Tiszatájonline | 2016. február 16.

Korpa Tamás: Metapillanat XXV.

nyeltem, így nem hallottam, mikor távozik a néptelen nappaliból a már leszúrt solar lámpák puha fényernyői közt, a kerten át, majdnem elmondatlanul, összekuporodott szemekkel, úgy suhant, mintha térd alatt nem létezne, akadálytalanul – lesz, hogy egy könyv mögött vesztegel napokat, és lesznek az állólámpa búrájában elégő lepkék, lesznek finom porral bevont mozdulatok […]

XXV.                    (német karácsony)

 

nyeltem, így nem hallottam,

mikor távozik a néptelen nappaliból a már leszúrt

solar lámpák puha fényernyői közt, a kerten át,

majdnem elmondatlanul, összekuporodott szemekkel,

úgy suhant, mintha térd alatt nem létezne,

akadálytalanul –

lesz, hogy egy könyv mögött vesztegel napokat,

és lesznek az állólámpa búrájában elégő lepkék,

lesznek finom porral bevont mozdulatok.

lesz idő végigjárni az éjszakát, ha ellenőrzi, véget is ért.

lesz, hogy lecsutakolja valaki apró nyelve.

lesz rivális pillantás, erre lesz tükör, lesz vajsimaságú

szék, ha leül magával szemben: lesz, hogy innen-onnan

megszűnik. lesz felpolcolt vonásokból a homlok.

lesz a torokban szélcsend.

a párnázott ajtóban töménytelen popszegecs.

lesz, hogy belesimít összefüggéstelenül

abba, amit elhagy.

ilyen egy német karácsony, ha igaz.

 

 

XXV.                                   (sietség)

 

a sietség, ami alatt összegyűltek, mikor nyíltabbá váltak

az indítékok * a sietség egy felkavart franciaágyból *

ásatás a saját hálószobában * a sietség, aminek összeköttetése

van a csípővel * amit a fej nem követ, csak narancsmag

méretű verejtékcseppek gördülnek le róla, mert a fej

tájolása másmilyen * ismer habozást és árnyalatokat ismer

felségjeleket * sietség a portalan ágyékkötőktől, a frissen

letépett fügefaleveleken * az egymásba áztatott

körvonalakon * hogy egy körvonal milyen törékeny *

a sietség, ahogy a mellbimbók előbújnak

az állólámpa vérvörös fényéből tele mondanivalóval *

a kisajak bemelegítése, csigalassúsággal, a sietség *

a halmozás * anyajegyek monogramjai * a sietség

saját szája íze szerint * nem a mélyen alvók pózában ez a

mozdulatlanság, ez a sietség * nem a városmagban

egy pihenőpadon * nem a labirintus agglomerációját

átszelő villamoson, nem az éj sietős *

csak kezdet volt, tapogatózás, sietség, az érvelés ideje

csak egy kiszivárogtatott név * a név előszele *

sietség, ahogy a belső óra észrevétlen porlik el,

ahogyan narancsmag méretű verejtékcseppek araszolnak *

csak sietős léptek a parkettán * a sietség, amíg az

összepréselt fasorból parketta lett * a sietség,

ami alatt összegyűltek * ó dehogy a sietség

(Megjelent a Tiszatáj 2015/9. számában)