05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Megdolgozott Mozart, Rachmaninov gépzongora, Beethoven 2
2016.02.07 - tiszatáj

KOMOLYZENEI KONCERTEK SZEGEDEN

A régi zene specialistájaként érkezett Szegedre Vashegyi György január 19-én. Az ismert karmestert tavalyi vendégjátéka után hívta vissza a Szegedi Szimfonikus Zenekar, ami nem bevett szokás. Idén Mozartot választott. Az első részben néhány ritkán hallható nyitányát vezényelte, közöttük pedig Kolonits Klára énekelt három áriát.

Azazhogy éppen fordítva! A két koncertszóló és a Szöktetés Constanze áriája nagyszerűek voltak. Kolonits fölényes technikával, tele szívvel énekelte őket. Az első kettő érzelmes hangja után a harmadik koloratúrái igazi oldották az addig hűvös hangulatot. Közte a nyitányok halvány átvezetésnek tűntek. Stílusosan, de kevéssé megformáltam szólaltak meg. Fokozta a publikum bizonytalanságát, hogy az ismeretlen muzsikák egyike sem végződik határozott zárlattal, ugyanúgy szervesen következik utánuk az opera énekes része, mint a Don Giovanniban. A nézők nem tudták eldönteni hol szabad tapsolni, és hol ellenjavallt.

A második részben Mozart nagy g-moll szimfóniája hangzott föl. Vashegyi minden általam eddig hallott dirigensnél több ismétléssel játszotta az ismert darabot. A különféle hangszercsoportok szólamait aprólékosan kidolgozta, a dimanika, a tempók, mind-mind aprólékosan voltak adagolva. A Szegedi Szimfonikusok erejét mutatja, hogy milyen figyelmesen, és hajlékonyan követték a karmester intencióit. Tisztán, világosan szólaltatták meg a muzsikát. Vashegyi nagy odaadással vezényel. Azok közé tartozik, akik a koncerten szinte eljátsszák a muzsikát, gesztusai erőteljesek, szélesek, színpadiasak, egész testével belefeszül a zenélés hámjába. Hiányoltuk azonban a hogy a gondosan kidolgozott részletek nem álltak össze egységes egésszé. Folyamatosan az interpretációt csodáltuk, de nem bűvölt el maga a muzsika.

Ezen az estén sokat megtudtunk a zenekar erényeiről, a karmester fölfogásáról, ám igen keveset arról, miért is írta meg Mozart ezt a fájdalmasan gyönyörű szimfóniát?

*

Február 1-jén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégeskedett Szegeden a d-s hangnemek jegyében. Hisako Kawamura japán származású, Németországban élő zongoraművész játszotta Rachmaninov III.  d-moll zongoraversenyét, Kocsis Zoltán vezényelt. Köztudott, hogy a szerző maga is zongorista volt, nem is akármilyen, és műveit elsősorban saját magának komponálta. Ez a versenymű technikailag ördögien nehéz, igen kevesen képesek egyáltalán lejátszani. Nos, Kawamura képes rá. Ami azért is jelentős teljesítmény, mert az orosz szerzőnek közismerten hatalmas keze volt, amit akkordjaiban ki is használt, ő pedig átlagos női kézzel is látható megerőltetés nélkül szólaltatta meg a hangokat. Rachmaninov zongoradarabjai sokkal nehezebbek, mint amilyen jók. Ez a 40 perces mű sem hemzseg a zenei ötletektől. Legalább 3-4-szer az az érzése a hallgatónak, hogy itt a vége, aztán mégis továbblendülnek a futamok. Japán-német vendégünk nem tudta érzelmekkel megtölteni a bravúrok sorát. A d-mollt ördögi hangnemnek szokták tartani, nos játéka nem volt diabolikus. Annál csodálatra méltóbb volt, ahogy Kocsis kísérte őt zenekarával! Persze tudjuk, hogy korábban ő maga is többször játszotta ezt a versenyművet, s mivel aprólékosan, belülről ismeri az anyagot, minden zökkenő nélkül követte a szólóhangszert. Mégis csodálatra méltó az az alkalmazkodás, ahogy szemrebbenés és kotta nélkül a legodaadóbban kísérte szólistáját. Ahogy zenekarával magtól értődő természetességgel vette át tőle a szólamot, majd adta vissza neki, az maga művészi élménnyé vált. Mindenben kiszolgálta, a nagy előd, Ferencsik szavával „kísérte, mint egy bejárónő”.

Saját zenei elképzeléseit Kocsis a szünet után Beethoven II. szimfóniájában mutatta meg. Ennek D-dúr a hangneme, és a szerző egyik legderűsebb alkotásának tartják. Ami azért is érdekes mert Beethoven ebben az időben tudta meg, hogy hallásromlása visszafordíthatatlan. Ez a szimfónia még nagyban követi a korábbi modelleket. Mozart és Haydn modorán csak néha tör át az érett Beethoven drámaisága, amely a következő, III. (Eroica) szimfóniától fogva olyan összetéveszthetetlenné teszi alkotásait. A két zeneszerző, Rachmaninov és Beethoven közötti minőségi különbség nagyjából arányban állt a két interpretáció közötti különbséggel. Kocsis nem játszik a zenekar előtt, csak irányítja őket. Interpretációjában az tetszett legjobban, milyen világosan, és könnyű kézzel játszatja a mozartos-haydn-es részeket, és állítja szembe velük Beethoven nagy tragikus hangját. Anélkül, hogy a zenemű egysége megbomlana. Kocsis zenei lényeglátása maradéktalanul érvényesül, ám nincs olyan érzése a hallgatónak, hogy mindez csak kigyakorolt, betanított. Zenekara minta magától szólna olyan fegyelmezetten, kifejezően.

Márok Tamás


Címke: , , , , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő