11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Akció van!
2016.03.22 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A TEST ÉS LÉLEK – VITAEST C. RENDEZVÉNYRŐL

A címet loptam. Okkal.

A címet egy, a beszélgetést szervező Filozófia tanszékhez közeli, fiatal, tehetséges írónőtől loptam, akinek kiváló kispróza kötete viseli. A lopás oka már nem ilyen tudatos (és semmi köze a kötethez, a cím kapcsolatának az írásokkal, ebbe egyszer már úgyis belesültem), inkább érzésalapú. Ami a Nyugiban történt ugyanis vitaest örvén – nos, az forradalmi volt, legalábbis megtervezhetetlen végkimenetelű és hatású, mint amilyennek az akciót általában elképzeljük. Valami remélten jó dolognak a kezdete. Az est ugyanis a tanszék tavaszi programsorozatának második állomása volt, mely sorozat célja, hogy bemutassa, mi folyik a Petőfi épület második emeletén, és, hogy igyekezzen belevonni a kialakuló párbeszédbe a nagyközönséget is.

Ezért tűnhet furcsának, hogy a résztvevők nem kizárólag tanszéki emberek voltak. Gyenge Zoltán (GyZ) tanszékvezetőn és Herczegh Máté (HM) doktori hallgatón kívül ugyanis Nagy Sándor (NS) volt hallgató és Szendi István (SzI) pszichiáter ültek kinn, padon, akik a rövid felkonferálás után nehezen és távoli pontokból induló, ritmustalan, de a szokatlan közeg és környezet ellenére a végére igazi, jó kocsmafilozófiába torkolló beszélgetést folytattak – megjegyzem, teltház előtt. Közel egy órán át egy tűt sem lehetett leejteni a Nyugi belső, foteles, dohányzóasztalos részén. Az emberek, úgy látszik, szeretik a kísérleteket.

A beszélgetés felütése Platón Phaidroszának felütése volt GyZ részéről, narrálva így alapérzésünket, hogy a test és a lélek valami egymáshoz közeli, ugyanakkor egymás szöges ellentétei is, amennyiben a lélek égi, isteni, így közvetlen kapcsolata van a szépséggel, míg a test csak puszta börtön. HM erre rögtön felvetette, hogy lélek helyett beszéljünk elméről, az a terminus hátha nem szívta meg magát ennyire teológiával az idők során. SzI viszont visszamutatott a platóni dualizmusra a modern pszichiátriából, amennyiben ők a klinikán testet és lelket egymástól független entitásokként kezelik, azaz a hétköznapi ember szemléletét alkalmazzák, amit a filozófus problematizál.

E ponton vetette fel NS a beszélgetés talán legfontosabb meglátását, hogy a filozófia, mivel hivatalból hipotéziseket gyárt, a természettudomány segédtudománya lehet: nem szolgálólánya, hanem partnere. Már csak azért is, mert az olyan megállapításokkal, mint hogy a szabad akarat nagyjából 50 ezredmásodpercben lokalizálható (SzI itt kísérleti eredményekre hivatkozott), a természettudós addig nem tud mit kezdeni, amíg a filozófus nem tisztázza, hogy mi a szabad akarat.

 

12380978_1238828449478210_1450068896_o

 

A beszélgetők kiegyensúlyozódtak, amennyiben HM és NS a kortárs elmefilozófiai koncepciókat képviselték, GyZ egy klasszikusabb hozzáállást, SzI pedig SzI volt: egy, a filozófia iránt erősen és jó érzékkel érdeklődő pszichiáter. Utóbbi néha mégis az „elmékkel” látszott tartani, például Descartes és az ő híres dualizmusa, vagy a skizofrénia kezelési lehetősége kapcsán: mondandója lényege az volt, hogy nem állapítható meg, hogy mi az én, csak az én-vesztés ténye és az orvosnak ebből kell építkeznie. Descartes-tal kapcsolatban pedig igazat adott abban NS-nak, hogy van valami kitüntetett rész bennünk, nevezzük ezt léleknek, elmének, vagy szellemnek (ez már a filozófus perverziója), amit nem érzünk fizikainak. Ez a rész az, amitől mi leszünk mi – de ez akadályozza azt is, hogy a maga valójában megtapasztaljuk egy másik élőlényről, hogy milyen neki lenni, ezt már HM vetette fel.

Hogy hogyan jön be a képbe a tudat – nos, ezt rövid úton elintézték, amennyiben közösen leszűrték, hogy az élet csak egy bizonyos pontig tudatosítható ott és akkor, jórészt csak később lesz életté. Előbb inkább széteső, esetleges döntések sokasága. Nem a tudaté hát a végső szó, hinnénk ezt bármennyire is. Az utóbbi mondatta azt NS-ral, hogy a régi modellt, miszerint a mentalitás egyenlő lenne az aggyal, mára alighanem felváltotta az a felfogás, hogy agy és test együtt ülnek a mentalitás birodalmának trónján, azaz, hogy az ember, az ő elméje nem kizárólag valami testetlen, transzcendentális megfoghatatlanság, hanem igenis, az alakom, a mozgásom, a stílusom nélkül nem lennék az, ami. Sőt, mint azt SzI hozzátette, az ismerőseim, az emberhorizontom is kell az énképemhez: mondhatni, az elmém bennük is van. Ez volt a végszó. Na, meg GyZ nyugtatgató megjegyzése, hogy nincsenek válaszaink.

Filozófusok (és legyen most mindenki filozófus, aki ott volt, amennyiben az életforma és nem szakma) ültek egy kocsmában és többé-kevésbé értelmesen beszélgettek. Régen megszokott látvány volt ez. Hátha sikerül most újjáéleszteni!

Nyugi Kert, Szeged, 2016. március 17.

Szabó Ferenc


Címke: , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő