02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

„Ki kell kiabálnom, amit tudok…”
2016.03.19 - tiszatáj

TÖRŐCSIK MARI ÉS ZSÓTÉR SÁNDOR A GALILEI ÉLETÉRŐL

Brecht legszemélyesebb darabja a Galilei élete, amely vasárnaptól a Nemzeti Színházban látható Trill Zsolt és Törőcsik Mari címszerepésével. A rendező Zsótér Sándor 14 évesen találkozott először színházban Brechttel, no és Törőcsik Marival.

– 2002-ben a szegedi közönség már láthatta a Galilei életét a rendezésedben.

– 14 évvel lettem idősebb…

– Mi változott benned azóta? Adódik a kérdés, miért nyúltál ismét Brecht drámájához?

– A fordító és dramaturg Ungár Júlia javasolta nekem, hogy ismét rendezzem meg, mert egy egészen más szemszögből is nézhetem a történetet. Akkor is tanítottam már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, felszabadító volt, nem volt kötelező jellege. Azóta saját osztályom is végzett már, új hallgatókkal is dolgoztam, de most úgy érzem, elhatalmasodott az életemben a tanítás. Sok minden van már mögöttem, eredmények és kudarcok is.

Amennyire megszállottság bennem az átadás, úgy a főhősben is megtalálható ugyanez, már-már önemésztően, szinte értelmetlen módon beszél, mindenképpen át akarja adni a meggyőződéseit, a tapasztalatait a nála fiatalabbaknak.

 

zsoter_rendez

 

Az idős Galileit a 81 éves Törőcsik Mari alakítja, aki Király Levente osztálytársa volt a főiskolán, 2002-ben ő játszotta Galileit. A mostani darabban vannak huszonéves színésznövendékek, csupa fiatal. Hatvan év a korkülönbség. Bennem volt a kérdés, hogy miként kell beszélni Brecht drámájáról egy huszonévesnek, illetve egy érett színésznek, vagy éppen hogyan kommunikálnak ők velem, egymással. Az volt a célom, hogy hatvan év távlatából is tudjunk kommunikációt elindítani. És ha érzelgős vagyok, akkor az is volt a célom, hogy a srácokban egy pillanatra ragadjon meg valami a tudásról, a megszállottságról, ami Marit vagy éppen Trill Zsoltot jellemzi. Példával tanítunk, és abban bízom, hogy a példa ragadós. Hogy mi ragad meg bennük, bennünk? Talán a kétely, vagy az, hogy nem kell mindig magabiztosnak lenniük, újra és újra önvizsgálatot kell tartani.

– Saját tanítványaiddal dolgoztál?

– Színművész hallgatók, akik a Kaposvári Egyetemről érkeztek, Uray Péter osztályába járnak. Megnéztem Takács Katalin beszédóráját, és ott válogattam össze a srácokat. Talán bennem volt, hogy én is szeretném őket tanítani, érdekelt, hogy át tudok-e adni valamit ebből a szellemiségből.

– Feladtad a leckét a nézőknek, akárcsak a Brand esetében. Ismét napokig gondolkodhatunk a történeten, a rendezéseden…

– Akkor ez jó. Azt mondja ugyanis Galilei, szomorú főhősünk, hogy a gondolkodás az emberi élvezetek legjobbjai közé tartozik. Ha egy picit beindul az agy, az csak jó.

– Érzek egyfajta búcsút Törőcsik Mari monológjában…

– Szívtépő. Engem nagyon megráz. Olyan ő, mint Galilei, nincs az a roncs állapot, betegség, ami gátat szab a mesterségének, megszállott, soha nem áll le. Semmi nem működik már úgy, mint régen, de el kell mondania, át kell adnia, ami fontos, hogy hallja a másik ember.

Ki kell kiabálnom, amit tudok, mint egy szerelmes, mint egy részeg, mint egy áruló…

– A darab végén egy filmrészlettel búcsúztok el, a vászon előtt pedig Törőcsik Mari áll…

– Az a rész látható Maár Gyula Töredék című filmjéből, amikor a végén Mari elindul. Nagyon kevés ember tud így menni.

– A filmben együtt játszottál Törőcsik Marival és Trill Zsolttal, majd a Maladype hozott össze ismét benneteket. Volt bátorságod megkeresni őt?

Két mondatot váltottunk a forgatáskor, elégedett volt a munkámmal, így összeszedtem a bátorságomat, és megkerestem Marit, hogy eljönne-e játszani a Figaro házasságába (Beaumarchais: Figaro házassága – 2010), egy független színházba, ami egy szoba.

Az a legjobb pillanat, amikor összeszedi magát az ember és kockáztat…

Mondtam neki, hogy nincs rá egy fillérünk sem, nincs pénz öltöztetőre sem, ráadásul egy cselédszobában kell ülnie. Azt válaszolta, hogy nem tudja mi ez a darab, bár játszotta, de nem emlékszik rá, azért elvállalja.

Akkor is az volt a célom, mint most, hogy a fiatalok, Orosz Ákosék lássák őt, együttműködjenek vele. Ez egy formátum. Amíg van az emberben kíváncsiság, és maga felé kételkedés, addig jó dolgozni.

 

mari_vaszonTörőcsik Mari: A tehetségek inspirálnak– 2010-ben dolgozott először színházban a darab rendezőjével, Zsótér Sándorral. A Maladypének köszönhetik a találkozást?– Zsótér kért meg annak idején, hogy menjek a Maladype Színházba, ahol a Figaro házasságát rendezte. Mondtam neki, hogy csak jókedvűen tudok próbálni: minél nagyobb a dráma, annál jobb kedvvel kell próbálni, mert fel kell lobbannia az idegrendszeremnek. Most nagyon kímélt, azt mondta, ne jöjjek be, csak a legvégén a próbaidőszaknak, de bejöttem, mert nem tudok otthon szöveget tanulni, nekem a színpadon kell lennem ehhez is. Ha éppen nem jut eszembe a szöveg, kiszólok a súgónak, és megkérdezem tőle, hol tartok.

– Jót tesz önnek, ha fiatalokkal dolgozik…

– A tehetségek között kivirul az ember, legyen az fiatal vagy idős. Ha tehetségesek a színészek, inspirálnak, előre visznek. Trill Zsoltot régóta ismerem, megnyitottuk vele a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházat, akkor a Szarvassá változott fiúban játszottunk együtt.

– Milyen vele dolgozni?

– Nagyon szeretem őt, mert jó színész.

 

Tóth András Tozzi

 

[nggallery id=673]

Fotó: Eöri Szabó Zsolt – Nemzeti Színház


Címke: , , , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő