05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Határátlépések az irodalomban
2015.09.19 - tiszatáj

A már megszokott helyen, az Árkosi Szentkereszty-kastélyban tartotta 14. írótáborát szeptember 3 és 6 között az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Ezúttal román kollégákat, illetve a két irodalom „határvidékén” közvetítői szerepet betöltő irodalmárokat is meghívtak, hogy megnézzék kielégítő-e az átjárás a két kultúra, a két irodalom között, és – székely észjárással – ha igen, akkor miért nem… – Varga László Edgár tudósítása az Erélyi Magyar Írók Ligájának árkosi írótáboráról, ahol idén a műfordítás dilemmái mellett természetesen az „igazi” és a „rendes” csíki sör dilemmája is szóba került.

Irodalmak, határvidékek alcímmel szervezték meg az idei E-MIL tábort, és értelemszerűen hangsúlyos szerepet kapott a műfordítás témája. Amelynek alapvető dilemmáit már az első beszélgetésen elkezdték boncolgatni: tudniillik, hogy mitől is műfordítás a fordítás. Markó Béla költő, műfordító szerint a jó fordítás csak akkor születik meg, ha a fordító maga is hozzáteszi a maga tehetségét. A fordítás önálló alkotói munka, nem lehet egy nyelvi alkotást maradéktalanul – netán egy az egyben – átültetni egy másik nyelvre, így a legkiválóbb műfordítások mindig más versek, mint az eredetijük. Ezt a nyugatos írók által képviselt felfogást sok jelenlevő osztotta, azonban a beszélgetés tétje mégsem ebben állt, hanem abban, hogy egyáltalán van-e aktív műfordítói munka két olyan kultúra között, amelyik jó ideje együtt avagy egymás mellett él. A beszélgetés további résztvevői, Hubbes László (Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvének román fordítója) és Andrei Dosa fiatal műfordító (aki Kemény Istvánt, Kosztolányit, Szabó Magdát, de fiatal kortársakat is átültet románra) jelenléte, azt mutatja, hogy van, ám érezhető, hogy sokak szerint sokkal több kéne ennél, ha már… És kisvártatva el is jutunk az érem másik oldalához: hogyan kerül(het) oda egy alkotó, hogy a műveit elkezdjék fordítani?

Markó jogosan veti fel, hogy képmutató az, aki azt mondja, hogy neki nem fontos, hány olvasóhoz jutnak el írásai, hiszen egy író embernek elemi érdeke, hogy minél többen olvassák. És ebben a fordítás nagy szerepet játszhat, hiszen több millióval növeli a potenciális olvasók számát. Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök, a beszélgetés moderátora szerint a szerző személyes ambícióin is sok múlik, ám Markó sietve hozzáteszi, hogy létfontosságú a kellő intézményes háttér kiépítése a kultúrák közötti átjárás biztosításához, hiszen minden egyéb csak kényszermegoldás. Szóba került persze, hogy a Kriterion Kiadó jóvoltából milyen hatalmas műfordítói tevékenység zajlott a rendszerváltás előtt románról magyarra, magyarról románra, németről románra és fordítva és sorolhatnánk… de hol van a tavalyi hó? Andrei Dosa még hozzáteszi, hogy a nagy román kiadókat is elsősorban a könyvsikerek érdeklik, az angolszász, német, spanyol nyelvterület befutott alkotói, a magyar szerzők közül csak a már nyugaton is elismertekre kíváncsiak – This is Sparta! – kiáltaná ősz eleji melankóliával Leónidasz király, miközben berugdossa az efölött sopánkodókat a piacgazdaság alapjai című kurzusra.

Az iróniát félretéve, a keresleti görbe alakulása azért mégsem magyarázza teljes mértékben, miért születik ilyen kevés fordítás a két irodalom között, ha már itt élünk együtt. Erre némiképp a könyvkiadói szempontokat felvonultató beszélgetés adott lehetséges magyarázatokat. A kortárs magyar írók közül tulajdonképpen a kortárs magyar olvasók is csak a már befutottakra kíváncsiak, egyébként meg nem rizikóznak, inkább (újra) előveszik a klasszikusokat. Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője ehhez még hozzátette: kortárs verset, ne adj’ isten drámát megjelentetni egy kiadó számára egyenlő az öngyilkossággal, így ők még a román írók közül is inkább a klasszikusokra koncentrálnak. Király Zoltán, a Sétatér Kulturális egyesület vezetője arra mutatott rá, hogy a kiadók eleve keveset foglalkoznak a könyvek utóéletével – legtöbbször lehetőségük sincs rá –, pedig fontos lenne: a jó bornak is kell a cégér, és akkor a rosszról még nem is beszéltünk. Marin Mălaicu Hondrari, a Charmides Kiadó vezetője és Dan Lungu, a jászvásári Irodalmi Múzeum vezetője persze beszámoltak egynémely fordításkötetek megjelentetéséről, ám a hiányérzet ettől még nem múlik.

A többi beszélgetés is ugyanezt a témát és annak variációit taglalta, a beszélgetések után pedig már csak egy dilemmát kell megoldania az embernek: hogy igazi csíki sörrel vagy „rendes” csíki sörrel nedvesítse meg a torkát. A tábor mindkét napja felolvasással ért véget, először fiatal román költők (Andrei Dosa, Vlad Drăgoi és Alex Vasies), majd zárásként fiatal magyar költők (Horváth Előd Benjámin, Fischer Botond, Kali Ágnes és szerénységem) olvastak fel, és beszélgettek egy kicsit erről-arról. A legvégén tábortűz mellett, szalonnasütés közben, immár teljesen kötetlenül zajlott a diskura, miközben ki a hajnali vonatot, ki a jobb jövőt várta.

Varga László Edgár

 

[nggallery id=599]

Fotók: Dimény H. Árpád


Címke: , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő