08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Akció van!
2016.03.22 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A TEST ÉS LÉLEK – VITAEST C. RENDEZVÉNYRŐL

A címet loptam. Okkal.

A címet egy, a beszélgetést szervező Filozófia tanszékhez közeli, fiatal, tehetséges írónőtől loptam, akinek kiváló kispróza kötete viseli. A lopás oka már nem ilyen tudatos (és semmi köze a kötethez, a cím kapcsolatának az írásokkal, ebbe egyszer már úgyis belesültem), inkább érzésalapú. Ami a Nyugiban történt ugyanis vitaest örvén – nos, az forradalmi volt, legalábbis megtervezhetetlen végkimenetelű és hatású, mint amilyennek az akciót általában elképzeljük. Valami remélten jó dolognak a kezdete. Az est ugyanis a tanszék tavaszi programsorozatának második állomása volt, mely sorozat célja, hogy bemutassa, mi folyik a Petőfi épület második emeletén, és, hogy igyekezzen belevonni a kialakuló párbeszédbe a nagyközönséget is.

Ezért tűnhet furcsának, hogy a résztvevők nem kizárólag tanszéki emberek voltak. Gyenge Zoltán (GyZ) tanszékvezetőn és Herczegh Máté (HM) doktori hallgatón kívül ugyanis Nagy Sándor (NS) volt hallgató és Szendi István (SzI) pszichiáter ültek kinn, padon, akik a rövid felkonferálás után nehezen és távoli pontokból induló, ritmustalan, de a szokatlan közeg és környezet ellenére a végére igazi, jó kocsmafilozófiába torkolló beszélgetést folytattak – megjegyzem, teltház előtt. Közel egy órán át egy tűt sem lehetett leejteni a Nyugi belső, foteles, dohányzóasztalos részén. Az emberek, úgy látszik, szeretik a kísérleteket.

A beszélgetés felütése Platón Phaidroszának felütése volt GyZ részéről, narrálva így alapérzésünket, hogy a test és a lélek valami egymáshoz közeli, ugyanakkor egymás szöges ellentétei is, amennyiben a lélek égi, isteni, így közvetlen kapcsolata van a szépséggel, míg a test csak puszta börtön. HM erre rögtön felvetette, hogy lélek helyett beszéljünk elméről, az a terminus hátha nem szívta meg magát ennyire teológiával az idők során. SzI viszont visszamutatott a platóni dualizmusra a modern pszichiátriából, amennyiben ők a klinikán testet és lelket egymástól független entitásokként kezelik, azaz a hétköznapi ember szemléletét alkalmazzák, amit a filozófus problematizál.

E ponton vetette fel NS a beszélgetés talán legfontosabb meglátását, hogy a filozófia, mivel hivatalból hipotéziseket gyárt, a természettudomány segédtudománya lehet: nem szolgálólánya, hanem partnere. Már csak azért is, mert az olyan megállapításokkal, mint hogy a szabad akarat nagyjából 50 ezredmásodpercben lokalizálható (SzI itt kísérleti eredményekre hivatkozott), a természettudós addig nem tud mit kezdeni, amíg a filozófus nem tisztázza, hogy mi a szabad akarat.

 

12380978_1238828449478210_1450068896_o

 

A beszélgetők kiegyensúlyozódtak, amennyiben HM és NS a kortárs elmefilozófiai koncepciókat képviselték, GyZ egy klasszikusabb hozzáállást, SzI pedig SzI volt: egy, a filozófia iránt erősen és jó érzékkel érdeklődő pszichiáter. Utóbbi néha mégis az „elmékkel” látszott tartani, például Descartes és az ő híres dualizmusa, vagy a skizofrénia kezelési lehetősége kapcsán: mondandója lényege az volt, hogy nem állapítható meg, hogy mi az én, csak az én-vesztés ténye és az orvosnak ebből kell építkeznie. Descartes-tal kapcsolatban pedig igazat adott abban NS-nak, hogy van valami kitüntetett rész bennünk, nevezzük ezt léleknek, elmének, vagy szellemnek (ez már a filozófus perverziója), amit nem érzünk fizikainak. Ez a rész az, amitől mi leszünk mi – de ez akadályozza azt is, hogy a maga valójában megtapasztaljuk egy másik élőlényről, hogy milyen neki lenni, ezt már HM vetette fel.

Hogy hogyan jön be a képbe a tudat – nos, ezt rövid úton elintézték, amennyiben közösen leszűrték, hogy az élet csak egy bizonyos pontig tudatosítható ott és akkor, jórészt csak később lesz életté. Előbb inkább széteső, esetleges döntések sokasága. Nem a tudaté hát a végső szó, hinnénk ezt bármennyire is. Az utóbbi mondatta azt NS-ral, hogy a régi modellt, miszerint a mentalitás egyenlő lenne az aggyal, mára alighanem felváltotta az a felfogás, hogy agy és test együtt ülnek a mentalitás birodalmának trónján, azaz, hogy az ember, az ő elméje nem kizárólag valami testetlen, transzcendentális megfoghatatlanság, hanem igenis, az alakom, a mozgásom, a stílusom nélkül nem lennék az, ami. Sőt, mint azt SzI hozzátette, az ismerőseim, az emberhorizontom is kell az énképemhez: mondhatni, az elmém bennük is van. Ez volt a végszó. Na, meg GyZ nyugtatgató megjegyzése, hogy nincsenek válaszaink.

Filozófusok (és legyen most mindenki filozófus, aki ott volt, amennyiben az életforma és nem szakma) ültek egy kocsmában és többé-kevésbé értelmesen beszélgettek. Régen megszokott látvány volt ez. Hátha sikerül most újjáéleszteni!

Nyugi Kert, Szeged, 2016. március 17.

Szabó Ferenc


Címke: , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő