11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„Ki kell kiabálnom, amit tudok…”
2016.03.19 - tiszatáj

TÖRŐCSIK MARI ÉS ZSÓTÉR SÁNDOR A GALILEI ÉLETÉRŐL

Brecht legszemélyesebb darabja a Galilei élete, amely vasárnaptól a Nemzeti Színházban látható Trill Zsolt és Törőcsik Mari címszerepésével. A rendező Zsótér Sándor 14 évesen találkozott először színházban Brechttel, no és Törőcsik Marival.

– 2002-ben a szegedi közönség már láthatta a Galilei életét a rendezésedben.

– 14 évvel lettem idősebb…

– Mi változott benned azóta? Adódik a kérdés, miért nyúltál ismét Brecht drámájához?

– A fordító és dramaturg Ungár Júlia javasolta nekem, hogy ismét rendezzem meg, mert egy egészen más szemszögből is nézhetem a történetet. Akkor is tanítottam már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, felszabadító volt, nem volt kötelező jellege. Azóta saját osztályom is végzett már, új hallgatókkal is dolgoztam, de most úgy érzem, elhatalmasodott az életemben a tanítás. Sok minden van már mögöttem, eredmények és kudarcok is.

Amennyire megszállottság bennem az átadás, úgy a főhősben is megtalálható ugyanez, már-már önemésztően, szinte értelmetlen módon beszél, mindenképpen át akarja adni a meggyőződéseit, a tapasztalatait a nála fiatalabbaknak.

 

zsoter_rendez

 

Az idős Galileit a 81 éves Törőcsik Mari alakítja, aki Király Levente osztálytársa volt a főiskolán, 2002-ben ő játszotta Galileit. A mostani darabban vannak huszonéves színésznövendékek, csupa fiatal. Hatvan év a korkülönbség. Bennem volt a kérdés, hogy miként kell beszélni Brecht drámájáról egy huszonévesnek, illetve egy érett színésznek, vagy éppen hogyan kommunikálnak ők velem, egymással. Az volt a célom, hogy hatvan év távlatából is tudjunk kommunikációt elindítani. És ha érzelgős vagyok, akkor az is volt a célom, hogy a srácokban egy pillanatra ragadjon meg valami a tudásról, a megszállottságról, ami Marit vagy éppen Trill Zsoltot jellemzi. Példával tanítunk, és abban bízom, hogy a példa ragadós. Hogy mi ragad meg bennük, bennünk? Talán a kétely, vagy az, hogy nem kell mindig magabiztosnak lenniük, újra és újra önvizsgálatot kell tartani.

– Saját tanítványaiddal dolgoztál?

– Színművész hallgatók, akik a Kaposvári Egyetemről érkeztek, Uray Péter osztályába járnak. Megnéztem Takács Katalin beszédóráját, és ott válogattam össze a srácokat. Talán bennem volt, hogy én is szeretném őket tanítani, érdekelt, hogy át tudok-e adni valamit ebből a szellemiségből.

– Feladtad a leckét a nézőknek, akárcsak a Brand esetében. Ismét napokig gondolkodhatunk a történeten, a rendezéseden…

– Akkor ez jó. Azt mondja ugyanis Galilei, szomorú főhősünk, hogy a gondolkodás az emberi élvezetek legjobbjai közé tartozik. Ha egy picit beindul az agy, az csak jó.

– Érzek egyfajta búcsút Törőcsik Mari monológjában…

– Szívtépő. Engem nagyon megráz. Olyan ő, mint Galilei, nincs az a roncs állapot, betegség, ami gátat szab a mesterségének, megszállott, soha nem áll le. Semmi nem működik már úgy, mint régen, de el kell mondania, át kell adnia, ami fontos, hogy hallja a másik ember.

Ki kell kiabálnom, amit tudok, mint egy szerelmes, mint egy részeg, mint egy áruló…

– A darab végén egy filmrészlettel búcsúztok el, a vászon előtt pedig Törőcsik Mari áll…

– Az a rész látható Maár Gyula Töredék című filmjéből, amikor a végén Mari elindul. Nagyon kevés ember tud így menni.

– A filmben együtt játszottál Törőcsik Marival és Trill Zsolttal, majd a Maladype hozott össze ismét benneteket. Volt bátorságod megkeresni őt?

Két mondatot váltottunk a forgatáskor, elégedett volt a munkámmal, így összeszedtem a bátorságomat, és megkerestem Marit, hogy eljönne-e játszani a Figaro házasságába (Beaumarchais: Figaro házassága – 2010), egy független színházba, ami egy szoba.

Az a legjobb pillanat, amikor összeszedi magát az ember és kockáztat…

Mondtam neki, hogy nincs rá egy fillérünk sem, nincs pénz öltöztetőre sem, ráadásul egy cselédszobában kell ülnie. Azt válaszolta, hogy nem tudja mi ez a darab, bár játszotta, de nem emlékszik rá, azért elvállalja.

Akkor is az volt a célom, mint most, hogy a fiatalok, Orosz Ákosék lássák őt, együttműködjenek vele. Ez egy formátum. Amíg van az emberben kíváncsiság, és maga felé kételkedés, addig jó dolgozni.

 

mari_vaszonTörőcsik Mari: A tehetségek inspirálnak– 2010-ben dolgozott először színházban a darab rendezőjével, Zsótér Sándorral. A Maladypének köszönhetik a találkozást?– Zsótér kért meg annak idején, hogy menjek a Maladype Színházba, ahol a Figaro házasságát rendezte. Mondtam neki, hogy csak jókedvűen tudok próbálni: minél nagyobb a dráma, annál jobb kedvvel kell próbálni, mert fel kell lobbannia az idegrendszeremnek. Most nagyon kímélt, azt mondta, ne jöjjek be, csak a legvégén a próbaidőszaknak, de bejöttem, mert nem tudok otthon szöveget tanulni, nekem a színpadon kell lennem ehhez is. Ha éppen nem jut eszembe a szöveg, kiszólok a súgónak, és megkérdezem tőle, hol tartok.

– Jót tesz önnek, ha fiatalokkal dolgozik…

– A tehetségek között kivirul az ember, legyen az fiatal vagy idős. Ha tehetségesek a színészek, inspirálnak, előre visznek. Trill Zsoltot régóta ismerem, megnyitottuk vele a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházat, akkor a Szarvassá változott fiúban játszottunk együtt.

– Milyen vele dolgozni?

– Nagyon szeretem őt, mert jó színész.

 

Tóth András Tozzi

 

[nggallery id=673]

Fotó: Eöri Szabó Zsolt – Nemzeti Színház


Címke: , , , , ,
2019.11.20 - tiszatáj

BÁCS EMESE ALKOTÁSAI
A SAN MARCO GALÉRIÁBAN
Bács Emese Pályám című kiállítása olyan önálló tárlat, mely nemcsak a kollázs és a klasszikus festészet hagyományait tiszteletben tartó eszközkezelés kifinomult egymásra építkezésére példa, hanem arra is, hogy miként tud a művészet kiáltvánnyá válni. Bács úgy emeli be az alkotásaiba a másnak felesleges, sőt szemétnek tűnő, általa azonban talált, gyűjtött és megbecsült tárgyakat, hogy azok túllépnek a ready-made 20. századi értelmezésén… – GALAMBOS ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

A SZAVAK EREJE
Carl Hunter első nagyjátékfilmes rendezése semmilyen meglepetést nem tartogat azok számára, akik bizonyos elvárásokkal ülnek le elé: A szavak ereje a száraz angol humort és a helyzetekből fakadó finom melankóliát hibátlanul ötvözi, igaz, ezen felül semmi különlegeset nem nyújt. Frank Cottrell Boyce szkriptje és a fineszes színészgárda azonban élővé varázsolja a kiszámítható cselekményt… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SÜVEGES RITÁVAL ÉS ZILAHI ANNÁVAL
Október 28-án két, klímaváltozást tematizáló alkotás bemutatójának adott otthont a Nyugi. Az esemény után az extrodæsia szerkesztőivel, az xtro realm művészcsoport tagjaival, Süveges Ritával és Zilahi Annával készítettünk interjút a kötet létrejöttéről, intermedialitásáról és a nemzetközi diskurzushoz való viszonyáról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.11.18 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS SINKÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZEK KÖZÖS TÁRLATA
Hetvenkedők címmel nyílt kiállítás nemrég a szegedi Fischer Galériában, ahol két festőművész alkotásait szemlézhetik meg az érdeklődők. A vagány címadásból sejthetjük, hogy az alkotók e jubileumi kiállítást nem szánták afféle ünnepélyes összegzésnek, inkább egy állomásnak, ahol kicsit megpihennek, hogy aztán erőt gyűjtve tovább folytassák a nagy kalandot… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.17 - tiszatáj

MADELINE A MÉLYBEN
Lerágott csont őrület és művészet egybefonódása, ám szerencsére – mint rengeteg egyéb témában – itt is akad új a nap alatt. Josephine Decker tavalyi Sundance-szenzációja hipnotikus és zsigeri élménnyel kecsegtető független diadal, a Madeline a mélyben unalomig ismert coming-of-age story-dramaturgiát bont részelemeire, hogy saját kötőanyagából valami teljesen újszerűt, meglepőt alkosson… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő