02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Akció van!
2016.03.22 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A TEST ÉS LÉLEK – VITAEST C. RENDEZVÉNYRŐL

A címet loptam. Okkal.

A címet egy, a beszélgetést szervező Filozófia tanszékhez közeli, fiatal, tehetséges írónőtől loptam, akinek kiváló kispróza kötete viseli. A lopás oka már nem ilyen tudatos (és semmi köze a kötethez, a cím kapcsolatának az írásokkal, ebbe egyszer már úgyis belesültem), inkább érzésalapú. Ami a Nyugiban történt ugyanis vitaest örvén – nos, az forradalmi volt, legalábbis megtervezhetetlen végkimenetelű és hatású, mint amilyennek az akciót általában elképzeljük. Valami remélten jó dolognak a kezdete. Az est ugyanis a tanszék tavaszi programsorozatának második állomása volt, mely sorozat célja, hogy bemutassa, mi folyik a Petőfi épület második emeletén, és, hogy igyekezzen belevonni a kialakuló párbeszédbe a nagyközönséget is.

Ezért tűnhet furcsának, hogy a résztvevők nem kizárólag tanszéki emberek voltak. Gyenge Zoltán (GyZ) tanszékvezetőn és Herczegh Máté (HM) doktori hallgatón kívül ugyanis Nagy Sándor (NS) volt hallgató és Szendi István (SzI) pszichiáter ültek kinn, padon, akik a rövid felkonferálás után nehezen és távoli pontokból induló, ritmustalan, de a szokatlan közeg és környezet ellenére a végére igazi, jó kocsmafilozófiába torkolló beszélgetést folytattak – megjegyzem, teltház előtt. Közel egy órán át egy tűt sem lehetett leejteni a Nyugi belső, foteles, dohányzóasztalos részén. Az emberek, úgy látszik, szeretik a kísérleteket.

A beszélgetés felütése Platón Phaidroszának felütése volt GyZ részéről, narrálva így alapérzésünket, hogy a test és a lélek valami egymáshoz közeli, ugyanakkor egymás szöges ellentétei is, amennyiben a lélek égi, isteni, így közvetlen kapcsolata van a szépséggel, míg a test csak puszta börtön. HM erre rögtön felvetette, hogy lélek helyett beszéljünk elméről, az a terminus hátha nem szívta meg magát ennyire teológiával az idők során. SzI viszont visszamutatott a platóni dualizmusra a modern pszichiátriából, amennyiben ők a klinikán testet és lelket egymástól független entitásokként kezelik, azaz a hétköznapi ember szemléletét alkalmazzák, amit a filozófus problematizál.

E ponton vetette fel NS a beszélgetés talán legfontosabb meglátását, hogy a filozófia, mivel hivatalból hipotéziseket gyárt, a természettudomány segédtudománya lehet: nem szolgálólánya, hanem partnere. Már csak azért is, mert az olyan megállapításokkal, mint hogy a szabad akarat nagyjából 50 ezredmásodpercben lokalizálható (SzI itt kísérleti eredményekre hivatkozott), a természettudós addig nem tud mit kezdeni, amíg a filozófus nem tisztázza, hogy mi a szabad akarat.

 

12380978_1238828449478210_1450068896_o

 

A beszélgetők kiegyensúlyozódtak, amennyiben HM és NS a kortárs elmefilozófiai koncepciókat képviselték, GyZ egy klasszikusabb hozzáállást, SzI pedig SzI volt: egy, a filozófia iránt erősen és jó érzékkel érdeklődő pszichiáter. Utóbbi néha mégis az „elmékkel” látszott tartani, például Descartes és az ő híres dualizmusa, vagy a skizofrénia kezelési lehetősége kapcsán: mondandója lényege az volt, hogy nem állapítható meg, hogy mi az én, csak az én-vesztés ténye és az orvosnak ebből kell építkeznie. Descartes-tal kapcsolatban pedig igazat adott abban NS-nak, hogy van valami kitüntetett rész bennünk, nevezzük ezt léleknek, elmének, vagy szellemnek (ez már a filozófus perverziója), amit nem érzünk fizikainak. Ez a rész az, amitől mi leszünk mi – de ez akadályozza azt is, hogy a maga valójában megtapasztaljuk egy másik élőlényről, hogy milyen neki lenni, ezt már HM vetette fel.

Hogy hogyan jön be a képbe a tudat – nos, ezt rövid úton elintézték, amennyiben közösen leszűrték, hogy az élet csak egy bizonyos pontig tudatosítható ott és akkor, jórészt csak később lesz életté. Előbb inkább széteső, esetleges döntések sokasága. Nem a tudaté hát a végső szó, hinnénk ezt bármennyire is. Az utóbbi mondatta azt NS-ral, hogy a régi modellt, miszerint a mentalitás egyenlő lenne az aggyal, mára alighanem felváltotta az a felfogás, hogy agy és test együtt ülnek a mentalitás birodalmának trónján, azaz, hogy az ember, az ő elméje nem kizárólag valami testetlen, transzcendentális megfoghatatlanság, hanem igenis, az alakom, a mozgásom, a stílusom nélkül nem lennék az, ami. Sőt, mint azt SzI hozzátette, az ismerőseim, az emberhorizontom is kell az énképemhez: mondhatni, az elmém bennük is van. Ez volt a végszó. Na, meg GyZ nyugtatgató megjegyzése, hogy nincsenek válaszaink.

Filozófusok (és legyen most mindenki filozófus, aki ott volt, amennyiben az életforma és nem szakma) ültek egy kocsmában és többé-kevésbé értelmesen beszélgettek. Régen megszokott látvány volt ez. Hátha sikerül most újjáéleszteni!

Nyugi Kert, Szeged, 2016. március 17.

Szabó Ferenc


Címke: , , , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő