02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Akció van!
2016.03.22 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A TEST ÉS LÉLEK – VITAEST C. RENDEZVÉNYRŐL

A címet loptam. Okkal.

A címet egy, a beszélgetést szervező Filozófia tanszékhez közeli, fiatal, tehetséges írónőtől loptam, akinek kiváló kispróza kötete viseli. A lopás oka már nem ilyen tudatos (és semmi köze a kötethez, a cím kapcsolatának az írásokkal, ebbe egyszer már úgyis belesültem), inkább érzésalapú. Ami a Nyugiban történt ugyanis vitaest örvén – nos, az forradalmi volt, legalábbis megtervezhetetlen végkimenetelű és hatású, mint amilyennek az akciót általában elképzeljük. Valami remélten jó dolognak a kezdete. Az est ugyanis a tanszék tavaszi programsorozatának második állomása volt, mely sorozat célja, hogy bemutassa, mi folyik a Petőfi épület második emeletén, és, hogy igyekezzen belevonni a kialakuló párbeszédbe a nagyközönséget is.

Ezért tűnhet furcsának, hogy a résztvevők nem kizárólag tanszéki emberek voltak. Gyenge Zoltán (GyZ) tanszékvezetőn és Herczegh Máté (HM) doktori hallgatón kívül ugyanis Nagy Sándor (NS) volt hallgató és Szendi István (SzI) pszichiáter ültek kinn, padon, akik a rövid felkonferálás után nehezen és távoli pontokból induló, ritmustalan, de a szokatlan közeg és környezet ellenére a végére igazi, jó kocsmafilozófiába torkolló beszélgetést folytattak – megjegyzem, teltház előtt. Közel egy órán át egy tűt sem lehetett leejteni a Nyugi belső, foteles, dohányzóasztalos részén. Az emberek, úgy látszik, szeretik a kísérleteket.

A beszélgetés felütése Platón Phaidroszának felütése volt GyZ részéről, narrálva így alapérzésünket, hogy a test és a lélek valami egymáshoz közeli, ugyanakkor egymás szöges ellentétei is, amennyiben a lélek égi, isteni, így közvetlen kapcsolata van a szépséggel, míg a test csak puszta börtön. HM erre rögtön felvetette, hogy lélek helyett beszéljünk elméről, az a terminus hátha nem szívta meg magát ennyire teológiával az idők során. SzI viszont visszamutatott a platóni dualizmusra a modern pszichiátriából, amennyiben ők a klinikán testet és lelket egymástól független entitásokként kezelik, azaz a hétköznapi ember szemléletét alkalmazzák, amit a filozófus problematizál.

E ponton vetette fel NS a beszélgetés talán legfontosabb meglátását, hogy a filozófia, mivel hivatalból hipotéziseket gyárt, a természettudomány segédtudománya lehet: nem szolgálólánya, hanem partnere. Már csak azért is, mert az olyan megállapításokkal, mint hogy a szabad akarat nagyjából 50 ezredmásodpercben lokalizálható (SzI itt kísérleti eredményekre hivatkozott), a természettudós addig nem tud mit kezdeni, amíg a filozófus nem tisztázza, hogy mi a szabad akarat.

 

12380978_1238828449478210_1450068896_o

 

A beszélgetők kiegyensúlyozódtak, amennyiben HM és NS a kortárs elmefilozófiai koncepciókat képviselték, GyZ egy klasszikusabb hozzáállást, SzI pedig SzI volt: egy, a filozófia iránt erősen és jó érzékkel érdeklődő pszichiáter. Utóbbi néha mégis az „elmékkel” látszott tartani, például Descartes és az ő híres dualizmusa, vagy a skizofrénia kezelési lehetősége kapcsán: mondandója lényege az volt, hogy nem állapítható meg, hogy mi az én, csak az én-vesztés ténye és az orvosnak ebből kell építkeznie. Descartes-tal kapcsolatban pedig igazat adott abban NS-nak, hogy van valami kitüntetett rész bennünk, nevezzük ezt léleknek, elmének, vagy szellemnek (ez már a filozófus perverziója), amit nem érzünk fizikainak. Ez a rész az, amitől mi leszünk mi – de ez akadályozza azt is, hogy a maga valójában megtapasztaljuk egy másik élőlényről, hogy milyen neki lenni, ezt már HM vetette fel.

Hogy hogyan jön be a képbe a tudat – nos, ezt rövid úton elintézték, amennyiben közösen leszűrték, hogy az élet csak egy bizonyos pontig tudatosítható ott és akkor, jórészt csak később lesz életté. Előbb inkább széteső, esetleges döntések sokasága. Nem a tudaté hát a végső szó, hinnénk ezt bármennyire is. Az utóbbi mondatta azt NS-ral, hogy a régi modellt, miszerint a mentalitás egyenlő lenne az aggyal, mára alighanem felváltotta az a felfogás, hogy agy és test együtt ülnek a mentalitás birodalmának trónján, azaz, hogy az ember, az ő elméje nem kizárólag valami testetlen, transzcendentális megfoghatatlanság, hanem igenis, az alakom, a mozgásom, a stílusom nélkül nem lennék az, ami. Sőt, mint azt SzI hozzátette, az ismerőseim, az emberhorizontom is kell az énképemhez: mondhatni, az elmém bennük is van. Ez volt a végszó. Na, meg GyZ nyugtatgató megjegyzése, hogy nincsenek válaszaink.

Filozófusok (és legyen most mindenki filozófus, aki ott volt, amennyiben az életforma és nem szakma) ültek egy kocsmában és többé-kevésbé értelmesen beszélgettek. Régen megszokott látvány volt ez. Hátha sikerül most újjáéleszteni!

Nyugi Kert, Szeged, 2016. március 17.

Szabó Ferenc


Címke: , , , , ,
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.25 - tiszatáj

SZLUKOVÉNYI KATALIN: ÁLOMKONYHA
Szlukovényi Katalin 2020-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Álomkonyha című könyve hét év versanyagát gyűjti össze, a kötetben is reflektáltan alanyi líraként működő versek elbeszélője pedig az elmúlt hét évben ledoktorált, negyvenéves lett, családot alapított, részt vett két országgyűlési választáson és rendületlenül írt. Ezek az állapotok és változások adják az Álomkonyha hétköznapi élethelyzetek jeleneteire épített versvilágát, melyet az elbeszélő életközépi válságának létösszegző gyakorlatával szembeni iróniája szervez leginkább egységgé… – VESZPRÉMI SZILVESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk a Magyar Írószövetség Arany János alapítványa és a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) programját: Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, Jókai-kutatóval Kiss A. Kriszta irodalmár készített interjút.

Tovább olvasom >>>
2021.02.23 - tiszatáj

GURUBI ÁGNES: SZÍV UTCA
„Szétcincálom, apró darabokra szedem, elemzem, megmagyarázom, bizonyítékokkal alátámasztom” (132) – elemzi a párkapcsolati konfliktusban a másik felé tett gesztusait Anna, a Szív utca énelbeszélője, az analitikus szemlélet pedig nem csupán tematikai, de metanarratív szinten is központi kérdéssé válik a regényben. A negyvenes, kétgyermekes nő az életén át- meg áthömpölygő problémák eredőit kutatja: azt, hogy hogyan váltak időről időre működésképtelenné a párkapcsolatai, mi okozhatja kamasz lánya, Zsófi autoimmun betegségét, mivel magyarázhatók a szüleiről alkotott sztereotípiái, vagy hogy milyen titkok húzódtak megtört nagyanyja, Bergman Bella konok hallgatása mögött… – FERENCZ-FEHÉR DOROTTYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.22 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Tallinán Mariann színésszel, íróval, a Mesék az Operából sorozatban megjelent Tűzmadár című könyv szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő