12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Kihűlt világ – Farkas István festményei a Nemzeti Galériában >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.12.
| Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter az Esterházy Art Award idei díjazottjai >>>
12.12.
| Tovarisi Tschüss – Megérkezett Berlinbe az MMA művészeinek kiállítás >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A sorsszerűségtől a megtisztulásig
2015.10.11 - tiszatáj

MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME

Vajon a sorsszerűség irányítja életünket, és ha igazságtalannak érezzük mindazt, ami történik velünk, akkor sem tehetünk ellene semmit? Jobb, ha belenyugszunk abba, hogy ki vagyunk szolgáltatva a végzetnek? Esetleg akad más megoldás is? A Mindentudás Színházi Egyeteme negyedik évadának első előadója, Gyenge Zoltán professzor különösen izgalmas témát ígért, nem csoda, hogy a nagy zivatar sem tartotta vissza október 5-én a békéscsabai hallgatóságot. A sorsszerűség mítosza – Oidipusz és a Labdakidák című előadást Kovács Edit színművész, esztéta, a programsorozat házigazdája egy Seneca-idézettel vezette be: „Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot.”

Akkor mégis van remény, csak egyetlen helyes gondolat kell? De akarjuk-e, tudjuk-e megfordítani, van-e bátorságunk hozzá, hogy kézbe vegyük sorsunk irányítását? Nem éppen az a sors szerepe az életünkben, hogy kényszerítsen bennünket arra, hogy szembenézzünk a dolgokkal? S egyáltalán hogyan határoznánk meg a sors fogalmát? Vajon ugyanazt jelentette a sors a görögöknek is, mint a mai embereknek? Ezekkel a sorsdöntő kérdésekkel vezette be Kovács Edit az előadást, a válaszokat pedig izgatottan vártuk Gyenge Zoltántól. A Szegedi Tudományegyetem általános és gazdasági dékán-helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár, filozófus, író, műfordító eddig minden évadban nagyon érdekes, izgalmas témákba avatta be közönségét, mondandóját képzőművészeti alkotásokkal és zeneművekkel illusztrálta.

Ha belegondolunk, mindenki számára előbb-utóbb kérdés, probléma, hogy mit is tudunk kezdeni a sorssal, ha igazságtalannak érezzünk a dolgok kényszerű menetét. Ha a kiszolgáltatottság érzése uralkodik el rajtunk, azt hisszük, nincs mit tenni, fatalistának kell lennünk – kezdte Gyenge professzor mondandóját. Majd arról szólt, hogy a sors, a sorsszerűség fogalmát másként értelmezték a különböző korokban, kultúrákban.

A görögök az isteneik kezébe adták sorsuk irányítását, tudomásul vették, amit a felsőbb lények számukra elrendeltek, nem akartak szembenézni mindazzal, ami történt velük életük során. Schelling elítélte a 19. század modern embereit, amiért ők sem tudtak szembenézni a sorsukkal, megvetette őket a „hamis kímélet” és a „petyhüdt ízlés” miatt, hogy nem tudták elviselni „a szükségszerűség komoly látványát”.

 

_MG_1557

 

Manapság is jellemző, hogy legtöbbször nincs bátorságunk szembenézni dolgokkal, nem akarjuk látni az okokat, nem merjük megérteni, hogy mi történik velünk, csak a mérhetetlen igazságtalanságot érezzük. Ha az ember mégsem törődik bele a sorsába, hanem szembeszáll vele, az istenek ezért megbüntetik – legalábbis a görögök így gondolták. Oidipusz erre a legjobb példa, története a legismertebb mítosz a vétek szerepéről. Nem véletlen, hogy számos antik drámaíró feldolgozta (Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész), Sigmund Freud erre építette az Ödipusz-komplexus elméletét. Világirodalmi és képzőművészeti példák sora örökítette meg a bűnös fiú sorsát, de kevesen láttak a mítosz lényege mögé – szögezte le Gyenge Zoltán.

Zeusz mérhetetlen kéjvágya befolyásolta az egész mitológiát, de még az emberi történéseket is. A sorsszerűségben gyakran az isteni és az emberi oldal keveredik, ám amikor az ember isten akar lenni, az a görög mitológiában nem vezet jóra. Laiosz királynak nem volt gyermeke, és megjósolták neki, ha mégis lesz fia, az (Atreusz átka miatt, akinek fiát megrontotta) meg fogja ölni. Mivel féltek a sorstól, amikor megszületett Oidipusz, kitetette a Kithairón hegyére. A csecsemőt pásztorok megtalálták, megmentették. Később Oidipusz vándorként megölte apját, de akkor még nem tudtak egymásról. A görögök felfogásában a félelem a sorstól azt jelenti, hogy félünk nem teljesíteni a sors akaratát, nem tudunk menekülni a sorsunk elől. Ha az ember menekül, és azt hiszi, hogy minél távolabbra kerül, valójában annál közelebb jut a végzethez, vagyis elébe fut a sorsnak – magyarázta az előadó.

Ezután következett Schelling bűn, sors és szabadság fogalmának megvilágítása. A nagy német gondolkodó, filozófus szerint nem kell fatalistának lenni, mert az embernek van mozgási lehetősége. Úgy vélte, hogy Oidipusz sorsában nem a véletlennek van szerepe, hanem a szükségszerűségnek. Euripidészt idézve Gyenge Zoltán azt mondta: egy nem kérdező, hanem hallgató Oidipusz lemondana a sorsa kutatásáról, azonosulna a sorsával. Aki hallgat, nem kérdez, nem kutat, az Kierkegaard szavaival: beleillik mindenhova, mert egyforma, személytelen, nem vállal felelősséget semmiért. Zarathustra ezt úgy mondja: „csöndesen ülni a mocsárban”. Aki hallgat, elfelejt kérdezni és önmagáról gondolkodni.

 

_MG_1570

 

A vak Teiresziasz jóslata szerint az, aki nem tud semmit, nem ismeri meg önmagát, hosszú életű lesz. Ez a híres thébai jós világosította fel egyébként Oidipuszt, hogy ő gyilkolta meg az apját, és saját anyját vette feleségül, akinek négy gyermeket  nemzett.

Freudnál az Oidipusz-komplexus lényege a gyermek másik nemű szülője iránti vonzalma, a fiú anyja iránti vonzódása miatt akarja elpusztítani apját. A pszichoanalízis azt mondta: az istenek tulajdonképpen azt kérik számon Oidipuszon, amit ők minden további nélkül megtehetnek (sorozatos vérfertőzés, pedofília). Oidipusz kérdez, kutat, keres, nyomoz, tudni akarja a sorsát, akármi is lesz a vége. Tudjuk, szörnyűséges. Amikor feltárja az igazságot, anyja-felesége, Iokaszté felakasztja magát, Oidipusz kiszúrja saját szemét. De ne felejtsük el, hogy a görögöknél a vakság nem fogyatékosság, hanem együtt jár a jóslás képességével! Aki nem lát, az az empirikus valóságtól fosztja meg magát, ez számára igazi büntetés. Nem fog többet látni, de felejteni sem. A történet vége pusztulás és felemelő érzés egyszerre, vagyis katarzis, megtisztulás – fejtette ki Gyenge professzor.

Az előadás végén még Arisztotelész katarzis definícióját „alkalmaztuk” a hallottakra: Oidipusz kutatja, hogy mi a bűn, ezért megtisztulás számára, amikor megvakítja önmagát, vállalja tettét. Schellingnél a petyhüdt világ rothadt igazságtalanságot jelent. A görögök szerint mi választjuk magunknak, de attól még felelősek vagyunk saját sorsunkért. A görög színházban a néző azonosul azzal, amit lát, amikor Oidipusz megtisztul, a néző is vele együtt, ez a katarzis. Gyenge Zoltán szerint nem állapot, hanem hosszú folyamat a megborzongástól a megkönnyebbülésig. Lényege, hogy mit tesz és hogyan tudja magát az ember erkölcsi lényként elhelyezni a világban.

Többek között Rembrandt Europé elrablása, Gustav Moreau Szfinxe, Altdorfer Lot és lányai, valamint Renoir festménye színesítette az előadást, befejezésül pedig Purcell Oedipus című művéből hallgattunk meg részletet.

 Niedzielsky Katalin

 

Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, a Jókai Színház dramaturgja, házi szerzője lesz legközelebb a Mindentudás Színházi Egyeteme vendége. Olyan személyiségnek nevezte Kovács Edit, akinek „a jelenléte segít betölteni a színháznak azt a szerepét, hogy szellemi központtá tudjon válni a város életében”. A műsorfüzetben megjelent időpont azonban változik, ugyanis Zalán Tibor november 2-án Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő Bárka-esten szerepel. Ezért a Mindentudás következő programjára november 6-án, pénteken 18 órától várják a közönséget. Az íróval Kovács Edit színművész beszélget színházról, irodalomról, művészetről.

Címke: , , , ,
2019.12.12 - tiszatáj

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta. Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is… – SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

INTERJÚ BARTHA MÁTÉVAL
Bartha Máté a Színház és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilm Rendező Szakán készített vizsgafilmjével elnyerte a Verzió Filmfesztivál Diák- és elsőfilmes szekciójának díját. A fotóművész és dokumentumfilmes alkotóval a Szél viszi című 36 perces szociografikus mozijáról, a vidéki Magyarországról és a fiatalokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER
A KISSZÍNHÁZBAN
Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő