07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A Tévedések vígjátéka a Mindentudás Színházi Egyetemén
2016.01.12 - tiszatáj

SHAKESPEARE SZÍNPADA SZÉPSÉGES PANORÁMA

Ha január, akkor Kállay Géza, és ha a professzor az előadó, akkor Shakespeare a Mindentudás Színházi Egyetemén. Tavaly A Lear király elemzéséről tartott előadást az Ibsen Stúdiószínházban január 5-én, most, majdnem napra pontosan egy évvel később, 4-én a Tévedések vígjátéka került színre az irodalomtudós megvilágításában. A hallgatóság bepillantást nyert az Erzsébet-kori dráma és Shakespeare színházának műhelytitkaiba, akik pedig látták a Jókai Színház szeptemberi bemutatóját, a darabhoz izgalmas háttérinformációkkal gazdagodtak.

Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája gyönyörű Goethe-idézettel vezette be az évadnyitó programot. „Shakespeare színpada szépséges panoráma, mely az idő láthatatlan fonalára fűzi fel a világ történelmét. Plánumai a szó közönséges értelmében nem plánumok, de színdarabjai egytől egyig ama titkos pont körül forognak (melyet még egyetlen filozófus sem látott meg, s nem definiált), hol énünk sajátlagossága, akaratunk feltételezett szabadsága összeütközik a nagy egész törvényszerű menetével.” A német klasszika kiválósága a reneszánsz előd emléknapjára, 1771. október 14-én írta „Shakespeare und kein Ende” című esszéjét, ebből származnak a bölcs sorok.

A 18. század végén fedezte fel újra a német irodalom Shakespeare-t, annak a drámaírónak, költőnek a jelentőségét, aki minden korban meg tudta és ma is meg tudja szólítani a közönségét – mondta Kovács Edit, majd bemutatta az előadót.

Kállay Géza irodalomtörténész, nyelvfilozófus, nyelvész, egyetemi tanár, Shakespeare-kutató, kutatási területei az irodalom és filozófia viszonya, irodalomelmélet, Wittgenstein filozófiája, reneszánsz és barokk angol irodalom, reneszánsz angol dráma (legfőképpen William Shakespeare művei) és drámatörténet. A professzor békéscsabai előadására magával hozta két tanítványát is, Károlyi Krisztiánt, hogy vele jeleneteket adjon elő a Tévedések vígjátékából, valamint Palágyi Lászlót, hogy gitárkísérettel énekelje el és tanítsa meg a közönségnek a Vízkeresztből Feste, a bolond nótáját. Hamar kiderült, nem véletlenül.

Minden Shakespeare-előadás dallal, tánccal végződik, még a tragédiák is – szögezte le Kállay professzor mindjárt az elején, ezért is választotta mondandójához a zenei betétet. A Tévedések vígjátékáról elmondta, hogy azt tartják a reneszánsz szerző egyik legrégebbi művének, főleg azért, mert jók a korabeli források, 1592-ben írta a szerző, A makrancos hölgyet egy évvel később. Az előbbi két Plautus-komédiából készült, de nem annyira könnyed, érint sok kérdést, ami tragikumot előlegez, megjelenik a törvény, a herceg és az állandó háború a két fontos kereskedőváros, Ephesus és Syracusa között. Rögtön a darab elején megtudjuk: a pénz és az emberi élet azonos érték, mindennek ára van. A bohózatban is fontos szereplő a vihar, amely szétválasztotta a családot – ezt meséli el monológjában Aegeon, az öreg kereskedő.

Érdekességként említette Kállay professzor, hogy a vígjátékban mindenki öt órára beszél meg randevút, öt óráig ad időt a szerző a szereplőknek, hogy elvégezzék mindazt, ami a dolguk. Mint megtudtuk, a jobb drámák általában egy nap alatt játszódnak, de ehhez a szabályhoz ritkán tartotta magát Shakespeare, akinek „az idő volt a gyengéje”. Az Antonius és Kleopátra például tíz év eseményeit öleli át. A hármas egységről elhangzott: öt óra, három épület (a Phonix, a fogadó és a kolostor), három színhely, de nehéz a cselekményt követni. Az előadó felolvasott egy részletet, amelyben syracusai Antipholustól többek között elhangzik: „S elvesztettem boldogtalan magam”. A darabra jellemző, hogy mindig a szolgák szembesítik a testvérpárt a másik énjével.

Itt mindenkinek igaza van, és soha senkinek nincs igaza. A második felvonás második színében kiderül a főtéma: Shakespeare korában az időt mint kopasz időt ábrázolják, a visszapillantóban a szereplők a jövőt látják, az idő rombol, ront, látja a jövőt. Az idő a folyamat ábrázolása. Felmerül a kérdés: Bizonytalanság, vagy varázslat? Antipholus már fél órája Ephesusban tartózkodik, miért nem gondol rá, hogy itt lehet az ikertestvére?

A realizmus tiltakozik a félreértések miatt – állapította meg az előadó. – Különös, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik a két távoli város lakói, és ugyanazt a ruhát viselik. Az öltözet nagyon fontos volt régen, sokba került a jelmez a Globe Theatre-ben, a ruha társadalmi rangot, nemi identitást adott. Négy jó női szerep van ebben a műben, ami Shakespeare-nél ritka. A nézők nőnek fogadták el a szereplőket, miközben tudták, hogy a színészek férfiak. Semmi nem különböztette meg az ikreket, még a nevük sem.

Dramaturgiai lelemény, vagy egyszerűen tévedés? Kállay Géza felfedezte, hogy a darabban „Shakespeare tévedett”. A történetben ephesusi Dromio megy el a kikötőbe kötélért, de onnan syracusai Dromio érkezik meg. Amikor Antipholus hazamegy, azt kell látnia, hogy már otthon van! Előfordul, hogy a megfelelő párok találkoznak, de már az sem segít…

Az író a szolgasorson keresztül mutatja meg a dühöt, a frusztrációt, a felháborodást. Mindenre van tanú, senki sem hazudik, csak éppen saját szemszögéből látja a dolgokat. Mindenki több néven fut egyszerre, másként emlegetik otthon, a munkahelyén, a baráti körben. Vagy egy név két személyt jelöl? Az egyik ikerpár már megállapodott, előrébb tart, mint a testvére, a másik folyamatosan veszíti el az egzisztenciáját. Az is lehet, hogy egy ember ellentétbe kerül önmagával, vagy kettős életet él, mindenkinek vannak titkai, és egyszer csak valaki tükröt tart neki – értelmezte Kállay Géza a shakespeare-i titkokat.

Az álom jelentőségéről megtudtuk, hogy átalakuláson akkor lehet átesni, ha merünk álmodni; ha képesek vagyunk borzalmat, szörnyű lidércet átélni, az által jobbak lehetünk. A legszebb éveket, ha elveszik tőlünk, többé nem lehet visszaadni.

A mesevilágában nem számít a kor, elég, ha van egy jó esténk. A tragédiában és a komédiában viszont mindig létrejön valamilyen hiány, paradoxon, sokértelműség, amit már nem lehet betölteni, feloldani, ezért a nyílt összecsapás elkerülhetetlen – magyarázta az előadó. – Ha a szerzők mégis megpróbálják a hiányt betölteni, mesterséges eszközökhöz nyúlnak, ilyen a nyelv, a ruha, a név. A Tévedések vígjátéka halálfenyegetéssel kezdődik, és a kivégzés végig ott lebeg a darabban az öreg kereskedő feje fölött. A hercegnek törvényt kell szegnie, hogy megkegyelmezhessen.

A mélyre ásó filozofikus elemzés után Beste nótája zökkentette vissza a hallgatóságot a valóságba. Ám az is lehet, hogy inkább a színház varázsát erősítette a dal, a gitárzene és a közös éneklés.

Befejezésül Kovács Edit Nádasdy Ádámot idézte, aki szerint Shakespeare mint valami filmes, nagy mestere volt a jó vágásoknak, pontosan tudta, melyik jelenet után mi következik. Kállay Géza is egyetértett a megállapítással, hogy a filmek és a színdarabok sikere gyakran a vágásokon múlik. Mint mondta, „nagy veszedelem lett volna”, ha a két Antipholus és a két szolga összetalálkozik. Ezért a szerzőnek pontosan ki kellett számítania, melyik helyszínen ki mikor érkezik.

Legközelebb, február elsején Szabó K. István rendező és Darvay Nagy Adrienne színháztörténész Bánk bán, a „magyar Hamlet” címmel tart előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén.

Niedzielsky Katalin

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő