08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Próza tus
2015.12.07 - tiszatáj

SZVOREN EDINA: AZ ORSZÁG LEGJOBB HÓHÉRA

Szvoren Edina jól ismert könyörtelen prózája, új kötetében is sorra adja a tusokat az olvasójának. Újra és újra olyan helyzeteket teremt, amelyben elveszünk, szívünket facsarja, majd bent felejtjük magunkat a próza világában akár órákra.

A nemrég az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett írónővel harmadik, Az ország legjobb hóhéra című kötete és a díj kapcsán a Rózsavölgyi Szalon emeletén a kötet szerkesztője, Turi Tímea beszélgetett. Ismét novelláskötetet foghatunk a kezünkbe, ahogy Szvoren Edina monda, talán regény azért nem született még, mert a termékeny fázisokban egymástól jól elkülönülő írások keletkeznek. A kötetek szerkesztésénél is mindig fél, hogy az egyes novellák, ahogy egymás mellé kerülnek, ne adjanak ki egy összefüggő epikus szálat. Sőt a hasonló motívumokat is távolítja egymástól, amennyire csak megengedi az adott kötet. A regény rovására a novellák mellett szól a műfaj sajátosságából adódó rövidségük és sűrítettségük.

Miután elkészül egy-egy írás,csak egy rövid fázis van, amíg a már nem rossz és a még nem rossz közötti keskeny térben létezik. Edina rendkívül kritikus a saját novelláival, természetesen akad azért olyan is, amelyikre jó szívvel gondol – Nem sok. – tette hozzá gyorsan. A 20-as éveiben éppen ezzel küzdött folyamatosan: a szövegek minőségét annyira nem tudta elviselni, hogy így nem tudta megírni az adott történetet.

Az új kötet szervesen illeszkedik a Palatinus Kiadónál világot látott előzőek, a Pertu  és a most kitüntetett Nincs, és ne is legyen című művek sorába. Turi Tímea a humort emelte ki, ami ennél a kötetnél sokkal markánsabban jelenik meg, bár Szvoren Edina saját bevallása szerint az előző kötetekben is fellelhető volt valamiféle fanyarság, amit lehet humornak is nevezni. Az írások megrövidülése, sűrítettsége miatt érződik sokkal inkább ezeken az műveken  ez az ’összetevő’.

A kötetek figurái között is vannak hasonlóságok. Szokás mondani, hogy Edina prózájában gyerekek szájába kerülnek olyan mondatok, amiket a felnőttektől várnánk. Ez fordítva is igaz, a felnőttek viselkednek sokszor úgy, ahogy azt a gyermekektől szoktuk meg. Mindennek a formája pedig monologikus. E/1-ben szólalnak meg a szereplők, a „nyers dialógusoktól, egyoldalú megszólalásoktól” irtózik a szerző. Számára van ezekben valami hazugság, legalábbis nem ez az ő nyelve, nem tudja hitelesen ábrázolni, de ha valami jól meg van írva, akkor rezonál rá.

Az ország legjobb hóhéra kötetben elszórva megtalálhatjuk a Schumann-t idéző Kinderszenen ciklus darabjait. Ezen novellák között nincs szoros összefüggés, a Schumann mű azért fontos ebből a szempontból, mivel a sötétebb hangjai is idillikusak. Az eredetileg a Műútnak íródott ciklus darabjai abúzusok köré épülnek. Rövid, felvillanásszerű jelenetek körül bomlik ki egy-egy novella. Turi Tímea ezzel kapcsolatban felvetette, hogy ezekben az írásokban a gyermekek nagyon sokszor olyan helyzetekben vannak, amelyek nem gyermeknek valók. Szvoren Edina ezt kiegészítve helyeselt és egyben mondott ellent, hiszen mi más az iskola, mint a „terror lehetséges helye”. Nagyon szépen illusztrálja mindezt a könnyeket kifacsaróan erős copf  képe, melyet Edina hozott példának.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e felnőni ezeknek a gyerekeknek, nincs egyértelmű válasz. Visszakanyarodva a beszélgetés elejéhez, ismét feljött a regény, hogyha tudná, – bár sejtései vannak  – akkor a hosszabb prózai formát választotta volna. A szereplők funkcionálnak a maguk furcsaságával együtt a mindennapi életben. A fura tulajdonságok felnagyítódnak, miközben a traumát gyógyul, integrálódik az életükbe.

Az alakok Edinától távoli életkorban jelennek meg, vagy tőle merőben más foglalkozásúak, így könnyebb egy-egy személyes élményt is beletennie. Ahogy a novelláknál sem szereti az összefüggést, a személyes élmények is szétdarabolva kerülnek az írásokba.

A beszélgetés végén a frissen megkapott Európai Unió Irodalmi Díjával kapcsolatban a fordítás adta lehetőségekről esett szó. Arról, hogy mennyi új és izgalmas értelmezési lehetőségeket vethetnek fel a novellák más és más kulturális környezetben. Ez még a jövő zenéje, a fordítások készülőben vannak. Annyi bizonyos, hogy külföldön inkább a társadalmi kérdéseket jobban boncolgató novellákat várják Magyarországtól. Igaz, ezek a novellák is társadalmiak, abból a szempontból, hogy a szereplők mikrokörnyezetét mutatják be, az pedig, hogy miként él valaki, minden esetben árulkodik az őt körülvevő világról.

Vagdalt Krisztina

 

szvoren-cimterv-24-2Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2015

192 oldal, 2990 Ft

 


Címke: , , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő