02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Verssor a romkocsmából
2015.12.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
FARKAS DÉNESSEL

Küzdelmek, tévelygések, útkeresések. A 28 éves színész, Farkas Dénes édesapja, a csengeri születésű Osztojkán Béla roma költő, író, újságíró verseiből állította össze azt az önálló estet, amelynek tervét régóta dédelgette, de most jött el az ideje, hogy a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában láthassuk. 

 – Végre egy másik híres csengeri szülött…

– 1948-ban született édesapám, szegénységben, elképesztő körülmények között, ahogy ő mondta, egy putriban, egy ásott gödörben éltek a családjával. Egyetlen egy könyv volt otthon, az is Biblia, azt olvasgatta, ebből táplálkozott. 15-16 évesen kezdett el írni verseket, történeteket. A hetvenes évek végén az egyik Élet és Irodalom pályázat kapcsán felfigyeltek rá, és kiemelték a nyomorból, Debrecenben kapott lakást, lehetőséget, szerkesztő lett.

Szó szerint az irodalom emelte ki a nyomorból?

– Ez egy járható út, hiszen szépen bebizonyította édesapám is. Debrecenből Budapestre költözött, ahol újságokat szerkesztett, megismerkedett édesanyámmal, megszületett a bátyám, majd én 1988-ban.

Érdekes ez a sok nyolcas szám. 1948-ban született édesapád, te pont 40 évre rá, 2008-ban pedig elhunyt. Ja, és most 28 éves vagy…

– A végtelen. A nyolcas szám az Isteni törvények szimbóluma is.

 

12360396_10153273779818359_5163995061842015408_n

 

Akár te is lehettél volna író, költő?

– Fiatalon, 14 évesen ragadtam tollat, magamnak írtam verseket. A többiek elmentek biliárdozni, inni, én pedig hazamentem verseket írni. Pedig én általában mindig a társaság középpontjában voltam, de foglalkoztatott maga a költészet. Egyszer megmutattam apámnak, aki azt mondta rá, hogy meglehetősen jól fogalmazok, de még nincs miről írnom, élmény, tapasztalás kell. Egészen 20 éves koromig írtam, aztán beszippantott a színház. De ezt a két területet nagyon jól lehet majd ötvözni.

Hiszen most is ezt csinálod az önálló esteddel…

– De majd az lesz a nagyon jó, amikor írok egy színdarabot és megrendezem.

Vannak ilyen terveid?

– Azt még nem tudom, miről és kinek fogok írni, de szeretnék ezzel komolyan foglalkozni.

Milyen volt magadat rendezni?

– Tudatos döntés volt, de azért volt segítségem, Sarlós Dani nem csak a filmes betéteket készítette, hanem a színpadra alkalmazásban is sok ötletet adott.

A versmondás nem modoros, archaikus búgás egy szomorkás arcú csellós lány mellett, hanem hitem szerint végtelenül izgalmas, játékos élőbeszéd. Sokat jártam a várost nappal és éjszaka verseket mondva másoknak, hol céllal, hol cél nélkül, és sokunk számára öröm volt ez az igazság. És amikor sok szerencsés tényező váratlanul találkozik, az embernek alkotni lesz kedve…

A romkocsma díszlete tudatos döntés volt? A te közeged ez a hely?

– Amit láttál, az egy romkocsmában bulizó fiatal belső monológja költői nyelven megfogalmazva. Egy visszaemlékezés különböző érzelmi állapotokban, ahogyan az önmagukat keresgélő fiatalok is buliznak: hol dühösen, hol szerelmesen, hol bánatosan…

Vagy éppen az asztalra ugrálva, szót kérve a többiektől…

– Nem titkolt célom volt ezzel a miliővel, hogy sok fiatal jöjjön el az előadásra. Úgy érzem, misszióm színpadra vinni apám verseit, nem csupán előtte tisztelegve, hanem magam miatt is, a műfaj miatt is. Amikor elhunyt 2008-ban, 20 éves voltam, mindenre emlékszem. Megpróbáltam mindenféle védekező mechanizmusokkal „nem venni tudomást” róla, a haláláról. Úgy érzem, a versei segítettek szembenézni az akkor történtekkel. Egyébként annyira jó költemények, hogy az a minimum, hogy én mondom el őket.

És nem mindegy hogyan, mert nem csak úgy kiállsz és szavalsz…. Arra nem lennénk vevők.

– A verseket szkeccsfilmek, etűdök, dalok, rap-betétek lazítják fel, és apukám barátjának, Szentandrássy Istvánnak az ősi, roma világot idéző képei is belekerültek az előadásba.

 

12342404_10153273779963359_6145347547432971179_n

 

Találtál olyan írást, ami rólad szól, amiben te is benne vagy?

– Miután mi megszülettünk, nem írt, a közéleti szereplései miatt sokat volt távol. Halála után a fiókban találtunk egy befejezetlen regényt, nem mertük elolvasni, csak az első tíz oldalt. Abban megemlít engem is, mint kis majmot, ahogy állok ott a dolgozószobája előtt, nézek rá hatalmas szemekkel, nem merek bemenni, mert akkora a füst…

Milyen volt a kapcsolatotok? Tartottál tőle?

– Rengeteget utazott, amikor otthon volt, nagyon sokat ült az íróasztala előtt. Klasszikus apa-fia kapcsolat volt közöttünk, keveset beszélgettünk irodalomról. Egyszer, halála előtt fél évvel eljött a színművészetire egy karácsonyi előadásunkra, amelyben egy kórusművet adtunk elő, vagy 15-en álltunk a színpadon, én a basszus szólamot képviseltem. Nagyon szerette a zenét, örültem, hogy ebben az előadásban látott, és nem egy modoros színészi próbálkozásomban.

Két dolgot vettem még észre. Nem dohányoztál a romkocsmában, illetve soha nem ittál a poharakból…

– A dohányzás miatt sajnos hatalmas lett volna a füst a térben, zavaró lenne. Gondolkodtunk e-cigarettában, de az nem az igazi…

Mindenkinek van egy pohara, ki, mivel tölti meg. Van, aki borral, van, aki verssel. Nekem nincs szükségem borra, mert a poharam versekkel van tele, apám verseivel. Ő sem ivott azután, hogy megszülettünk, absztinens lett. Kiöntöm az italt, de nem iszom meg, mert fontosabbak a versek, a mondanivaló a lényeges.

 Tóth András Tozzi

 

12316650_10153273780458359_30786954086161059_nFarkas Dénesről…

„1988. január 5-én születtem Budapesten. A Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában kezdtem a tanulmányaimat, aztán a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségiztem. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Gálffi László és Ács János színészosztályában végeztem. Igazán jó évek voltak. Az egyetem alatt sokszor volt lehetőségem filmezni is, egyetemi és külsős filmekben játszottam. Édesapám, Osztojkán-Farkas Béla után, fiatal korom óta írok, a rendezés is érdekel.” 

 

https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/hazat-es-szerelmet-keresek/kapcsolodo-tartalmak

 

Fotók: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt


Címke: , , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő