01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Testes vörösbor a Závada Pincészetből
2015.09.23 - tiszatáj

ZÁVADA PÉTER: MÉSZ – ZENÉS KÖTETBEMUTATÓ

A szeptember közepére visszatérő kánikulában nem esik jól bezsúfolódni a Jurányi Ház fülledt, levegőtlen termébe, és a sör is csak azért csúszik, mert csúsznia kell, méghozzá a lehető leggyorsabban. Ugyanis nem vihetjük be magunkkal, mert amit látni fogunk, nem egy hagyományos kocsmai könyvbemutató, hanem kvázi egy színházi előadás, belépőjeggyel, utolsó percben érkező, jegyre várók érdeklődőkkel, meg a belterjes kortárs irodalmi közegen túlmutató népszerűségű Závada Péterrel.

A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Mész a költő-slammer-rapper második könyve. A bemutatót moderáló Balajthy Ágnes az előző kötetre emlékezve indítja a beszélgetést: az Ahol megszakad közönségsiker lett ugyan, kritikai fogadtatása azonban már nem volt egyöntetűen pozitív. Balajthy azonban úgy érzi, Závada profitált a negatív kritikákból is. A beszélgetés másik résztvevője, Lapis József első debreceni találkozásuk idején még nem ismerte az Akkezdet Phiai zenekar Újoncát, így aztán nem rajongóként, hanem elfogulatlan irodalomkritikusként állt az akkor elsőkötetes szerzőhöz. Az új kötetet pedig már ő szerkesztette, elmondása szerint néha luciferi szerepbe kényszerülve, de azért nagy örömmel és érdeklődéssel.

A szerző „bevallja”, hogy évekkel ezelőtt nem ismerte a kortársait, nem járt írótáborokba, költészetére akkor leginkább regényíró édesapja, Závada Pál generációja, a Holmi folyóirat köré csoportosuló szerzők, Eörsi István, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos és Várady Szabolcs hatottak, illetve a nyugatos hagyományok, a kötött formájú, rímes versek, amelyek a rapzenéhez is közelebb állnak. Az alanyiság is jellemzőbb volt rá akkor, most viszont úgy próbált személyes maradni, hogy álmegszólításokat, álemlékeket is felhasznált. A rímek és ritmusok helyét a gondolati lüktetés, valamint a mondatok hosszával és központozásával való játék vette át – a Mész egyes darabjai slam-ként vagy egy zenés esten felolvasva ugyanolyan zakatoló, lüktető szövegeknek tűnnek, mint a korábbi formalista versek.

Balajthy a kötet többjelentésű címére is kitér, illetve a könyvet átszövő, vissza-visszatérő, gyakran ugyancsak többjelentésű szavakra, kódokra, címkékre, amelyek úgy is működhetnek, mint az online térben a tag-ek, nem lineáris olvasási útvonalakat létrehozva, az olvasót rejtvényfejtésre késztetve. Lapis szerint ezek nem szerves részei a szövegfolyamnak, legfeljebb egy másfajta olvasási lehetőséget kínálnak fel. A címadó vers a könyv anyaverseinek egyike, ennek kapcsán jön szóba az emlékezés problémája, vagy ahogy a moderátor fogalmaz, a gyászmunka kudarca. Kőmíves Kelemen balladájának motívuma megrázó erejű: az apa és a fiú beleépíti az anya testét a falba, amely azonban reggelre leomlik.

Závada elmondja, félt saját emlékeitől, de nem is feltétlenül ezeket szerette volna megírni. Az emlékek közé a vallomásos szerelmi lírára jellemző panelek is beférkőznek, Balajthy kérdésére, hogy tudatosan csúsztatta-e egymásra az anya és a kedves alakját, határozott igen a válasz. A személyek mellett a földrajzi helyek, épületek belső terei is fontos alkotóelemi a Mésznek, egyrészt az üres helyektől való rettegés, másrészt egy különleges nyaralás miatt: bár könyvbemutatóra és felolvasóestre érkezünk (a szerző később Dányi Krisztina és TBali zenei aláfestésével fel is olvassa verseit), egy Wikipedia-szócikk pontosságát túlszárnyaló, a történelmi múltra, az éghajlati és talajviszonyokra, a növényzetre és a gasztronómiára is kiterjedő leírást kapunk Lanzarote szigetéről.

A Kanári-szigetek egyik legkisebbikén eltöltött napok is inspirálták ugyanis Závadát, érthető tehát, hogy lelkesen mesél nekünk tengerpartról, vulkánokról, fehérre meszelt házakról, kalóztámadásokról, krumplis halról és félédes fehérborokról. Balajthy ezen a pontot a rövid életműben érzékelhető hangsúlyeltolódásokhoz kanyarodik vissza, felvetve, hogy a nyelv kezdeti játékossága helyett most erőszakos és nyugtalanító képek tűnnek fel, de ha már a borok szóba jönnek, Lapis egy könnyű, gyümölcsös fehérborhoz hasonlítja a költő első könyvét, a másodikat pedig egy testes, hosszabb lecsengésű vöröshöz, amelynek kortyait lassan kell ízlelgetni – hozzátéve, hogy természetesen mindkét ital a Závada Pincészet terméke.

A moderátor végül különböző szerepeiről faggatja a szerzőt, aki elárulja, kívülről nézve kifejezetten ellenszenves neki, ha valaki elhiszi magáról polihisztor, és mindenhez ért. Saját szerepeinek sokféléségét azonban nem polihisztorságnak éli meg: akár színháztudományi folyóiratba ír tanulmányt, akár egy dalt ad elő, tulajdonképpen ugyanazt csinálja, vagyis szövegekkel foglalkozik. Megrendelésre is tud írni, emellett pedig sem a költészetről, sem a zenéről nem szeretne lemondani, mert egyrészt nem szereti, ha beskatulyázzák, másrészt úgy érzi, személyiségének egy részét nem élné meg, ha valamelyik kimaradna az életéből.

Szarka Károly

 

 [nggallery id=600]

Fotó: Jelenkor Kiadó / Németh Dániel


Címke: , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő