10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

„Tar nem együtt érez a gyári melósokkal, hanem egy közülük”
2015.12.08 - tiszatáj

A TE ORSZÁGOD A TRAFÓBAN – INTERJÚ KERESZTURY TIBOR ÍRÓVAL ÉS HORVÁTH CSABA RENDEZŐVEL

A hajdúsámsoni születésű, majd Debrecenbe került, technikusi végzettségű, tíz éve elhunyt Tar Sándor hősei a történelem számkivetettjei: a megalázott, megnyomorított, a társadalom peremére szorított kisemberek, akiknek sohasem osztanak lapot. A vesztesek mindennapjai kerülnek most színre Tar novellái alapján, Keresztury Tibor tollából, Horváth Csaba rendezésében. A Forte Társulat előadása, A te országod a Trafóban látható december 16-tól.

– Milyen kötődésetek van Debrecenhez?

Csaba: – Veszprémi vagyok, szeretem a debrecenieket, a feleségem, Földeáki Nóra is onnan származik. Annyi fontos ember született ott, akik idővel elköltöztek onnan, de valahogy megmaradt a kötődésük a várossal.

Tibor: – Húsz évet éltem Debrecenben, nem is értem, hogyan bírtam addig.

– Ki, mikor és miként találkozott Tar világával?

Csaba: – A Színművészetin a végzős osztályommal néhány éve már foglalkoztunk Tarral. Olyan művet kerestem, ami fontos a számomra, amivel méltó módon lezárhatjuk az évet, és a hallgatók világához is passzol, így esett a választás Tar Sándor kultikussá vált regényére, A mi utcánkra. Ebből csináltunk egy előadást, de nem volt lineáris felépítésű történet, mint a mostani.

Tibor: – Egyetemistaként ismerkedtem meg Tar világával, majd később magával az íróval. Úgy csodálkoztam rá a műveire, mint később a Tar-túrán a kocsma vendégei ránk, miközben felolvastuk egy-egy novelláját. Egyből beszippantott, mélyen megérintett ez az írói világ. Aztán a hatás tartósnak bizonyult: öt, tárcanovellákat tartalmazó könyvem Tar világához közeli tájban gyökerezik, annyi különbséggel, hogy az enyém urbánusabb, miskolci változat, amely egyenesebb, nyíltabb, mint a bezárkózó alföldi, debreceni mentalitás. Olyan nem volt mifelénk, hogy egyfolytában leselkedtek a szomszédok, meg hogy feljelentették, bemószerolták egymást az emberek.

 

KT_2015 (Szilágyi Lenke)

Keresztury Tibor (fotó: Szilágyi Lenke)

 

– Mi a legjellemzőbb Tarnál? Miben rejlik az egyedisége? 

Tibor: – Annyira hús-vér figurákat teremt, hogy valósággal látom magam előtt őket, amikor olvasom a novellákat. Kevés írónál érzem ezt. Talán Krasznahorkai László Sátántangójánál éltem át hasonlót, még a film megjelenése előtt. Tarnál is le tudom írni az arcokat, tisztán látom őket.

Csaba: – Végtelenül eredeti Tar világa, originálisan fogalmazta meg ennek a legszegényebb, legperiférikusabb rétegnek a mindennapjait. Zseniális.

Tibor: – Egyszerűek a szövegek, nincs bennük semmiféle manír, hiányzik minden mesterkéltség. Tar csak mesél és mesél, látszólag egyszerű és eszköztelen, de tudjuk, ez a legnehezebb. Teljesen letisztultan használja a nyelvet, annak megannyi akcentusát. Tévednek azok, akik azt gondolják, hogy Tar mindig ugyanúgy ír, hasonló a tematikája. Az írói látásmódja közös alapozású, de különbözőek a művei, mindegyik egy önálló, külön világ.

Az a nagyszabású Tarban, hogy láthatatlan írói eszközökkel írta meg az egyszerűnek tűnő szövegeit, amelyek végtelenül hatásosak… (Keresztury Tibor)

– Ott dolgozott a gyárban, a munkások között élte a mindennapjait, bár ő technikus volt…

Tibor: – Igen, ő is üzemcsarnokban dolgozott, a munkások között. Innen jött a gyári munkások közegének bensőséges ismerete, A mi utcánk világa, a városszéli peremkerület pedig a hajdúsámsoni kötődés felől, míg a munkásszállós történetek a vendégmunkás időkből. A hetvenes években két évet töltött az NDK-ban, mint vendégmunkás. Megtanult németül. Sokat mesélt az ottani élményeiről, hogyan éltek a szállón, milyen sztorik, nőügyek, egyebek voltak. Egy-egy hevesebb vitánál néha kirepült egy-egy olajkályha a bezárt ablakon…

Soha nem veszed észre Tarnál, hogy direkt módon szolidáris a hőseivel. Nem együtt érez velük, hanem egy közülük. Nem csak azért hiszem el ezt neki, mert ott dolgozott a gyárban, közöttük élt – noha ez az alapja az egésznek –, hanem azért, mert íróként nem marad kívülálló. Az néha nagyon hiteltelen tud lenni, amikor az író többet tud a hőseinél és fentről beszél róluk, ezzel kilép a közegből. Tar úgy kelt részvétet, hogy nem törekszik erre. Nem mesél róluk, hanem belülről látja ezt a világot.

– Nem igazán tudtak eddig kilépni a könyvek lapjai közül a Tar-elbeszélések. Mi lehet ennek az oka? Megfejthető?

Csaba: – Talán mert nehéz ügy színpadra vinni, eleve erős az olvasat.

Tibor: – Az interpretációk nehézsége az, hogy ha egy konzervatív, hagyományos, realista, látszólag autentikus rendező dolgozik Tarral, félő, hogy a végére leckefelmondás születik, amolyan lekövető ábrázolás. Ezért várom nagy izgalommal Csaba radikálisan más megközelítésű értelmezését.

Csaba: – Sokkal inkább filmen dolgozták fel Tar világát. A szintén debreceni származású Hajdu Szabolcs Délibáb című filmje A térkép szélén című novella szabad adaptációja.

 

H.CSABA

Horváth Csaba (fotó: Forte Társulat)

 

– Joggal jöhetne a kérdés, hogy ki akarna a lecsúszott munkásosztállyal foglalkozni a menekültválság kellős közepén? Bár a kilátástalanság ma is érezhető

Csaba: – Aktuális a téma, hiszen a mai szegény réteg a munkásosztály leszármazottja. Ezek a családok a mai napig nem lábaltak ki a nyomorból.

– Tar figurái a rendszerváltás vesztesei…

Tibor: – Nagyon érdekes, hogy a mai napig sokan hiányolják a rendszerváltás regényét. Azt mondják, hogy nincs regénybeli lenyomata ennek az időszaknak, holott itt van Tar életműve: igaz, nem regényben, hanem novellákban van megírva az egész. Minden aspektusa megtalálható, a pökhendi kádertől kezdve a volt munkásőrön, a gyári melóson, a lecsúszott alkoholistán át a pszichiátriai gondozottig.

Csaba: – Tibor darabja és az előadásunk is arra törekszik, hogy végre színpadra kerüljön a rendszerváltás drámája.

– Melyik Tar-műből dolgoztál? Az előadás címe, a Te országod ugyanis egy elbeszélés, illetve egy önálló kötet címe is.

Tibor: – A teljes Tar-életműből és saját kapcsolódó írásaimból válogattam. Olyan egymáshoz kapcsolódó novellákat választottam alapanyagul, amelyek dramaturgiailag felfűzhetőek. Ilyen a Vízipók, a Csóka, a Lassú teher, illetve A te országod, amely annyira fontos szöveg, hogy ez lett a darab címe is.

Az első változatban beépítettem az egyik legkedvesebb novellámat, a Nóra jön címűt is, amelyik a pszichiátrián játszódik. Egy álomvilágban élő, bolond lány, és egy „szintén zenész” idős úr szerelmi története a zárt osztályon. A végén mégis kihagytam ezt a gyönyörű történetet, mert poétikussága kilógott volna a darab stiláris rendjéből, másrészt pedig túl direkt lett volna, hogy a hősök a pszichiátrián kötnek ki.

Nagyon örültem Csaba megkeresésének, és nagyon kíváncsi vagyok az értelmezésére, mert egy nagyon valóságos, földszagú történet Csaba teljesen másfajta színházi formanyelvével keresztezve rendkívül izgalmas kirándulásnak ígérkezik… (Keresztury Tibor)

– A fizikai színház elemeivel dolgozol, a testtel való kifejezés kerül a középpontba…

Csaba: – Tarnak nagyon sok köze van a testhez, a Tibor-féle adaptáció is nagyon sok lehetőséget ad a testtel való kifejezéshez. Nagyon vonz a képekben való megfogalmazás. Aki ismeri Tar világát, elolvasta a novelláit, az tudja, hogy készen van. Egy nagyon kész, egy nagyon jó alapanyagból egy még jobb előadást kell létrehoznunk. Tibor pedig dramaturgiailag egy tökéletes szövegkönyvet készített, de nagyon nehéz a földszagú, valósághű, szociografikus ábrázolást átemelni a színház nyelvezetére. Ezzel rendesen küzdök a mai napig is, de nem panaszkodom, hiszen nagy élvezet a munka.

– Hol tart most a próbafolyamat? December 16-án lesz a bemutató a Trafóban.

Csaba: – A kellős közepén vagyunk a próbafolyamatnak. Most a Jurányiban próbálunk, majd átmegyünk a SÍN-be. A Trafóban csak néhány napot dolgozunk a bemutató előtt, a beállásra és a bevilágításra marad idő.

– Tar a magyar mélyvilág hiteles ismerője, de végig megtartja a humorát, talán ezért annyira élvezetesek az elbeszélései. Ma olvastam újra Gáspár történetét a Forgószélben. A kisujjában volt a kovácsolás minden tudománya, de azt levágta a gép, amely egyszer tévedett. Megesik az ilyen. Zseniális…

Tibor: – Szenzációs humora van.

Csaba: – Az előadás gerince egy, a Tibor írásaiból átvett szürreális kocsmajelenet, amely tele van kegyetlen humorral. Két pali beszélget arról, hogyan fognak meghalni, közben pedig egy kortalan nő ül a játékgép előtt és a képernyőn felvillanó figurával beszélget, mert azt hiszi, az a nővére. Csodálatos lírai monológot folytat a géppel.

– Kocsma, gyári munkások világa. Benedek Mari jelmeztervezővel és Mocsár Zsófia díszlettervezővel dolgozol együtt. Mire számíthatunk?

Csaba: – Folyamatosan változik minden. Az egyik felében az ipari világot ábrázoljuk, a másikban az otthont a kocsmával. Szerves része a darabnak a díszlet, a látvány, de ne számítsatok direkt képekre.

Tibor: – Csaba másképpen lát, másképpen ábrázol. Ahogyan A nagy füzetnél is láthattuk, újraértelmezi az egészet, a saját kontextusába helyezi a szövegkönyvet.

Tóth András Tozzi

 

Debreceni Tar-túra

A 2005-ben elhunyt író emlékére minden évben megtartják a Tar-túrát, amelynek keretében felkeresik azokat a debreceni helyeket, ahol szívesen megfordult Tar Sándor: Turmix, Unpluggedon, Prémium, Dorottya, Balszélső, Ádám söröző. Itt nem az ivászaton van a hangsúly, mert akkor igen hamar befejeződne a túra – avat be a részletekbe Keresztury Tibor. Minden helyszínen megidézik az írót, felolvasnak egy-egy részletet novelláiból. Nagyon érdekes szituációk alakulnak ki ilyenkor, a kocsmák vendégei ugyanis meglehetősen bizalmatlanul néznek, amikor megjelenik a társaság és valaki kiáll középre, majd olvasni kezd. Először nem értik, mi ez az egész, majd rájönnek, hogy ezt ők nagyon jól értik, érzik, mert róluk szólnak a történetek. Felcsillan a szemük, onnantól tetszik nekik a dolog. Az ő nyelvükön vannak megírva ezek a szövegek.

 

 

12243411_10156302086380441_1295298181726087139_nForte Társulat / Tar Sándor–Keresztury Tibor:
A te országod

Szereplők:
Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József, Krisztik Csaba, Kurta Niké, Nagy Norbert, Novkov Máté, Pallag Márton, Zsigmond Emőke

Jelmez: Benedek Mari
Díszlet: Mocsár Zsófia
Fényterv: Payer Ferenc
Zenei szerkesztő: Ökrös Csaba
Dramaturg: Garai Judit
Produkciós vezető: Számel Judit
Rendezőasszisztens: Kovács Henrietta
Rendező: Horváth Csaba

 

http://trafo.hu/hu-HU/meghalni_nem

A bemutató napján amolyan felvezetésként Keresztury Tibor tart előadást Tar Sándor életművéről.

 


Címke: , , , , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő