Korpa Tamás: Metapillanat XXV.
nyeltem, így nem hallottam, mikor távozik a néptelen nappaliból a már leszúrt solar lámpák puha fényernyői közt, a kerten át, majdnem elmondatlanul, összekuporodott szemekkel, úgy suhant, mintha térd alatt nem létezne, akadálytalanul – lesz, hogy egy könyv mögött vesztegel napokat, és lesznek az állólámpa búrájában elégő lepkék, lesznek finom porral bevont mozdulatok […]
XXV. (német karácsony)
nyeltem, így nem hallottam,
mikor távozik a néptelen nappaliból a már leszúrt
solar lámpák puha fényernyői közt, a kerten át,
majdnem elmondatlanul, összekuporodott szemekkel,
úgy suhant, mintha térd alatt nem létezne,
akadálytalanul –
lesz, hogy egy könyv mögött vesztegel napokat,
és lesznek az állólámpa búrájában elégő lepkék,
lesznek finom porral bevont mozdulatok.
lesz idő végigjárni az éjszakát, ha ellenőrzi, véget is ért.
lesz, hogy lecsutakolja valaki apró nyelve.
lesz rivális pillantás, erre lesz tükör, lesz vajsimaságú
szék, ha leül magával szemben: lesz, hogy innen-onnan
megszűnik. lesz felpolcolt vonásokból a homlok.
lesz a torokban szélcsend.
a párnázott ajtóban töménytelen popszegecs.
lesz, hogy belesimít összefüggéstelenül
abba, amit elhagy.
ilyen egy német karácsony, ha igaz.
XXV. (sietség)
a sietség, ami alatt összegyűltek, mikor nyíltabbá váltak
az indítékok * a sietség egy felkavart franciaágyból *
ásatás a saját hálószobában * a sietség, aminek összeköttetése
van a csípővel * amit a fej nem követ, csak narancsmag
méretű verejtékcseppek gördülnek le róla, mert a fej
tájolása másmilyen * ismer habozást és árnyalatokat ismer
felségjeleket * sietség a portalan ágyékkötőktől, a frissen
letépett fügefaleveleken * az egymásba áztatott
körvonalakon * hogy egy körvonal milyen törékeny *
a sietség, ahogy a mellbimbók előbújnak
az állólámpa vérvörös fényéből tele mondanivalóval *
a kisajak bemelegítése, csigalassúsággal, a sietség *
a halmozás * anyajegyek monogramjai * a sietség
saját szája íze szerint * nem a mélyen alvók pózában ez a
mozdulatlanság, ez a sietség * nem a városmagban
egy pihenőpadon * nem a labirintus agglomerációját
átszelő villamoson, nem az éj sietős *
csak kezdet volt, tapogatózás, sietség, az érvelés ideje
csak egy kiszivárogtatott név * a név előszele *
sietség, ahogy a belső óra észrevétlen porlik el,
ahogyan narancsmag méretű verejtékcseppek araszolnak *
csak sietős léptek a parkettán * a sietség, amíg az
összepréselt fasorból parketta lett * a sietség,
ami alatt összegyűltek * ó dehogy a sietség
(Megjelent a Tiszatáj 2015/9. számában)