02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

A sorsszerűségtől a megtisztulásig
2015.10.11 - tiszatáj

MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME

Vajon a sorsszerűség irányítja életünket, és ha igazságtalannak érezzük mindazt, ami történik velünk, akkor sem tehetünk ellene semmit? Jobb, ha belenyugszunk abba, hogy ki vagyunk szolgáltatva a végzetnek? Esetleg akad más megoldás is? A Mindentudás Színházi Egyeteme negyedik évadának első előadója, Gyenge Zoltán professzor különösen izgalmas témát ígért, nem csoda, hogy a nagy zivatar sem tartotta vissza október 5-én a békéscsabai hallgatóságot. A sorsszerűség mítosza – Oidipusz és a Labdakidák című előadást Kovács Edit színművész, esztéta, a programsorozat házigazdája egy Seneca-idézettel vezette be: „Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot.”

Akkor mégis van remény, csak egyetlen helyes gondolat kell? De akarjuk-e, tudjuk-e megfordítani, van-e bátorságunk hozzá, hogy kézbe vegyük sorsunk irányítását? Nem éppen az a sors szerepe az életünkben, hogy kényszerítsen bennünket arra, hogy szembenézzünk a dolgokkal? S egyáltalán hogyan határoznánk meg a sors fogalmát? Vajon ugyanazt jelentette a sors a görögöknek is, mint a mai embereknek? Ezekkel a sorsdöntő kérdésekkel vezette be Kovács Edit az előadást, a válaszokat pedig izgatottan vártuk Gyenge Zoltántól. A Szegedi Tudományegyetem általános és gazdasági dékán-helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár, filozófus, író, műfordító eddig minden évadban nagyon érdekes, izgalmas témákba avatta be közönségét, mondandóját képzőművészeti alkotásokkal és zeneművekkel illusztrálta.

Ha belegondolunk, mindenki számára előbb-utóbb kérdés, probléma, hogy mit is tudunk kezdeni a sorssal, ha igazságtalannak érezzünk a dolgok kényszerű menetét. Ha a kiszolgáltatottság érzése uralkodik el rajtunk, azt hisszük, nincs mit tenni, fatalistának kell lennünk – kezdte Gyenge professzor mondandóját. Majd arról szólt, hogy a sors, a sorsszerűség fogalmát másként értelmezték a különböző korokban, kultúrákban.

A görögök az isteneik kezébe adták sorsuk irányítását, tudomásul vették, amit a felsőbb lények számukra elrendeltek, nem akartak szembenézni mindazzal, ami történt velük életük során. Schelling elítélte a 19. század modern embereit, amiért ők sem tudtak szembenézni a sorsukkal, megvetette őket a „hamis kímélet” és a „petyhüdt ízlés” miatt, hogy nem tudták elviselni „a szükségszerűség komoly látványát”.

 

_MG_1557

 

Manapság is jellemző, hogy legtöbbször nincs bátorságunk szembenézni dolgokkal, nem akarjuk látni az okokat, nem merjük megérteni, hogy mi történik velünk, csak a mérhetetlen igazságtalanságot érezzük. Ha az ember mégsem törődik bele a sorsába, hanem szembeszáll vele, az istenek ezért megbüntetik – legalábbis a görögök így gondolták. Oidipusz erre a legjobb példa, története a legismertebb mítosz a vétek szerepéről. Nem véletlen, hogy számos antik drámaíró feldolgozta (Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész), Sigmund Freud erre építette az Ödipusz-komplexus elméletét. Világirodalmi és képzőművészeti példák sora örökítette meg a bűnös fiú sorsát, de kevesen láttak a mítosz lényege mögé – szögezte le Gyenge Zoltán.

Zeusz mérhetetlen kéjvágya befolyásolta az egész mitológiát, de még az emberi történéseket is. A sorsszerűségben gyakran az isteni és az emberi oldal keveredik, ám amikor az ember isten akar lenni, az a görög mitológiában nem vezet jóra. Laiosz királynak nem volt gyermeke, és megjósolták neki, ha mégis lesz fia, az (Atreusz átka miatt, akinek fiát megrontotta) meg fogja ölni. Mivel féltek a sorstól, amikor megszületett Oidipusz, kitetette a Kithairón hegyére. A csecsemőt pásztorok megtalálták, megmentették. Később Oidipusz vándorként megölte apját, de akkor még nem tudtak egymásról. A görögök felfogásában a félelem a sorstól azt jelenti, hogy félünk nem teljesíteni a sors akaratát, nem tudunk menekülni a sorsunk elől. Ha az ember menekül, és azt hiszi, hogy minél távolabbra kerül, valójában annál közelebb jut a végzethez, vagyis elébe fut a sorsnak – magyarázta az előadó.

Ezután következett Schelling bűn, sors és szabadság fogalmának megvilágítása. A nagy német gondolkodó, filozófus szerint nem kell fatalistának lenni, mert az embernek van mozgási lehetősége. Úgy vélte, hogy Oidipusz sorsában nem a véletlennek van szerepe, hanem a szükségszerűségnek. Euripidészt idézve Gyenge Zoltán azt mondta: egy nem kérdező, hanem hallgató Oidipusz lemondana a sorsa kutatásáról, azonosulna a sorsával. Aki hallgat, nem kérdez, nem kutat, az Kierkegaard szavaival: beleillik mindenhova, mert egyforma, személytelen, nem vállal felelősséget semmiért. Zarathustra ezt úgy mondja: „csöndesen ülni a mocsárban”. Aki hallgat, elfelejt kérdezni és önmagáról gondolkodni.

 

_MG_1570

 

A vak Teiresziasz jóslata szerint az, aki nem tud semmit, nem ismeri meg önmagát, hosszú életű lesz. Ez a híres thébai jós világosította fel egyébként Oidipuszt, hogy ő gyilkolta meg az apját, és saját anyját vette feleségül, akinek négy gyermeket  nemzett.

Freudnál az Oidipusz-komplexus lényege a gyermek másik nemű szülője iránti vonzalma, a fiú anyja iránti vonzódása miatt akarja elpusztítani apját. A pszichoanalízis azt mondta: az istenek tulajdonképpen azt kérik számon Oidipuszon, amit ők minden további nélkül megtehetnek (sorozatos vérfertőzés, pedofília). Oidipusz kérdez, kutat, keres, nyomoz, tudni akarja a sorsát, akármi is lesz a vége. Tudjuk, szörnyűséges. Amikor feltárja az igazságot, anyja-felesége, Iokaszté felakasztja magát, Oidipusz kiszúrja saját szemét. De ne felejtsük el, hogy a görögöknél a vakság nem fogyatékosság, hanem együtt jár a jóslás képességével! Aki nem lát, az az empirikus valóságtól fosztja meg magát, ez számára igazi büntetés. Nem fog többet látni, de felejteni sem. A történet vége pusztulás és felemelő érzés egyszerre, vagyis katarzis, megtisztulás – fejtette ki Gyenge professzor.

Az előadás végén még Arisztotelész katarzis definícióját „alkalmaztuk” a hallottakra: Oidipusz kutatja, hogy mi a bűn, ezért megtisztulás számára, amikor megvakítja önmagát, vállalja tettét. Schellingnél a petyhüdt világ rothadt igazságtalanságot jelent. A görögök szerint mi választjuk magunknak, de attól még felelősek vagyunk saját sorsunkért. A görög színházban a néző azonosul azzal, amit lát, amikor Oidipusz megtisztul, a néző is vele együtt, ez a katarzis. Gyenge Zoltán szerint nem állapot, hanem hosszú folyamat a megborzongástól a megkönnyebbülésig. Lényege, hogy mit tesz és hogyan tudja magát az ember erkölcsi lényként elhelyezni a világban.

Többek között Rembrandt Europé elrablása, Gustav Moreau Szfinxe, Altdorfer Lot és lányai, valamint Renoir festménye színesítette az előadást, befejezésül pedig Purcell Oedipus című művéből hallgattunk meg részletet.

 Niedzielsky Katalin

 

Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, a Jókai Színház dramaturgja, házi szerzője lesz legközelebb a Mindentudás Színházi Egyeteme vendége. Olyan személyiségnek nevezte Kovács Edit, akinek „a jelenléte segít betölteni a színháznak azt a szerepét, hogy szellemi központtá tudjon válni a város életében”. A műsorfüzetben megjelent időpont azonban változik, ugyanis Zalán Tibor november 2-án Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő Bárka-esten szerepel. Ezért a Mindentudás következő programjára november 6-án, pénteken 18 órától várják a közönséget. Az íróval Kovács Edit színművész beszélget színházról, irodalomról, művészetről.

Címke: , , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő