01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Réz anekdotái Vas és Aczél országából
2015.11.22 - tiszatáj

Mielőtt a nagyváradi gettóba vitték volna, a még kamasz Réz Pál a falhoz vágta a spájzban található pezsgősüvegeket, nehogy az igya meg őket, aki később beteszi a lábát az elhurcolt család lakásába. Bokáig pezsgőben lett a címe az évtizedekig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd a Holmi folyóirat főszerkesztőjeként dolgozó, idén 85 éves irodalomtörténész memoárjának, ami a Parti Nagy Lajossal készített rádióinterjú kibővített és szerkesztett változata, és amit a Litera beszélgetéssorozata, az Előhívás résztvevői választottak legújabb témájuknak.

A Nyitott Műhelyben persze nem gázolunk bokáig pezsgőben, de néhány pohárral azért mindenki fogyaszt belőle, mert tizenharmadik születésnapját ünnepli a Litera, és jubilál az Előhívás is. A megszokott beszélgetőpartnerek, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György nagyjából egyöntetűen vegyes érzésekkel állnak a kötethez: Jánossy például légszomjat érez a sziporkázó humor ellenére is, Németh zavarba ejtőnek találja, szórakoztató szövegnek, amitől rosszabb kedve lesz, Vári szerint pedig nehéz szeretni, de nem szeretni sem könnyű. A hosszú beszélgetésekből lett könyv egymásba fűzött anekdoták sora. Megjelenik bennük a nagyváradi gettó és a romániai internálótábor, az Eötvös Kollégium élete, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Holmi folyóirat szerkesztősége, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás.

Mesélés közben Réz Pál portrét fest Szép Ernőről, Füst Milánról, Déry Tiborról, Tamási Áronról, Szabó Lőrincről, Zelk Zoltánról, Vas Istvánról, Örkény Istvánról, Juhász Ferencről, Csurka Istvánról és több másik barátjáról, pálya- és kortársáról. Megmosolyogtató történet például, hogy a forradalom hírére Vas nem állt fel kávéházi asztalától, ahol éppen gyöngytyúkot rendelt, és mikor megkérdezték tőle, hogy talán fontosabb-e neki a gyöngytyúk, mint a forradalom, a költő igennel válaszolt. Ez a történet később eljutott a Kádár-rendszer kultúrfelelőse, Aczél György fülébe is – erről maga Vas gondoskodott. A beszélgetés résztvevői elidőznek Csurkánál is, annál a műveletlen, de tehetséges íróként induló nacionalista politikusnál, a „mafla, kövér fiúnál”, aki a zsidó származású Réz mellett állva elsírta magát a szintén zsidó származású Zelk halálos ágyánál.

A Csurka-portré izgalmas ellentmondása, hogy a későbbi szélsőjobboldali uszító teljes mértékben azonos az érzelmes magánemberrel és figyelmes baráttal – legrosszabb időszakaiban sem tagadta meg barátságait. Amikor Réz fájdalmasan fiatalon elveszítette feleségét, Csurka vigasztaló gesztussal fordult hozzá. Reményi a kor sajátosságaival magyarázza kettejük kapcsolatát: mindenki szenvedett, és mindenki sorstársa volt a sajátjától eltérő világnézetű honfitársának is – a rendszerváltás utáni időszak megdöbbentő tapasztalata, hogy ez az egység és szolidaritás hamar megszűnt, és az ország népe, beleértve az értelmiséget is, a diktatúra bukásával villámgyorsan kettészakadt. Ugyanilyen fájdalmas tény az is, hogy leszámítva a szökést, a börtönt vagy a halált, a Rákosi- és a Kádár-rendszerben kizárólag kompromisszumokat kötve lehetett élni és dolgozni.

A világ megváltoztatásának lehetőségéért lelkesedő Réz egyébként hamar kiábrándult a kommunizmusból, és a túlélésben valószínűleg segítette cinizmusa is. Ahogy sokan mások, ’56 után ő is beletörődött abba, ami akkor megváltoztathatatlannak tűnt, és úgy érezte, a kádárizmus az egyetlen optimális megoldás, még ha ez a rendszerváltás után felnőtt fiatalok számára talán nehezen is fogadható el. A korszakot viszont mégiscsak a magyar irodalom egyik aranykoraként emlegetik, függetlenül attól, hogy az irodalmi élet szereplői hol gyávábban, hol bátrabban viselkedtek. Ezt az aranykort Réz fontos pozícióban élte meg, szerkesztőként azonban nehezen ragadható meg az életműve, pedig a rendelkezésére álló nyersanyag, az abszurd vagy éppen tragikus történetek sokasága, valamint az intelligencia és a humor, amivel ezeket élőszóban elmeséli, novelláért és regényért kiált.

Ő azonban lemondott arról, hogy szépíró legyen. Pedig élete legnagyobb részét írók között leélve komoly önmegtartóztatás lehetett nem megírni a zsidóüldözést, amelyet a szülői szigor alól felszabadulva indián kalandnak nevezett, a pesti éjszakát, amikor részegen majdnem összeverekedett Papp Lászlóval, vagy a forradalmat, amikor Déryt egy autóban ülve felpofozta egy állatkertből kiszabadult majom. Jánossy szerint a „hangos memoár” így is a magyar elbeszélő próza része, Réz Pál pedig mai szemmel nézve „megrázóan korszerűtlen” alak, aki szerkesztőként láthatatlan maradt ugyan, mégis markáns figura volt, és mindenki hozzá fordult nőügyeivel és egyéb ügyes-bajos dolgaival. Életére visszatekintve pedig még azt is beismeri, hogy „szarság” volt tőle, amikor egy fiatalembert egy nem létező szerző nem létező művével húzta csőbe vizsgáztatás közben.

Vári mindennel együtt úgy érzi, az igazán fontos dolgok a személyközi viszonyokban dőlnek el: a feleségről szóló, szívbemarkoló részek vagy az irodalmi barátságok leírása bebizonyítja, hogy akár a legsötétebb diktatúrában is lehetséges szépen élni. Németh viszont arra is rámutat, hogy az ember mégiscsak a létezése húsz százalékában tud szabadon mozogni. Szerinte Réz példája azt mutatja, hogy nem lehet moralistaként végigcsinálni egy életet, így például nem mondott, nem mondhatott nemet a Rákosiról szóló antológia szerkesztésére. Lelki alkatából fakadóan ugyanakkor hozott morális döntéseket is, mint amilyen a Charta ’77 aláírása volt. Orvos felesége úgy gondolta, tüdőket röntgenezni itthon is lehet, és Réz is így volt a szerkesztéssel. Nem számított, hogy diktatúra van, a lényeg, hogy együtt lehessenek. „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – idézi fel az anya híressé vált mondatát Reményi a Megáll az idő című filmből. Réz és családja is itt maradt, és emlékei alapján úgy tűnik, nem bánta meg.

Szarka Károly

 

[nggallery id=628]

Fotó: Litera.hu/Valuska Gábor


Címke: , , , , , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő