06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
05.27.
| Irodalmi Karaván vajdasági szerzőkkel >>>
05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>

Benedek Miklós, Demus Gábor, Fekete Vince, Gál Ferenc, Janáky Marianna, Maklári Judit, Véssey Miklós versei

Géczi János, Nyerges András, Szil Ágnes, Zalán Tibor prózája

Fried István, Kosztrabszky Réka, Sándor Iván tanulmánya

Dömötör Mihály Kereszt parafrázisok című kiállítása

>>>

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>

BESZÉLGETÉS AZ 50 ÉVES KALÁKÁVAL
Az SZTE 16. Egyetemi Tavaszának vendége volt 2019. április 24-én a Kaláka együttes. Jubileumi koncertkörútjukon magyarlakta – de a határok által elválasztott – szomszédos városokba látogatnak el. A Kossuth- és Prima Primissima-díjjal kitüntetett zenekar – Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel, Becze Gábor és Radványi Balázs – vendége Szegeden Szirtes Edina Mókus volt. A nagysikerű koncert után a zenekar tagjai oldott hangulatú interjút adtak lapunknak… – PIKÓ ANDRÁS GÁSPÁR INTERJÚJA

>>>

„Ki kell kiabálnom, amit tudok…”
2016.03.19 - tiszatáj

TÖRŐCSIK MARI ÉS ZSÓTÉR SÁNDOR A GALILEI ÉLETÉRŐL

Brecht legszemélyesebb darabja a Galilei élete, amely vasárnaptól a Nemzeti Színházban látható Trill Zsolt és Törőcsik Mari címszerepésével. A rendező Zsótér Sándor 14 évesen találkozott először színházban Brechttel, no és Törőcsik Marival.

– 2002-ben a szegedi közönség már láthatta a Galilei életét a rendezésedben.

– 14 évvel lettem idősebb…

– Mi változott benned azóta? Adódik a kérdés, miért nyúltál ismét Brecht drámájához?

– A fordító és dramaturg Ungár Júlia javasolta nekem, hogy ismét rendezzem meg, mert egy egészen más szemszögből is nézhetem a történetet. Akkor is tanítottam már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, felszabadító volt, nem volt kötelező jellege. Azóta saját osztályom is végzett már, új hallgatókkal is dolgoztam, de most úgy érzem, elhatalmasodott az életemben a tanítás. Sok minden van már mögöttem, eredmények és kudarcok is.

Amennyire megszállottság bennem az átadás, úgy a főhősben is megtalálható ugyanez, már-már önemésztően, szinte értelmetlen módon beszél, mindenképpen át akarja adni a meggyőződéseit, a tapasztalatait a nála fiatalabbaknak.

 

zsoter_rendez

 

Az idős Galileit a 81 éves Törőcsik Mari alakítja, aki Király Levente osztálytársa volt a főiskolán, 2002-ben ő játszotta Galileit. A mostani darabban vannak huszonéves színésznövendékek, csupa fiatal. Hatvan év a korkülönbség. Bennem volt a kérdés, hogy miként kell beszélni Brecht drámájáról egy huszonévesnek, illetve egy érett színésznek, vagy éppen hogyan kommunikálnak ők velem, egymással. Az volt a célom, hogy hatvan év távlatából is tudjunk kommunikációt elindítani. És ha érzelgős vagyok, akkor az is volt a célom, hogy a srácokban egy pillanatra ragadjon meg valami a tudásról, a megszállottságról, ami Marit vagy éppen Trill Zsoltot jellemzi. Példával tanítunk, és abban bízom, hogy a példa ragadós. Hogy mi ragad meg bennük, bennünk? Talán a kétely, vagy az, hogy nem kell mindig magabiztosnak lenniük, újra és újra önvizsgálatot kell tartani.

– Saját tanítványaiddal dolgoztál?

– Színművész hallgatók, akik a Kaposvári Egyetemről érkeztek, Uray Péter osztályába járnak. Megnéztem Takács Katalin beszédóráját, és ott válogattam össze a srácokat. Talán bennem volt, hogy én is szeretném őket tanítani, érdekelt, hogy át tudok-e adni valamit ebből a szellemiségből.

– Feladtad a leckét a nézőknek, akárcsak a Brand esetében. Ismét napokig gondolkodhatunk a történeten, a rendezéseden…

– Akkor ez jó. Azt mondja ugyanis Galilei, szomorú főhősünk, hogy a gondolkodás az emberi élvezetek legjobbjai közé tartozik. Ha egy picit beindul az agy, az csak jó.

– Érzek egyfajta búcsút Törőcsik Mari monológjában…

– Szívtépő. Engem nagyon megráz. Olyan ő, mint Galilei, nincs az a roncs állapot, betegség, ami gátat szab a mesterségének, megszállott, soha nem áll le. Semmi nem működik már úgy, mint régen, de el kell mondania, át kell adnia, ami fontos, hogy hallja a másik ember.

Ki kell kiabálnom, amit tudok, mint egy szerelmes, mint egy részeg, mint egy áruló…

– A darab végén egy filmrészlettel búcsúztok el, a vászon előtt pedig Törőcsik Mari áll…

– Az a rész látható Maár Gyula Töredék című filmjéből, amikor a végén Mari elindul. Nagyon kevés ember tud így menni.

– A filmben együtt játszottál Törőcsik Marival és Trill Zsolttal, majd a Maladype hozott össze ismét benneteket. Volt bátorságod megkeresni őt?

Két mondatot váltottunk a forgatáskor, elégedett volt a munkámmal, így összeszedtem a bátorságomat, és megkerestem Marit, hogy eljönne-e játszani a Figaro házasságába (Beaumarchais: Figaro házassága – 2010), egy független színházba, ami egy szoba.

Az a legjobb pillanat, amikor összeszedi magát az ember és kockáztat…

Mondtam neki, hogy nincs rá egy fillérünk sem, nincs pénz öltöztetőre sem, ráadásul egy cselédszobában kell ülnie. Azt válaszolta, hogy nem tudja mi ez a darab, bár játszotta, de nem emlékszik rá, azért elvállalja.

Akkor is az volt a célom, mint most, hogy a fiatalok, Orosz Ákosék lássák őt, együttműködjenek vele. Ez egy formátum. Amíg van az emberben kíváncsiság, és maga felé kételkedés, addig jó dolgozni.

 

mari_vaszonTörőcsik Mari: A tehetségek inspirálnak– 2010-ben dolgozott először színházban a darab rendezőjével, Zsótér Sándorral. A Maladypének köszönhetik a találkozást?– Zsótér kért meg annak idején, hogy menjek a Maladype Színházba, ahol a Figaro házasságát rendezte. Mondtam neki, hogy csak jókedvűen tudok próbálni: minél nagyobb a dráma, annál jobb kedvvel kell próbálni, mert fel kell lobbannia az idegrendszeremnek. Most nagyon kímélt, azt mondta, ne jöjjek be, csak a legvégén a próbaidőszaknak, de bejöttem, mert nem tudok otthon szöveget tanulni, nekem a színpadon kell lennem ehhez is. Ha éppen nem jut eszembe a szöveg, kiszólok a súgónak, és megkérdezem tőle, hol tartok.

– Jót tesz önnek, ha fiatalokkal dolgozik…

– A tehetségek között kivirul az ember, legyen az fiatal vagy idős. Ha tehetségesek a színészek, inspirálnak, előre visznek. Trill Zsoltot régóta ismerem, megnyitottuk vele a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházat, akkor a Szarvassá változott fiúban játszottunk együtt.

– Milyen vele dolgozni?

– Nagyon szeretem őt, mert jó színész.

 

Tóth András Tozzi

 

[nggallery id=673]

Fotó: Eöri Szabó Zsolt – Nemzeti Színház


Címke: , , , , ,
2019.06.18 - tiszatáj

SZÍNKÉP, HANGKÉP, ÖSSZKÉP CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA
Június 13-án, csütörtökön a Színkép, hangkép, összkép című tanulmány- és esszékötet szerkesztőjével, Virág Zoltánnal Orcsik Roland beszélgetett a Tiszatáj Szalonban. A bemutató során szó esett Virág korábbi és jelenlegi köteteiről, illetve zenei érintettségéről is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS PARAVÁN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Miért éppen a test, és ha már az, miért nyúljunk hozzá és hogyan van értelme? Ehhez hasonló kérdések hangzottak el június 14-én, a Dugonics téren. A kérdéseket Szutorisz Szabolcs tette fel, a válaszokat pedig Kormányos Ákostól, illetve a 90. Ünnepi Könyvhétre megjelent Paraván című verseskötetéből kaptuk. Tagadhatatlan, hogy a kötet minden egyes verse kapcsolódik a testhez, hol erőteljesen markolászva, hol gyengéden érintve azt. Ugyanakkor egy valami világos: Kormányos Ákos az írás során szikével közelít az anyaghoz… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.16 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN NYITOTTA MEG SZEGEDEN A 90. ÜNNEPI KÖNYVHETET
Az alkotóembernek újra ingujjra kell vetkőznie és ki kell ülnie a térre, hiába változott meg ez a tér, fontos a közvetlen kapcsolat író és olvasója között, fontos, hogy a szerző hagyja magát megközelíteni, s  hogy mindez határokat mosson el és ledöntsön a magas falakból, melyek szerző és olvasó közt húzódnak. Észre kell venni olvasó-szerző megváltozott viszonyát át kell értékelni és felvenni a tempót, mert az olvasók megelőzték a szerzőket… – FERENCZ HEDVIG BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

LANCZKOR GÁBOR MONOLIT CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Június 12-én, szerdán Lanczkor Gábor új válogatáskötetének, a Monolit bemutatásának adott helyet a Grand Café. Az ihletforrásokról, a társművészetekről, illetve a kötet koncepciójáról Klajkó Dániel beszélgetett a szerzővel… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.15 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN KÖNYVBEMUTATÓJA
A szegedi könyvhét nyitónapján Grecsó Krisztián volt a főszereplő: a Dugonics téri megnyitóbeszédet követő dedikálás után kötetbemutatóra került sor, ahol Balog József újságíró kérdezte a szerzőt legújabb regényéről. Annak ellenére, hogy Szegeden már bemutatták a Verát március elején teltházas érdeklődés mellett, ezúttal is népes hallgatóság gyűlt össze a Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében… – SZÁNTAI MÁRK BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

A könyvhétnek új paradigmára van szüksége. A kilencvenéves akarás mára sajnos megkopott, megrepedezett, az új generációk számára a cél érthetetlen, nincs is olyan szó napi használatban, hogy „ingujj”. És valahogy a Parnasszust sem találják. Supka Géza és kollégái még joggal gondolták úgy, hogy közvetlenebb kapcsolat kell író és olvasója között. És hogy az határokat dönt le, vagyis inkább valamennyit rombol a túl magas falakból, ha az alkotóember – aki akkoriban még hagyományosan férfinak volt elgondolva – leveszi a zakóját és „ingujjra vetkőzve” megközelíthetővé válik […]

>>>
2019.06.13 - tiszatáj

LISE DAVIDSEN
Elsőre azt mondanám, hogy igazán meglepő, hogy a Decca lemezszerződést ajánl valakinek, akit még csak pár éve ismerünk, és a második nagylemez címe rögtön az előadó neve lesz. Jó, utóbbi nem teljesen igaz, hiszen Lise Davidsen lemezének borítóján ott van a Londoni Filharmonikus Zenekar (Philharmonia Orchestra) neve is, de az ember leginkább csak a norvég előadóművész képét látja, és nevét olvassa… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.06.12 - tiszatáj

TOLVAJ ZOLTÁN: FANTOMIKER 
Tolvaj Zoltán költészete azt a hatást kelti, mintha Kassák Lajos szövetkezett volna Tóth Árpáddal, akik felosztották egymást között a National Geographic, a Spektrum műsorkínálatát, a vezető hírportálok ismeretterjesztő cikkeit, majd ellátogattak volna egy egyetemi bölcsészkar filozófia szakára, és végigolvasták volna a 20-21. századi magyar lírát. Ezek a feltételezett hatások mind ott húzódnak a Fantomiker, Tolvaj Zoltán harmadik verseskötete mögött… – BOLDOG ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2019.06.11 - tiszatáj

AZ SZTE ZMK VIZSGAELŐADÁSA
Operavizsgának hirdette a színlap, de sokszor az volt az érzésem, mintha amatőr színjátszókörben ülnék. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ének-, és operaszakos növendékei a Figaro házasságában próbálták megmutatni tehetségüket, és azt, hogy hol tartanak tanulmányaikban. A végeredmény finoman szólva is vegyes. A produkció olyan volt, mintha egy kézilabda csapatban együtt játszanának 6-7 éves vékonydongájú kisiskolások erőtől duzzadó 20 éves ifiprofikkal… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő