07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Szép Ernő Lila ákáca filmen és a színpadon
2015.12.13 - tiszatáj

A SANZONOKTÓL AZ IRODALOMIG

Szép Ernő Lila ákácának májusi békéscsabai premierjéhez szolgált kedvcsinálóként Rákai Orsolya irodalomtörténész december 7-ei előadása a Mindentudás Színházi Egyetemén az Ibsen Stúdiószínházban. A közönség bepillanthatott a szerző – költő, író, újságíró – kalandos életébe, a huszadik század első felének különös világába, valamint a regényből készült két film elemzéséből kapott ízelítőt. Tavaszig még van idő mozira, sőt olvasásra is!

Kovács Edit színművész, esztéta, a program házigazdája bevezetőjében elmondta, hogy Szép Ernőt elsősorban színdarabíróként, a Vőlegény, a Patika, a Lila ákác című művek szerzőjeként ismerjük, a verseit kevésbé, pedig Ady Endre egyik legjobb barátja költőként indult. Arról pedig még kevesebbet tudunk, hogy Szép Ernőt tartják a magyar abszurd irodalom egyik előfutárának.

– Mindenkinek feltűnik azonban, hogy Szép Ernő úgy ír, mint ahogyan társaságban cseveg az ember. Ez a könnyedség – az irodalmi nyelv beszélt nyelvhez való közelítése – jellemzi a Lila ákác nyelvi világát is. Ezt a darabot májusban mutatja be a Jókai Színház Katkó Ferenc rendezésében – emlékeztetett a mostani előadás és a későbbi bemutató közötti összefüggésre Kovács Edit.

Rákai Orsolya azzal kezdte mondandóját, hogy Szép Ernő műveit a sokarcúság, a sokféle értelmezés, változat jellemzi. A Lila ákác című regényét 1919-ben írta, a húszas évek elején maga dolgozta át színdarabbá. Székely István először 1934-ben rendezett filmet, majd 1972-ben, és a két feldolgozás meglehetősen eltér egymástól.

– Sok függ attól, milyen médium közvetít egy-egy történetet, milyen az új feldolgozásban a szereplők megformálása, a cselekmény lefutása, a végkifejlet. Manapság egyre inkább az a jellemző, hogy filmen látunk klasszikus műveket; a kérdés, hogy van–e az eredeti és a feldolgozás között átjárás, mire kell figyelni – szögezte le Rákai Orsolya.

Majd azzal folytatta, hogy Szép Ernő művei általában önéletrajzi ihletésűek, az író sokat merít abból, amit átélt, tapasztalt, de azért akadnak hősei és saját sorsa között eltérések. Egyes szám első személyben meséli el a történetet, ezért sem érdektelen életpályáját végignézni.

 

_ignácz_bence_fotó_2014_IMG_0858

 

– Szép Ernő tehetségére irodalomtanára figyelt fel, akinek segítségével már gimnazista korában, 1902-ben megjelent Mezőtúron első verseskötete. Érettségi helyett Pestre ment hírlapírónak, címleíróként dolgozott egy banknál, vagyis borítékokat címzett, ahogyan a Lila ákác főhőse is. A Hét, majd 1908-tól a Nyugat állandó munkatársa, szerkesztő bizottsági tagja lett. Ez a megélhetéshez kevés volt, ezért a háború előtt sanzonírással foglalkozott, énekesként is fellépett, mulatókban adta elő a dalait. Nyomtatásban is megjelentek a sanzonjai – sorolta az előadó a fontos életrajzi mozzanatokat.

A huszadik század elején az orfeumok világa – a kávéházakhoz hasonlóan – a művészeti értékek megosztásának, a szórakozás színtere volt, ahol azok is megtalálták az értékes szórakozást, akik a Nyugat felolvasóestjeire vagy a Zeneakadémiára nem mentek el – jegyezte meg az előadó. Arról is szólt, hogy a budapesti társadalom nagyon heterogén volt, különböző szociális hátterű, származású emberek gyűltek össze, más nyelvi, kulturális, vallási rétegekből érkeztek az egyes kerületek lakói. Sajátos karriert futottak be a vidéki lányok, akik cselédsorban kezdték, férjhez mentek, eljutottak a kispolgári létig, vagy éppen a Lila ákác főhősének sorsára jutottak. Elhangzott, hogy a mulatókban megjelenésre nem volt nagy különbség az ott dolgozók és a vendégek között. Szép Ernő sanzonszerzőként és énekesként első kézből szerezte tapasztalatait ebben a világban, erre építette regényét.

– A kabarédal nem vált el élesen a szépirodalomtól, együtt hangzottak el a kuplék és a Nyugat szerzőinek megzenésített versei az orfeumokban. A Nyugattal túl sokan nem találkoztak, de a kuplék tömegeket értek el. Szép Ernő verseit nagyon jól lehetett énekelni, nem véletlen, hogy sokat megzenésítettek, jó a rímtechnikájuk, poénosak a refrének, amelyek az irodalomban is megállják a helyüket. Ezeket a dalokat azok is kedvelték, akik a magas irodalomtól távol álltak, így lettek az új írók népszerűbbek, mint a klasszikusok.

Rákai Orsolya elmondta: Szép Ernő Az Estnek is állandó munkatársa volt, sokat foglalkozott „irodalmon kívüli műfajokkal”. Az első világháború kitörése aztán véget vetett ennek az életformának, gyökeres változást hozott a nagyvárosi életbe. Az író nem fogadta kitörő lelkesedéssel a háborút, beállt önkéntes betegápolónak, tudósítónak. A Lila ákác az utolsó békeévben, 1913-ban játszódik, de 1919-ben, utólag visszatekintve, a későbbi tudásával írta a szerző, ami az édes-bús felhangot is magyarázza.

 

_ignácz_bence_fotó_2014_IMG_0871

 

– Szép Ernő a regényben nem idealizál, kemény világot ábrázol, ez műve nagy erénye, miközben igen komoly igény volt a nosztalgia műfajára a korabeli társadalomban. A Lila ákácból készült színdarab és a filmváltozat tompít a  regényben ábrázolt boldog békeidőkön. Sikeres színpadi szerző volt, darabjai népszerűek, az előadások sikeresek egészen egy 1920-as bukásig, amikor Bécsbe ment, csatlakozott az ottani magyar emigrációhoz.

Hazajövetele után Szép Ernő visszatért a színházhoz, hírlapírói karrierjét Az Újságnál folytatta, szerepelt a Nyugat 25 éves jubileumi fotóján. A zsidótörvények életbe léptetése után már nem jutott munkához, 1942-ben behívták munkaszolgálatra, 1944-ben kiköltöztették 33 éve bérelt szállodai szobájából. Megaláztatásait kivételes iróniával vetette papírra az 1945-ben megjelent Emberszag című emlékirataiban. Tragikomikus mű ez, amelynek stílusa, nyelvezete ugyanolyan, mint a korábbi műveké: gyermeki naivsággal csodálkozik rá a világra, nem érti, mi folyik körülötte. Utolsó éveit szegénységben élte, teljesen elfelejtették, 1953-ban halt meg.

– Amikor a Lila ákác főhőse meséli a történetét, az olvasó egészen benne érzi magát az eseményekben, ezt a film nem tudja nyújtani – hangsúlyozta az előadó. – A háború előtti békebeli Budapest jelenik meg, a Városliget, a Duna-korzó, a mulatók a regény helyszínei. A szereplők úriasszonyok, kispolgárok, táncosnők, az orfeumok figurái. Manci, Margó és Pali sorsán keresztül a szerelmet úgy ábrázolja a szerző, mint ami sohasem realizálható, könnyen elillan, mindig csak utólag ismerjük fel, hogy közel voltunk hozzá. Tóth Manci a regény elején még csak 15 éves, de az író már tudja, mi lesz vele a végén, hogy Oroszországba viszik „üzletnőnek”, vagyis prostituáltnak.

A két film közötti különbségeket (eltérő nevek, a történet alakulása, képszerűség) az előadó a bemutatott részleteken elemezte. A Lila ákác 1934-es változata Ágay Irénnel, Nagy Györggyel és Kabos Gyulával a főszerepben – a regénnyel ellentétben és a kor kívánalmainak megfelelően – happy enddel végződött. A regényhez közelebb álló formában, Székely István második filmjében Halász Judit, Bálint András, Ráday Imre játszotta a főszerepet. Az 1972-es filmben, amikor a táncosnő elutazik, Csacsinszky Pali lemondóan állapítja meg: „volt ifjúság, volt szerelem, de nem vettem észre”.

A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb, 2016. január 4-én 18 órától Kállay Géza egyetemi tanár előadása szintén a Jókai Színház évadának bemutatójához, Shakespeare Tévedések vígjátéka című előadásához kapcsolódik.

Niedzielsky Katalin

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő