, és az előadásban is megtalálható. Motívum, szimbólum, vagy kelléke az előadásnak?

Kint háború dúl, fizikai és mentális harcok, menekültek vándorolnak, kiszolgáltatottságban élünk, itt bent pedig egy külön kis szigeten vagyunk együtt, egy zárt rendszerben, a fegyver a külső és a bennünk dúló harcot jelképezi. Az egyik néző nem volt benne biztos, hogy ez valójában egy kellék, nem igazi fegyver, és amikor felé fordítottam, megijedt.

Hudi mondta, hogy a fegyver is egy megfejtendő ügy, az a fontos, hogy miként akarja a néző értelmezni a jelenlétét. Ha az jut eszébe valakinek, hogy akár le is lőheti vele a másik nézőt, vagy éppen engem, akkor az az ő megfejtése.

 

Hudi László író-rendező az Optimista estről

Olyan az egész, mint a hagyma, amelyről ha lefejtünk egy réteget, még mindig hagyma marad, de legbelül nincs semmi, üres. A hagyma struktúrája az ölelés, a rétegződés, addig vannak egymással kapcsolatban, amíg nem fejtjük le róla az összes réteget. Az előadás struktúrája is gömbszerű, nem lineáris, nem akar eljutni sehová sem, az utalásrendszer tartja össze az egészet. Ezek a költői utalások csak a nézővel együtt tudnak létezni.

Nem akar manipulálni, hanem felkínál asszociációs közegeket, és ez arra ösztönzi a nézőt, hogy aktív részese legyen, rájöjjön összefüggésekre. Ez az igazi részvétel.

A kapcsolódás alakítja az előadást. Az együtt töltött idő, ami alatt megpróbálunk közösen színházat csinálni, együtt gondolkodni, megtapasztalni a közösséget, egy pozitív élmény, már maga az optimizmus.

 

Mit kíván tőled az Optimista est? Miként kerülsz megfelelő állapotba?

Másképpen kell felkészülnöm erre az előadásra, nem is lelkileg, hanem mentálisan kell ott lennem, tulajdonképpen ki kell üresednem, el kell érnem a semmi állapotot, ami azért nehéz, mert minden más általam játszott szerephez más-más lelkiállapotba kell kerülnöm, itt viszont a semmi állapot elérése a cél. Ilyenkor elvonulok, keveset kommunikálok, hogy legyenek tartalékaim az együttlétre, hiszen bármi megtörténhet: lesz olyan néző, aki megpróbál kizökkenteni, el akar vinni egy teljesen más irányba, vagy nem fog rám nézni, ki akarja vonni magát az egészből, erre is figyelnem kell ott, az adott pillanatban.

Lehet, hogy egyedül maradok, még ha tele is van a színház. A legutóbbi előadás elején eltelt vagy negyedóra, mert mindenki elvolt a telefonjával, kapcsolódott a wifi-hálózatra, folyamatosan kapták az üzeneteket, én pedig vártam, csak ültem csendben a közönség között és nem történt semmi. Úgy éreztem magamat, mint az anya, aki hagyja a gyerekeit játszani. Bennem volt egy pillanatra, hogy kisétálok, de akkor elkezdtem nagyon halkan beszélni. Létrejött az, amit Hudi akart eredetileg, hogy úgy kezdődjön el az előadás, hogy ne kezdődjön el, hanem egyszer csak benne legyenek a nézők. Ez végül is megvalósult, ott abban a negyedórában kerültem mentálisan olyan állapotba, ami ehhez az egészhez kellett.

Nincs színpad, nagyon közeli a közönség, ezért soha nem lehet többet játszani, mint amit elbír a pillanat…

Azt mondtad az imént, hogy bármi megtörténhet… Voltak számodra is meglepő fordulatok az előadásban?

Arról beszéltem éppen, hogy „Próbálj meg kijönni az árnyékból a napra, a napos oldal sokkal jobb oldal, és ez szavatolt! De mi az, hogy szavatol, ki, mit szavatol? Vagy elfeledtem volna azt, aki szavatol?” És ebben a pillanatban megszólalt a telefonom, ami ugye ott volt velem, bekapcsolva. A férjem keresett, én beleszóltam, hogy „Halló, kivel beszélek, azzal, aki szavatol?”. Ott ült bent az egyik rendező barátom és azt gondolta, hogy bele lett írva, hogy én Istennel beszélek mobilon. Folytattam a becketti szöveget, de közben ott motoszkált bennem, hogy mi lehet velük… Arra gondoltam, hogy valami nagy baj lehet otthon, hiszen tudták, hogy előadásom van, és mégis felhívtak. Ki vannak téve otthon, a hűtőn az előadások időpontjai, hogy mindenki lássa a családban, ehhez azonban egy régi időpont volt írva, nem a nyolcas, hanem a kilences kezdés, így fogalmuk sem volt arról, hogy még tart az előadás. A véletlenszerűség benne van az egész előadásban.

Tóth András Tozzi

 

_KRA3555

Fotó: Dobos Gergely


Címke: , , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő