09.24.
| A PesText Fesztivál különleges meghívottjai >>>
09.21.
| Szegedi Nemzeti Színház – Kormányos Ákos: Raktárépület >>>
09.19.
| Asztali beszélgetések… – Konok Tamás 90 >>>
09.16.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
09.04.
| Grand Café – 15. BUSHO Film Festival >>>
07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>

BESZÉL ÖN IDEGENÜL?
kortárs román írók

Halasi Zoltán drámarészlete

Nemes Jeles László művészetéről (Fritz Gergely, Sághy Miklós)
Beszélgetés a rendezővel

Andrei Gamart festményei

>>>
hamarosan...

Próza tus
2015.12.07 - tiszatáj

SZVOREN EDINA: AZ ORSZÁG LEGJOBB HÓHÉRA

Szvoren Edina jól ismert könyörtelen prózája, új kötetében is sorra adja a tusokat az olvasójának. Újra és újra olyan helyzeteket teremt, amelyben elveszünk, szívünket facsarja, majd bent felejtjük magunkat a próza világában akár órákra.

A nemrég az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett írónővel harmadik, Az ország legjobb hóhéra című kötete és a díj kapcsán a Rózsavölgyi Szalon emeletén a kötet szerkesztője, Turi Tímea beszélgetett. Ismét novelláskötetet foghatunk a kezünkbe, ahogy Szvoren Edina monda, talán regény azért nem született még, mert a termékeny fázisokban egymástól jól elkülönülő írások keletkeznek. A kötetek szerkesztésénél is mindig fél, hogy az egyes novellák, ahogy egymás mellé kerülnek, ne adjanak ki egy összefüggő epikus szálat. Sőt a hasonló motívumokat is távolítja egymástól, amennyire csak megengedi az adott kötet. A regény rovására a novellák mellett szól a műfaj sajátosságából adódó rövidségük és sűrítettségük.

Miután elkészül egy-egy írás,csak egy rövid fázis van, amíg a már nem rossz és a még nem rossz közötti keskeny térben létezik. Edina rendkívül kritikus a saját novelláival, természetesen akad azért olyan is, amelyikre jó szívvel gondol – Nem sok. – tette hozzá gyorsan. A 20-as éveiben éppen ezzel küzdött folyamatosan: a szövegek minőségét annyira nem tudta elviselni, hogy így nem tudta megírni az adott történetet.

Az új kötet szervesen illeszkedik a Palatinus Kiadónál világot látott előzőek, a Pertu  és a most kitüntetett Nincs, és ne is legyen című művek sorába. Turi Tímea a humort emelte ki, ami ennél a kötetnél sokkal markánsabban jelenik meg, bár Szvoren Edina saját bevallása szerint az előző kötetekben is fellelhető volt valamiféle fanyarság, amit lehet humornak is nevezni. Az írások megrövidülése, sűrítettsége miatt érződik sokkal inkább ezeken az műveken  ez az ’összetevő’.

A kötetek figurái között is vannak hasonlóságok. Szokás mondani, hogy Edina prózájában gyerekek szájába kerülnek olyan mondatok, amiket a felnőttektől várnánk. Ez fordítva is igaz, a felnőttek viselkednek sokszor úgy, ahogy azt a gyermekektől szoktuk meg. Mindennek a formája pedig monologikus. E/1-ben szólalnak meg a szereplők, a „nyers dialógusoktól, egyoldalú megszólalásoktól” irtózik a szerző. Számára van ezekben valami hazugság, legalábbis nem ez az ő nyelve, nem tudja hitelesen ábrázolni, de ha valami jól meg van írva, akkor rezonál rá.

Az ország legjobb hóhéra kötetben elszórva megtalálhatjuk a Schumann-t idéző Kinderszenen ciklus darabjait. Ezen novellák között nincs szoros összefüggés, a Schumann mű azért fontos ebből a szempontból, mivel a sötétebb hangjai is idillikusak. Az eredetileg a Műútnak íródott ciklus darabjai abúzusok köré épülnek. Rövid, felvillanásszerű jelenetek körül bomlik ki egy-egy novella. Turi Tímea ezzel kapcsolatban felvetette, hogy ezekben az írásokban a gyermekek nagyon sokszor olyan helyzetekben vannak, amelyek nem gyermeknek valók. Szvoren Edina ezt kiegészítve helyeselt és egyben mondott ellent, hiszen mi más az iskola, mint a „terror lehetséges helye”. Nagyon szépen illusztrálja mindezt a könnyeket kifacsaróan erős copf  képe, melyet Edina hozott példának.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e felnőni ezeknek a gyerekeknek, nincs egyértelmű válasz. Visszakanyarodva a beszélgetés elejéhez, ismét feljött a regény, hogyha tudná, – bár sejtései vannak  – akkor a hosszabb prózai formát választotta volna. A szereplők funkcionálnak a maguk furcsaságával együtt a mindennapi életben. A fura tulajdonságok felnagyítódnak, miközben a traumát gyógyul, integrálódik az életükbe.

Az alakok Edinától távoli életkorban jelennek meg, vagy tőle merőben más foglalkozásúak, így könnyebb egy-egy személyes élményt is beletennie. Ahogy a novelláknál sem szereti az összefüggést, a személyes élmények is szétdarabolva kerülnek az írásokba.

A beszélgetés végén a frissen megkapott Európai Unió Irodalmi Díjával kapcsolatban a fordítás adta lehetőségekről esett szó. Arról, hogy mennyi új és izgalmas értelmezési lehetőségeket vethetnek fel a novellák más és más kulturális környezetben. Ez még a jövő zenéje, a fordítások készülőben vannak. Annyi bizonyos, hogy külföldön inkább a társadalmi kérdéseket jobban boncolgató novellákat várják Magyarországtól. Igaz, ezek a novellák is társadalmiak, abból a szempontból, hogy a szereplők mikrokörnyezetét mutatják be, az pedig, hogy miként él valaki, minden esetben árulkodik az őt körülvevő világról.

Vagdalt Krisztina

 

szvoren-cimterv-24-2Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2015

192 oldal, 2990 Ft

 


Címke: , , , , , ,
2019.09.16 - tiszatáj

INTERJÚ KORMÁNYOS ÁKOSSAL
Szeptember 21-én mutatják be ismét a Szegedi Nemzeti Színház balett termében Kormányos Ákos Raktárépület című drámáját Kállai Ákos rendezésében. Az előadás olyan társadalmi problémák bemutatására vállalkozott, melyekről napi szinten értesülhetünk különböző sajtóorgánumokból, ám áfogó stratégia még mindig nem született a probléma hatékony kezelése érdekében. A nemi erőszakról, az arról való közbeszédről, általános társadalmi reakciókról, a színház és a művészet feladatáról beszélgettünk… – TASKOVICS VIKTÓRIA INTERJÚJA

>>>
2019.09.16 - tiszatáj

SZÉLJEGYZETEK A HELIKON FOLYÓIRAT DEHUMANIZÁCIÓ-SZÁMÁRÓL
Megjelent a Helikon folyóirat idei első száma. A Timár Andrea által szerkesztett kiadvány egy konferencia előadásainak anyagából készült, s a Dehumanizáció: az elkövető alakja címet viselve a téma irodalmi reprezentációjával foglalkozik. De miért az elkövetőjével? A huszadik századi történelmi traumák művészi ábrázolásában alapvetően az áldozatot került kitüntetett pozícióba… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.09.14 - tiszatáj

SZUVENÍR
Levelekre, jegyzetekre, régi fotókra és szkriptekre hagyatkozva alkotta meg legutóbbi drámáját a brit rendezőnő, Joanna Hogg. Virtigli szerzői kommentárt, egész pontosan memoárt írt kamerával: a Sundance-en debütált Szuvenír időutazás Hogg fiatalkorába, a ’80-as évek elejére. A film egyik fontos mellékszerepét az életében 10 éves kora óta jelen lévő Tilda Swinton játssza, a hasonlóságok pedig nem állnak meg itt, lévén Hogg éppen a színésznő 22 éves lányában, Honor Swinton Byrne-ben látta meg az alteregóját… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.09.13 - MTI

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel.

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

– így jellemezném a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban elmaradt Molnár Ferenc-átirat bemutatójának elmaradását. Molnár jogörökösei nem engedélyezték az általuk képviselt szerzőnek a Mohácsi testvérek által átdolgozott Delila című darabjának bemutatását. Joguk volt hozzá, és ennek érvényt szereztek. Pont. Ám ahogy az előadóművészek rendre (át)értelmezik az interpunkciókat – a szerzőknek a mű értelmezésére és előadására vonatozó, szövegben, kottában lefektetett jeleit –, úgy én is (át)értelmezem a fenti pont-ot… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2019.09.13 - tiszatáj

OROSZ–LETT FILM
Egy filmkritika némileg túllépi a hatáskörét, ha a megszokottnál bővebben beszél a film cselekményéről és a stábtagokról – Szergej Livnyev Van Goghok című filmje esetében ez azért látszik indokoltnak, mert különleges rendezői pályáról és alkotásról van szó… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

INTERJÚ CSÁNYI DÓRÁVAL A KORTÁRS KÖNYVILLUSZTRÁCIÓ ÚJ ÚTJAIRÓL
Ami izgalmas egy szöveg nélküli könyvben, hogy a mesélést visszatereli a szájhagyomány irányába, ahány mesélő, annyi megfogalmazás, annyi értelmezés születik majd, és ez még inkább igaz, amikor nem egy ismert mesére, hanem egy saját történetre épül a könyv. Itt nincsenek jó vagy rossz megoldások, nincs egyetlen jó megfejtés, hanem millió jó megfejtés lehetséges, hiszen mindenki a saját látásmódjának, hangulatának, a saját vagy a gyerek életkorának, érdeklődésének megfelelően „olvassa” majd a képeket és „írja” a saját történetét… – RÉVÉSZ EMESE INTERJÚJA

>>>
2019.09.11 - tiszatáj

ÉLŐSKÖDŐK
Noha a rendező éleslátásáról bizonyságot téve deklarálja a dél-koreai anyagi különbségeket, a saját nemzetén belül húzódó áthidalhatatlan szakadékot nincstelen és jómódú között, az idén Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott dráma sosem lokális felvetéseken, hanem univerzális problémákon állapodik meg. Bravúros szimbolikával teremt hátteret a konfliktusoknak… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő