02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.24.
| Búcsú Tandori Ágnestől >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

„Tar nem együtt érez a gyári melósokkal, hanem egy közülük”
2015.12.08 - tiszatáj

A TE ORSZÁGOD A TRAFÓBAN – INTERJÚ KERESZTURY TIBOR ÍRÓVAL ÉS HORVÁTH CSABA RENDEZŐVEL

A hajdúsámsoni születésű, majd Debrecenbe került, technikusi végzettségű, tíz éve elhunyt Tar Sándor hősei a történelem számkivetettjei: a megalázott, megnyomorított, a társadalom peremére szorított kisemberek, akiknek sohasem osztanak lapot. A vesztesek mindennapjai kerülnek most színre Tar novellái alapján, Keresztury Tibor tollából, Horváth Csaba rendezésében. A Forte Társulat előadása, A te országod a Trafóban látható december 16-tól.

– Milyen kötődésetek van Debrecenhez?

Csaba: – Veszprémi vagyok, szeretem a debrecenieket, a feleségem, Földeáki Nóra is onnan származik. Annyi fontos ember született ott, akik idővel elköltöztek onnan, de valahogy megmaradt a kötődésük a várossal.

Tibor: – Húsz évet éltem Debrecenben, nem is értem, hogyan bírtam addig.

– Ki, mikor és miként találkozott Tar világával?

Csaba: – A Színművészetin a végzős osztályommal néhány éve már foglalkoztunk Tarral. Olyan művet kerestem, ami fontos a számomra, amivel méltó módon lezárhatjuk az évet, és a hallgatók világához is passzol, így esett a választás Tar Sándor kultikussá vált regényére, A mi utcánkra. Ebből csináltunk egy előadást, de nem volt lineáris felépítésű történet, mint a mostani.

Tibor: – Egyetemistaként ismerkedtem meg Tar világával, majd később magával az íróval. Úgy csodálkoztam rá a műveire, mint később a Tar-túrán a kocsma vendégei ránk, miközben felolvastuk egy-egy novelláját. Egyből beszippantott, mélyen megérintett ez az írói világ. Aztán a hatás tartósnak bizonyult: öt, tárcanovellákat tartalmazó könyvem Tar világához közeli tájban gyökerezik, annyi különbséggel, hogy az enyém urbánusabb, miskolci változat, amely egyenesebb, nyíltabb, mint a bezárkózó alföldi, debreceni mentalitás. Olyan nem volt mifelénk, hogy egyfolytában leselkedtek a szomszédok, meg hogy feljelentették, bemószerolták egymást az emberek.

 

KT_2015 (Szilágyi Lenke)

Keresztury Tibor (fotó: Szilágyi Lenke)

 

– Mi a legjellemzőbb Tarnál? Miben rejlik az egyedisége? 

Tibor: – Annyira hús-vér figurákat teremt, hogy valósággal látom magam előtt őket, amikor olvasom a novellákat. Kevés írónál érzem ezt. Talán Krasznahorkai László Sátántangójánál éltem át hasonlót, még a film megjelenése előtt. Tarnál is le tudom írni az arcokat, tisztán látom őket.

Csaba: – Végtelenül eredeti Tar világa, originálisan fogalmazta meg ennek a legszegényebb, legperiférikusabb rétegnek a mindennapjait. Zseniális.

Tibor: – Egyszerűek a szövegek, nincs bennük semmiféle manír, hiányzik minden mesterkéltség. Tar csak mesél és mesél, látszólag egyszerű és eszköztelen, de tudjuk, ez a legnehezebb. Teljesen letisztultan használja a nyelvet, annak megannyi akcentusát. Tévednek azok, akik azt gondolják, hogy Tar mindig ugyanúgy ír, hasonló a tematikája. Az írói látásmódja közös alapozású, de különbözőek a művei, mindegyik egy önálló, külön világ.

Az a nagyszabású Tarban, hogy láthatatlan írói eszközökkel írta meg az egyszerűnek tűnő szövegeit, amelyek végtelenül hatásosak… (Keresztury Tibor)

– Ott dolgozott a gyárban, a munkások között élte a mindennapjait, bár ő technikus volt…

Tibor: – Igen, ő is üzemcsarnokban dolgozott, a munkások között. Innen jött a gyári munkások közegének bensőséges ismerete, A mi utcánk világa, a városszéli peremkerület pedig a hajdúsámsoni kötődés felől, míg a munkásszállós történetek a vendégmunkás időkből. A hetvenes években két évet töltött az NDK-ban, mint vendégmunkás. Megtanult németül. Sokat mesélt az ottani élményeiről, hogyan éltek a szállón, milyen sztorik, nőügyek, egyebek voltak. Egy-egy hevesebb vitánál néha kirepült egy-egy olajkályha a bezárt ablakon…

Soha nem veszed észre Tarnál, hogy direkt módon szolidáris a hőseivel. Nem együtt érez velük, hanem egy közülük. Nem csak azért hiszem el ezt neki, mert ott dolgozott a gyárban, közöttük élt – noha ez az alapja az egésznek –, hanem azért, mert íróként nem marad kívülálló. Az néha nagyon hiteltelen tud lenni, amikor az író többet tud a hőseinél és fentről beszél róluk, ezzel kilép a közegből. Tar úgy kelt részvétet, hogy nem törekszik erre. Nem mesél róluk, hanem belülről látja ezt a világot.

– Nem igazán tudtak eddig kilépni a könyvek lapjai közül a Tar-elbeszélések. Mi lehet ennek az oka? Megfejthető?

Csaba: – Talán mert nehéz ügy színpadra vinni, eleve erős az olvasat.

Tibor: – Az interpretációk nehézsége az, hogy ha egy konzervatív, hagyományos, realista, látszólag autentikus rendező dolgozik Tarral, félő, hogy a végére leckefelmondás születik, amolyan lekövető ábrázolás. Ezért várom nagy izgalommal Csaba radikálisan más megközelítésű értelmezését.

Csaba: – Sokkal inkább filmen dolgozták fel Tar világát. A szintén debreceni származású Hajdu Szabolcs Délibáb című filmje A térkép szélén című novella szabad adaptációja.

 

H.CSABA

Horváth Csaba (fotó: Forte Társulat)

 

– Joggal jöhetne a kérdés, hogy ki akarna a lecsúszott munkásosztállyal foglalkozni a menekültválság kellős közepén? Bár a kilátástalanság ma is érezhető

Csaba: – Aktuális a téma, hiszen a mai szegény réteg a munkásosztály leszármazottja. Ezek a családok a mai napig nem lábaltak ki a nyomorból.

– Tar figurái a rendszerváltás vesztesei…

Tibor: – Nagyon érdekes, hogy a mai napig sokan hiányolják a rendszerváltás regényét. Azt mondják, hogy nincs regénybeli lenyomata ennek az időszaknak, holott itt van Tar életműve: igaz, nem regényben, hanem novellákban van megírva az egész. Minden aspektusa megtalálható, a pökhendi kádertől kezdve a volt munkásőrön, a gyári melóson, a lecsúszott alkoholistán át a pszichiátriai gondozottig.

Csaba: – Tibor darabja és az előadásunk is arra törekszik, hogy végre színpadra kerüljön a rendszerváltás drámája.

– Melyik Tar-műből dolgoztál? Az előadás címe, a Te országod ugyanis egy elbeszélés, illetve egy önálló kötet címe is.

Tibor: – A teljes Tar-életműből és saját kapcsolódó írásaimból válogattam. Olyan egymáshoz kapcsolódó novellákat választottam alapanyagul, amelyek dramaturgiailag felfűzhetőek. Ilyen a Vízipók, a Csóka, a Lassú teher, illetve A te országod, amely annyira fontos szöveg, hogy ez lett a darab címe is.

Az első változatban beépítettem az egyik legkedvesebb novellámat, a Nóra jön címűt is, amelyik a pszichiátrián játszódik. Egy álomvilágban élő, bolond lány, és egy „szintén zenész” idős úr szerelmi története a zárt osztályon. A végén mégis kihagytam ezt a gyönyörű történetet, mert poétikussága kilógott volna a darab stiláris rendjéből, másrészt pedig túl direkt lett volna, hogy a hősök a pszichiátrián kötnek ki.

Nagyon örültem Csaba megkeresésének, és nagyon kíváncsi vagyok az értelmezésére, mert egy nagyon valóságos, földszagú történet Csaba teljesen másfajta színházi formanyelvével keresztezve rendkívül izgalmas kirándulásnak ígérkezik… (Keresztury Tibor)

– A fizikai színház elemeivel dolgozol, a testtel való kifejezés kerül a középpontba…

Csaba: – Tarnak nagyon sok köze van a testhez, a Tibor-féle adaptáció is nagyon sok lehetőséget ad a testtel való kifejezéshez. Nagyon vonz a képekben való megfogalmazás. Aki ismeri Tar világát, elolvasta a novelláit, az tudja, hogy készen van. Egy nagyon kész, egy nagyon jó alapanyagból egy még jobb előadást kell létrehoznunk. Tibor pedig dramaturgiailag egy tökéletes szövegkönyvet készített, de nagyon nehéz a földszagú, valósághű, szociografikus ábrázolást átemelni a színház nyelvezetére. Ezzel rendesen küzdök a mai napig is, de nem panaszkodom, hiszen nagy élvezet a munka.

– Hol tart most a próbafolyamat? December 16-án lesz a bemutató a Trafóban.

Csaba: – A kellős közepén vagyunk a próbafolyamatnak. Most a Jurányiban próbálunk, majd átmegyünk a SÍN-be. A Trafóban csak néhány napot dolgozunk a bemutató előtt, a beállásra és a bevilágításra marad idő.

– Tar a magyar mélyvilág hiteles ismerője, de végig megtartja a humorát, talán ezért annyira élvezetesek az elbeszélései. Ma olvastam újra Gáspár történetét a Forgószélben. A kisujjában volt a kovácsolás minden tudománya, de azt levágta a gép, amely egyszer tévedett. Megesik az ilyen. Zseniális…

Tibor: – Szenzációs humora van.

Csaba: – Az előadás gerince egy, a Tibor írásaiból átvett szürreális kocsmajelenet, amely tele van kegyetlen humorral. Két pali beszélget arról, hogyan fognak meghalni, közben pedig egy kortalan nő ül a játékgép előtt és a képernyőn felvillanó figurával beszélget, mert azt hiszi, az a nővére. Csodálatos lírai monológot folytat a géppel.

– Kocsma, gyári munkások világa. Benedek Mari jelmeztervezővel és Mocsár Zsófia díszlettervezővel dolgozol együtt. Mire számíthatunk?

Csaba: – Folyamatosan változik minden. Az egyik felében az ipari világot ábrázoljuk, a másikban az otthont a kocsmával. Szerves része a darabnak a díszlet, a látvány, de ne számítsatok direkt képekre.

Tibor: – Csaba másképpen lát, másképpen ábrázol. Ahogyan A nagy füzetnél is láthattuk, újraértelmezi az egészet, a saját kontextusába helyezi a szövegkönyvet.

Tóth András Tozzi

 

Debreceni Tar-túra

A 2005-ben elhunyt író emlékére minden évben megtartják a Tar-túrát, amelynek keretében felkeresik azokat a debreceni helyeket, ahol szívesen megfordult Tar Sándor: Turmix, Unpluggedon, Prémium, Dorottya, Balszélső, Ádám söröző. Itt nem az ivászaton van a hangsúly, mert akkor igen hamar befejeződne a túra – avat be a részletekbe Keresztury Tibor. Minden helyszínen megidézik az írót, felolvasnak egy-egy részletet novelláiból. Nagyon érdekes szituációk alakulnak ki ilyenkor, a kocsmák vendégei ugyanis meglehetősen bizalmatlanul néznek, amikor megjelenik a társaság és valaki kiáll középre, majd olvasni kezd. Először nem értik, mi ez az egész, majd rájönnek, hogy ezt ők nagyon jól értik, érzik, mert róluk szólnak a történetek. Felcsillan a szemük, onnantól tetszik nekik a dolog. Az ő nyelvükön vannak megírva ezek a szövegek.

 

 

12243411_10156302086380441_1295298181726087139_nForte Társulat / Tar Sándor–Keresztury Tibor:
A te országod

Szereplők:
Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József, Krisztik Csaba, Kurta Niké, Nagy Norbert, Novkov Máté, Pallag Márton, Zsigmond Emőke

Jelmez: Benedek Mari
Díszlet: Mocsár Zsófia
Fényterv: Payer Ferenc
Zenei szerkesztő: Ökrös Csaba
Dramaturg: Garai Judit
Produkciós vezető: Számel Judit
Rendezőasszisztens: Kovács Henrietta
Rendező: Horváth Csaba

 

http://trafo.hu/hu-HU/meghalni_nem

A bemutató napján amolyan felvezetésként Keresztury Tibor tart előadást Tar Sándor életművéről.

 


Címke: , , , , , , ,
2020.01.27 - tiszatáj

KORTÁRS KÖLTÉSZET – KORTÁRS GRAFIKA KIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN
– Mindig is utáltam a kiállításmegnyitókat! – súgta a fülébe a Herceg a kecskeméti Kápolna Galériában, a Kortárs költészet – kortárs grafika című kiállításmegnyitója előtt. – Megnyitom így, megnyitom úgy, folyton csak ezzel jönnek, mintha egy vízcsapról lenne szó! – NESZLÁR SÁNDOR MEGNYITÓJA

>>>
2020.01.26 - tiszatáj

AJÁNLÓ A PLATON KARATAEV ZENÉIHEZ
Amit a Platon Karataev csinál a zenével, olyan ősi rituálékhoz hasonlít, melyek a révület és az elrugaszkodottság eszközeivel szólalnak meg. Csakhogy ez a révület sokkal inkább visszavágyódás a normálishoz, a hétköznapihoz, ami a folytonos kommunikáció mentén szerveződik. Ez a kommunikáció hozzáférhetővé teszi a bensőségesnek azt az egyszerűségét, miszerint az ember csak társas közegben képes létezni… – KERTAI CSENGER AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.25 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKÁVAL A TÜNETEGYÜTTES – REALITY A PINCÉBEN C. ELŐADÁS KAPCSÁN
A független előadó-művészek története a rendszerváltástól kezdve, kusza mindennapjainkig – benne a Tünet Együttes őszinte és személyes szilánkjaival. Gyárlátogatás a kulisszák mögé. A független alkotók története mindenkié, aki mára elvesztette viszonyítási pontjait. Fent még dübörög a nagyszínpad, mintha minden rendben lenne; mi meg lent a pincében. Egy ország tünetegyüttese… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.25 - tiszatáj

INTERJÚ SÓS ÁGNESSEL, A BIDF FESZTIVÁLIGAZGATÓJÁVAL
A Siker is történet jelmondatával a BIDF 2020-ban hatodik alkalommal rendezi meg budapesti programsorozatát. A Cinema City Aréna öt mozitermét január 27. és február 02. között megtöltő vetítések, előadások és közönségtalálkozók egyedi élményben részesítik a mozinézőket és azokat akik a filmek utáni beszélgetésekre kíváncsiak. Sós Ágnessel emberi történetekről, a főhős-vezérelt kreatív dokumentumfilmről, a hazai gyártási viszonyokról, a BIDF jövőjéről és a filmfinanszírozás buktatóiról beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.24 - tiszatáj

WALTHER VON DER VOGELWEIDE ÖSSZES VERSEI 
Közel négyszáz oldalon keresztül szól hozzánk Walther von der Vogelweide, a német Minnesang egyik legfontosabb, sokak szerint már saját korában legtöbbet idézett, később másolt dalköltője, dalnoka: magyarul. Ez a könyvmegjelenés költészettörténeti szenzáció, ezért nem kis szorongást okozó felelősség hozzászólni az új Walther-kötethez… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.24 - tiszatáj

ÓRIÁSI SIKER CECILIA BARTOLI ÚJ ALBUMA, A FARINELLI
A világ egyik legnépszerűbb klasszikus zenei előadója, Cecilia Bartoli, aki már 12 millió eladott lemezzel büszkélkedhet, múlt év végén megint különleges CD-vel jelentkezett. Farinelli című albumán – melynek borítójára meglepetésre egy szakállas fotója került – a zenetörténet leghíresebb kasztrált énekes sztárjának bravúráriáit szólaltatja meg az Il Giardino Armonico közreműködésével… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK
Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő