11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

A sorsszerűségtől a megtisztulásig
2015.10.11 - tiszatáj

MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME

Vajon a sorsszerűség irányítja életünket, és ha igazságtalannak érezzük mindazt, ami történik velünk, akkor sem tehetünk ellene semmit? Jobb, ha belenyugszunk abba, hogy ki vagyunk szolgáltatva a végzetnek? Esetleg akad más megoldás is? A Mindentudás Színházi Egyeteme negyedik évadának első előadója, Gyenge Zoltán professzor különösen izgalmas témát ígért, nem csoda, hogy a nagy zivatar sem tartotta vissza október 5-én a békéscsabai hallgatóságot. A sorsszerűség mítosza – Oidipusz és a Labdakidák című előadást Kovács Edit színművész, esztéta, a programsorozat házigazdája egy Seneca-idézettel vezette be: „Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot.”

Akkor mégis van remény, csak egyetlen helyes gondolat kell? De akarjuk-e, tudjuk-e megfordítani, van-e bátorságunk hozzá, hogy kézbe vegyük sorsunk irányítását? Nem éppen az a sors szerepe az életünkben, hogy kényszerítsen bennünket arra, hogy szembenézzünk a dolgokkal? S egyáltalán hogyan határoznánk meg a sors fogalmát? Vajon ugyanazt jelentette a sors a görögöknek is, mint a mai embereknek? Ezekkel a sorsdöntő kérdésekkel vezette be Kovács Edit az előadást, a válaszokat pedig izgatottan vártuk Gyenge Zoltántól. A Szegedi Tudományegyetem általános és gazdasági dékán-helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár, filozófus, író, műfordító eddig minden évadban nagyon érdekes, izgalmas témákba avatta be közönségét, mondandóját képzőművészeti alkotásokkal és zeneművekkel illusztrálta.

Ha belegondolunk, mindenki számára előbb-utóbb kérdés, probléma, hogy mit is tudunk kezdeni a sorssal, ha igazságtalannak érezzünk a dolgok kényszerű menetét. Ha a kiszolgáltatottság érzése uralkodik el rajtunk, azt hisszük, nincs mit tenni, fatalistának kell lennünk – kezdte Gyenge professzor mondandóját. Majd arról szólt, hogy a sors, a sorsszerűség fogalmát másként értelmezték a különböző korokban, kultúrákban.

A görögök az isteneik kezébe adták sorsuk irányítását, tudomásul vették, amit a felsőbb lények számukra elrendeltek, nem akartak szembenézni mindazzal, ami történt velük életük során. Schelling elítélte a 19. század modern embereit, amiért ők sem tudtak szembenézni a sorsukkal, megvetette őket a „hamis kímélet” és a „petyhüdt ízlés” miatt, hogy nem tudták elviselni „a szükségszerűség komoly látványát”.

 

_MG_1557

 

Manapság is jellemző, hogy legtöbbször nincs bátorságunk szembenézni dolgokkal, nem akarjuk látni az okokat, nem merjük megérteni, hogy mi történik velünk, csak a mérhetetlen igazságtalanságot érezzük. Ha az ember mégsem törődik bele a sorsába, hanem szembeszáll vele, az istenek ezért megbüntetik – legalábbis a görögök így gondolták. Oidipusz erre a legjobb példa, története a legismertebb mítosz a vétek szerepéről. Nem véletlen, hogy számos antik drámaíró feldolgozta (Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész), Sigmund Freud erre építette az Ödipusz-komplexus elméletét. Világirodalmi és képzőművészeti példák sora örökítette meg a bűnös fiú sorsát, de kevesen láttak a mítosz lényege mögé – szögezte le Gyenge Zoltán.

Zeusz mérhetetlen kéjvágya befolyásolta az egész mitológiát, de még az emberi történéseket is. A sorsszerűségben gyakran az isteni és az emberi oldal keveredik, ám amikor az ember isten akar lenni, az a görög mitológiában nem vezet jóra. Laiosz királynak nem volt gyermeke, és megjósolták neki, ha mégis lesz fia, az (Atreusz átka miatt, akinek fiát megrontotta) meg fogja ölni. Mivel féltek a sorstól, amikor megszületett Oidipusz, kitetette a Kithairón hegyére. A csecsemőt pásztorok megtalálták, megmentették. Később Oidipusz vándorként megölte apját, de akkor még nem tudtak egymásról. A görögök felfogásában a félelem a sorstól azt jelenti, hogy félünk nem teljesíteni a sors akaratát, nem tudunk menekülni a sorsunk elől. Ha az ember menekül, és azt hiszi, hogy minél távolabbra kerül, valójában annál közelebb jut a végzethez, vagyis elébe fut a sorsnak – magyarázta az előadó.

Ezután következett Schelling bűn, sors és szabadság fogalmának megvilágítása. A nagy német gondolkodó, filozófus szerint nem kell fatalistának lenni, mert az embernek van mozgási lehetősége. Úgy vélte, hogy Oidipusz sorsában nem a véletlennek van szerepe, hanem a szükségszerűségnek. Euripidészt idézve Gyenge Zoltán azt mondta: egy nem kérdező, hanem hallgató Oidipusz lemondana a sorsa kutatásáról, azonosulna a sorsával. Aki hallgat, nem kérdez, nem kutat, az Kierkegaard szavaival: beleillik mindenhova, mert egyforma, személytelen, nem vállal felelősséget semmiért. Zarathustra ezt úgy mondja: „csöndesen ülni a mocsárban”. Aki hallgat, elfelejt kérdezni és önmagáról gondolkodni.

 

_MG_1570

 

A vak Teiresziasz jóslata szerint az, aki nem tud semmit, nem ismeri meg önmagát, hosszú életű lesz. Ez a híres thébai jós világosította fel egyébként Oidipuszt, hogy ő gyilkolta meg az apját, és saját anyját vette feleségül, akinek négy gyermeket  nemzett.

Freudnál az Oidipusz-komplexus lényege a gyermek másik nemű szülője iránti vonzalma, a fiú anyja iránti vonzódása miatt akarja elpusztítani apját. A pszichoanalízis azt mondta: az istenek tulajdonképpen azt kérik számon Oidipuszon, amit ők minden további nélkül megtehetnek (sorozatos vérfertőzés, pedofília). Oidipusz kérdez, kutat, keres, nyomoz, tudni akarja a sorsát, akármi is lesz a vége. Tudjuk, szörnyűséges. Amikor feltárja az igazságot, anyja-felesége, Iokaszté felakasztja magát, Oidipusz kiszúrja saját szemét. De ne felejtsük el, hogy a görögöknél a vakság nem fogyatékosság, hanem együtt jár a jóslás képességével! Aki nem lát, az az empirikus valóságtól fosztja meg magát, ez számára igazi büntetés. Nem fog többet látni, de felejteni sem. A történet vége pusztulás és felemelő érzés egyszerre, vagyis katarzis, megtisztulás – fejtette ki Gyenge professzor.

Az előadás végén még Arisztotelész katarzis definícióját „alkalmaztuk” a hallottakra: Oidipusz kutatja, hogy mi a bűn, ezért megtisztulás számára, amikor megvakítja önmagát, vállalja tettét. Schellingnél a petyhüdt világ rothadt igazságtalanságot jelent. A görögök szerint mi választjuk magunknak, de attól még felelősek vagyunk saját sorsunkért. A görög színházban a néző azonosul azzal, amit lát, amikor Oidipusz megtisztul, a néző is vele együtt, ez a katarzis. Gyenge Zoltán szerint nem állapot, hanem hosszú folyamat a megborzongástól a megkönnyebbülésig. Lényege, hogy mit tesz és hogyan tudja magát az ember erkölcsi lényként elhelyezni a világban.

Többek között Rembrandt Europé elrablása, Gustav Moreau Szfinxe, Altdorfer Lot és lányai, valamint Renoir festménye színesítette az előadást, befejezésül pedig Purcell Oedipus című művéből hallgattunk meg részletet.

 Niedzielsky Katalin

 

Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, a Jókai Színház dramaturgja, házi szerzője lesz legközelebb a Mindentudás Színházi Egyeteme vendége. Olyan személyiségnek nevezte Kovács Edit, akinek „a jelenléte segít betölteni a színháznak azt a szerepét, hogy szellemi központtá tudjon válni a város életében”. A műsorfüzetben megjelent időpont azonban változik, ugyanis Zalán Tibor november 2-án Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő Bárka-esten szerepel. Ezért a Mindentudás következő programjára november 6-án, pénteken 18 órától várják a közönséget. Az íróval Kovács Edit színművész beszélget színházról, irodalomról, művészetről.

Címke: , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő