03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Inspiráló alkotók, erősítő próbafolyamat, felemelő pillanatok
2015.09.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS WUNDERLICH JÓZSEFFEL, A VÍGSZÍNHÁZ FIATAL TEHETSÉGÉVEL

Vidéki srác, Pécsett élt és játszott a Pécsi Nemzeti Színházban, az idei évadtól pedig Budapestre csábították, a Vígszínházban kapott óriási lehetőséget. A Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámában ő alakítja a sötétruhás fiút. Nem is akárhogyan.

– Elmondhatjuk, hogy Eszenyi Enikő felfedezettje vagy. Többfordulós beszélgetés eredménye volt, hogy elcsábultál és a Vígben kötöttél ki?

– Még egyetemistaként látott engem Eszenyi Enikő egy vizsgaelőadásban, leültünk beszélgetni, s felajánlotta, hogy lehetőséget kapok a Vígben. Baranyai vagyok, ott él a családom, a színművészeti elvégzése után azt terveztem, hogy a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződök, ott kezdem el a pályafutásomat. Csábító volt Enikő ajánlata, mert hála Istennek egy művész-színházi vonalat is képviselnek ott, ami nekem nagyon imponáló, ösztönző. Olyan vendégművészek, rendezők dolgoznak a Vígben, akiktől nagyon sokat lehet tanulni.

– Már akkor tudtad, melyik szerepre érkezel ide?

– Konkrétumot még akkor nem mondott Enikő, egy biztos szerep volt A padlásban a Rádiós, ami már önmagában felér egy álommal: együtt dolgozhatok  Igó Évával, Pápai Erikával, vagy Telekes Péterrel. Több mint 25 éve hatalmas sikerrel megy a darab, ez már önmagában fantasztikus. Mégis úgy éreztem, ha Pécs miatt lecsúszom erről a szerepről, tulajdonképpen nem maradok le semmiről. Végül, amikor negyedszerre ültem le Enikővel, akkor már fölmerült, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámában én játszhatnám a főszerepet.

 

joestetnyar_ea_01_domolky_daniel_WEB_012

 

Még most is kapkodom a levegőt, ha arra gondolok, hogy Pécs után egy nagy fővárosi színházhoz kerülök, ahol naponta több száz ember láthat, hűséges bérletesek, visszatérő jegyvásárlók vannak, nem beszélve a csodálatos kollégákról. Számos inspiráló, tehetséges művész dolgozik a Vígben, felnézek rájuk.

– Finoman fogalmazom, ha azt mondom, feszített volt a munka a nyár folyamán és most nyár végén is? Pécsről érkeztél a próbákra.

– Sok előadásom volt Pécsett, és Kaposváron is játszottam. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz a próbafolyamat, ráadásul miattam csak délelőtt tudtunk dolgozni, mert estére visszamentem játszani. Nyár elején, másfél hónapig az esti előadás után jött értem az autó, hozott Budapestre, másnap pedig a próba után vitt vissza az előadásra. Volt, hogy reggel kaptam meg az új instrukciókat, amit éjszaka dolgoztak át Szász Jánosék. Sejtettem, hogy nehéz lesz, azt viszont álmomban sem gondoltam, hogy lelkileg és fizikailag is ennyire megterhelő lesz ez a folyamat.

Nagyon sokat tanultam, erősödtem a próbafolyamat alatt…

– Közben idejött hozzád gratulálni Presser Gábor, aki a Jó estét nyár… zeneszerzője, zenei vezetője… Csak, hogy tudósítsunk a helyszínről.

– Amikor bementem a zenei vezető irodájába, és láttam, ahogyan megeszi a felesége által készített, otthonról hozott ebédet a megterített asztalnál, azt mondtam magamban: milyen gyönyörű, itt vagyok Presser Gábor szobájában és látom, hogy ugyanúgy ebédel, mint mi, közvetlen, most is idejött hozzánk és elnézést kért, amiért megzavarja az interjút, de neki el kell mennie, és csak néhány szóban mondana valamit. Felemelő érzés…

– Ismerted a novellát vagy a darabot? Olvastad, esetleg láttad a korábbi felvételeket?

– Teljesen „szűz” voltam ezen a téren, nem olvastam. Néhány részletet láttam csak az 1972-ben bemutatott filmből. Megmondom őszintén, nekem nyomasztó, ijesztő volt, rémes történet, ha tehetem, én inkább kevésbé nyomasztó filmeket nézek.

 

joestetnyar_ea_01_domolky_daniel_WEB_008

 

– Ha már szóba került a film. Szász János mostani rendezésében filmszerű jelenetek vannak, gyorsan változnak a díszletek, amelyekre mozgóképeket vetítenek. Azon izgultam a bemutatón, mikor dől rá valamelyik szereplőre az állandóan mozgó fal. Szerencsére, mindenki és minden ép maradt.

– Ez egy csodálatos összjáték a műszak részéről is, fantasztikusan dolgoznak!

– Nem véletlenül hajoltak meg ők is a darab végén, megérdemelték a tapsot…

– Az állandó változások, a jelenetek közötti átállások gyakorlása is megterhelő volt. Gyakran előfordult olyan, hogy azt mondta a rendező, “Jó, most megölted a nőt, de nézzük meg újra, ismételd meg!” A díszlet pedig ugye ez alapján változott, jöttek-mentek a hátterek.

– Nem bírom magamban tartani… A lyukas zokni telitalálat volt!

– Igen, ezt közösen találtuk ki a rendezővel. Szerintem nagyon árulkodó, hogy lyukas a srác zoknija.

Tóth András Tozzi

  

4591483ced668afd17dcec34777705deEszenyi Enikő Wunderlich Józsefről:„Többször találkoztunk, mindig mondtam neki, hogy most már sokat tanult, itt az ideje, hogy nálunk folytassa. Végül „elcsábítottam”, és úgy hozta a sors, hogy a Jó estét nyár… főszerepével indított.”

Bővebben olvashat erről az Eszenyi Enikővel készült interjúnkban.

Ő lesz a Bádogember:

Október 31-én lesz a bemutatója Marton László rendezésében az Óz, a csodák csodájának, amelyben a Bádogembert alakítja Wunderlich József. A nagy varázsló, Óz, Lukács Sándor lesz.

 

Fotó: Vígszínház/Szkárossy Zsuzsa és Dömölky Dániel

 


Címke: , , , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő