12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Kihűlt világ – Farkas István festményei a Nemzeti Galériában >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.12.
| Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter az Esterházy Art Award idei díjazottjai >>>
12.12.
| Tovarisi Tschüss – Megérkezett Berlinbe az MMA művészeinek kiállítás >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Próza tus
2015.12.07 - tiszatáj

SZVOREN EDINA: AZ ORSZÁG LEGJOBB HÓHÉRA

Szvoren Edina jól ismert könyörtelen prózája, új kötetében is sorra adja a tusokat az olvasójának. Újra és újra olyan helyzeteket teremt, amelyben elveszünk, szívünket facsarja, majd bent felejtjük magunkat a próza világában akár órákra.

A nemrég az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett írónővel harmadik, Az ország legjobb hóhéra című kötete és a díj kapcsán a Rózsavölgyi Szalon emeletén a kötet szerkesztője, Turi Tímea beszélgetett. Ismét novelláskötetet foghatunk a kezünkbe, ahogy Szvoren Edina monda, talán regény azért nem született még, mert a termékeny fázisokban egymástól jól elkülönülő írások keletkeznek. A kötetek szerkesztésénél is mindig fél, hogy az egyes novellák, ahogy egymás mellé kerülnek, ne adjanak ki egy összefüggő epikus szálat. Sőt a hasonló motívumokat is távolítja egymástól, amennyire csak megengedi az adott kötet. A regény rovására a novellák mellett szól a műfaj sajátosságából adódó rövidségük és sűrítettségük.

Miután elkészül egy-egy írás,csak egy rövid fázis van, amíg a már nem rossz és a még nem rossz közötti keskeny térben létezik. Edina rendkívül kritikus a saját novelláival, természetesen akad azért olyan is, amelyikre jó szívvel gondol – Nem sok. – tette hozzá gyorsan. A 20-as éveiben éppen ezzel küzdött folyamatosan: a szövegek minőségét annyira nem tudta elviselni, hogy így nem tudta megírni az adott történetet.

Az új kötet szervesen illeszkedik a Palatinus Kiadónál világot látott előzőek, a Pertu  és a most kitüntetett Nincs, és ne is legyen című művek sorába. Turi Tímea a humort emelte ki, ami ennél a kötetnél sokkal markánsabban jelenik meg, bár Szvoren Edina saját bevallása szerint az előző kötetekben is fellelhető volt valamiféle fanyarság, amit lehet humornak is nevezni. Az írások megrövidülése, sűrítettsége miatt érződik sokkal inkább ezeken az műveken  ez az ’összetevő’.

A kötetek figurái között is vannak hasonlóságok. Szokás mondani, hogy Edina prózájában gyerekek szájába kerülnek olyan mondatok, amiket a felnőttektől várnánk. Ez fordítva is igaz, a felnőttek viselkednek sokszor úgy, ahogy azt a gyermekektől szoktuk meg. Mindennek a formája pedig monologikus. E/1-ben szólalnak meg a szereplők, a „nyers dialógusoktól, egyoldalú megszólalásoktól” irtózik a szerző. Számára van ezekben valami hazugság, legalábbis nem ez az ő nyelve, nem tudja hitelesen ábrázolni, de ha valami jól meg van írva, akkor rezonál rá.

Az ország legjobb hóhéra kötetben elszórva megtalálhatjuk a Schumann-t idéző Kinderszenen ciklus darabjait. Ezen novellák között nincs szoros összefüggés, a Schumann mű azért fontos ebből a szempontból, mivel a sötétebb hangjai is idillikusak. Az eredetileg a Műútnak íródott ciklus darabjai abúzusok köré épülnek. Rövid, felvillanásszerű jelenetek körül bomlik ki egy-egy novella. Turi Tímea ezzel kapcsolatban felvetette, hogy ezekben az írásokban a gyermekek nagyon sokszor olyan helyzetekben vannak, amelyek nem gyermeknek valók. Szvoren Edina ezt kiegészítve helyeselt és egyben mondott ellent, hiszen mi más az iskola, mint a „terror lehetséges helye”. Nagyon szépen illusztrálja mindezt a könnyeket kifacsaróan erős copf  képe, melyet Edina hozott példának.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e felnőni ezeknek a gyerekeknek, nincs egyértelmű válasz. Visszakanyarodva a beszélgetés elejéhez, ismét feljött a regény, hogyha tudná, – bár sejtései vannak  – akkor a hosszabb prózai formát választotta volna. A szereplők funkcionálnak a maguk furcsaságával együtt a mindennapi életben. A fura tulajdonságok felnagyítódnak, miközben a traumát gyógyul, integrálódik az életükbe.

Az alakok Edinától távoli életkorban jelennek meg, vagy tőle merőben más foglalkozásúak, így könnyebb egy-egy személyes élményt is beletennie. Ahogy a novelláknál sem szereti az összefüggést, a személyes élmények is szétdarabolva kerülnek az írásokba.

A beszélgetés végén a frissen megkapott Európai Unió Irodalmi Díjával kapcsolatban a fordítás adta lehetőségekről esett szó. Arról, hogy mennyi új és izgalmas értelmezési lehetőségeket vethetnek fel a novellák más és más kulturális környezetben. Ez még a jövő zenéje, a fordítások készülőben vannak. Annyi bizonyos, hogy külföldön inkább a társadalmi kérdéseket jobban boncolgató novellákat várják Magyarországtól. Igaz, ezek a novellák is társadalmiak, abból a szempontból, hogy a szereplők mikrokörnyezetét mutatják be, az pedig, hogy miként él valaki, minden esetben árulkodik az őt körülvevő világról.

Vagdalt Krisztina

 

szvoren-cimterv-24-2Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2015

192 oldal, 2990 Ft

 


Címke: , , , , , ,
2019.12.12 - tiszatáj

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta. Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is… – SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

INTERJÚ BARTHA MÁTÉVAL
Bartha Máté a Színház és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilm Rendező Szakán készített vizsgafilmjével elnyerte a Verzió Filmfesztivál Diák- és elsőfilmes szekciójának díját. A fotóművész és dokumentumfilmes alkotóval a Szél viszi című 36 perces szociografikus mozijáról, a vidéki Magyarországról és a fiatalokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER
A KISSZÍNHÁZBAN
Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő