Debreczeny György kollázsversei
már rég eltemettük
a szakadt tapétát
de az még bukdácsol tovább
az én koromban
már leszakadnak a gombok
kutyám gombszemekkel nézi őket
veterán domborzatok
egy névtelen nap alkonyán
jönnek majd méretre szabva
betapétázva
de az én koromban
már tapétába csomagolva is
[…]
eltemettük a szakadt tapétát
Bak Rita nyomán*
már rég eltemettük
a szakadt tapétát
de az még bukdácsol tovább
az én koromban
már leszakadnak a gombok
kutyám gombszemekkel nézi őket
veterán domborzatok
egy névtelen nap alkonyán
jönnek majd méretre szabva
betapétázva
de az én koromban
már tapétába csomagolva is
fázik az ember a kertben
azért csak bukdácsol tovább
elbóbiskol kimerülten
a tulipán virágán
kétméteres légydögök
térnek be hozzám édesanyám
*
a szakadt tapéta
eltemetett engem már rég
de azért bukdácsolok tovább
az én gombomról
már leszakadnak a korok korszakok
gombszemmel nézi kutyámat
veterán alkonyok
egy névtelen nap domborzatán
szabadkoznak méretre vágva
betapétázva
de az én koromban
már koromba csomagolva is
tapétázik az ember
azért csak bóbiskol tovább
virágzik kimerülten
a tulipán helyett
kétméteres édesanyák
térnek be hozzám tapétával
Dózsa Györgynek mondom
Csak felkelni.
Rendben?
Ez a legfontosabb dolog.
elrozsdásodtak aztán újra kinyíltak
kollázs Móricz Zsigmond műveiből
a nap összevonja a szemöldökét
a kondás legszennyesebb ingére
rászállott egy pillangó
mivel épp nem volt a környéken páva
harmatos rózsa árnyéka a szerelem
életem regényét barbár tündérkertben írom
az isten háta mögött
nem élhetek pacsirtaszó nélkül
a búzakalászok magyar tengerén
ahol a boldog világban
ripacsok vagyis pipacsok muzsikálnak
és a szerelemnek
a szegény ember tüzének
nem szabad meggyulladni sem kialudni
magyar író újságíró szerkesztő
továbbá Rózsa Sándor
nem vonja össze a szemöldökét
míg új a szerelem
vér(t)ben vasban légy jó mindhalálig
arany szoknyát viselő árvalányok haja
elkísér Leányfalura
elrozsdásodtak aztán újra kinyíltak
az őszirózsák azon az őszi éjjelen
ott a hídon rám borult szívemen ujjongott
csacsogott az árva szerelem
a rab oroszlánról mesélt az égi madárnak
azt mondta olyan vagyok mint egy ifjú házas
tele életkedvvel és önbizalommal
Debreceny György 1958-ban született Budapesten, jelenleg is itt él, könyvtárosként dolgozik.Kötetei:ellentétpárhuzamok (Kozmosz, 1982.)elodázható elégiák (Szépirodalmi, 1989.)Sőt mi több (Syllabux, 2011.)nincs karácsony (Syllabux, 2013.)területtel őrzött kutya (Syllabux, 2014.)Csavarjuk le a tetejét! (Bistey András Holókövy Vajk Csaba igaz története c. prózájával közös kötetben) (Nagy Lajos Kiadó, 2015.)
tértivevényes csillagok (Syllabux, 2015.) Két hang, tíz ujj (Nyírfalvi Károllyal közösen) (Vár Ucca Műhely, 2015) |