07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Határátlépések az irodalomban
2015.09.19 - tiszatáj

A már megszokott helyen, az Árkosi Szentkereszty-kastélyban tartotta 14. írótáborát szeptember 3 és 6 között az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Ezúttal román kollégákat, illetve a két irodalom „határvidékén” közvetítői szerepet betöltő irodalmárokat is meghívtak, hogy megnézzék kielégítő-e az átjárás a két kultúra, a két irodalom között, és – székely észjárással – ha igen, akkor miért nem… – Varga László Edgár tudósítása az Erélyi Magyar Írók Ligájának árkosi írótáboráról, ahol idén a műfordítás dilemmái mellett természetesen az „igazi” és a „rendes” csíki sör dilemmája is szóba került.

Irodalmak, határvidékek alcímmel szervezték meg az idei E-MIL tábort, és értelemszerűen hangsúlyos szerepet kapott a műfordítás témája. Amelynek alapvető dilemmáit már az első beszélgetésen elkezdték boncolgatni: tudniillik, hogy mitől is műfordítás a fordítás. Markó Béla költő, műfordító szerint a jó fordítás csak akkor születik meg, ha a fordító maga is hozzáteszi a maga tehetségét. A fordítás önálló alkotói munka, nem lehet egy nyelvi alkotást maradéktalanul – netán egy az egyben – átültetni egy másik nyelvre, így a legkiválóbb műfordítások mindig más versek, mint az eredetijük. Ezt a nyugatos írók által képviselt felfogást sok jelenlevő osztotta, azonban a beszélgetés tétje mégsem ebben állt, hanem abban, hogy egyáltalán van-e aktív műfordítói munka két olyan kultúra között, amelyik jó ideje együtt avagy egymás mellett él. A beszélgetés további résztvevői, Hubbes László (Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvének román fordítója) és Andrei Dosa fiatal műfordító (aki Kemény Istvánt, Kosztolányit, Szabó Magdát, de fiatal kortársakat is átültet románra) jelenléte, azt mutatja, hogy van, ám érezhető, hogy sokak szerint sokkal több kéne ennél, ha már… És kisvártatva el is jutunk az érem másik oldalához: hogyan kerül(het) oda egy alkotó, hogy a műveit elkezdjék fordítani?

Markó jogosan veti fel, hogy képmutató az, aki azt mondja, hogy neki nem fontos, hány olvasóhoz jutnak el írásai, hiszen egy író embernek elemi érdeke, hogy minél többen olvassák. És ebben a fordítás nagy szerepet játszhat, hiszen több millióval növeli a potenciális olvasók számát. Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök, a beszélgetés moderátora szerint a szerző személyes ambícióin is sok múlik, ám Markó sietve hozzáteszi, hogy létfontosságú a kellő intézményes háttér kiépítése a kultúrák közötti átjárás biztosításához, hiszen minden egyéb csak kényszermegoldás. Szóba került persze, hogy a Kriterion Kiadó jóvoltából milyen hatalmas műfordítói tevékenység zajlott a rendszerváltás előtt románról magyarra, magyarról románra, németről románra és fordítva és sorolhatnánk… de hol van a tavalyi hó? Andrei Dosa még hozzáteszi, hogy a nagy román kiadókat is elsősorban a könyvsikerek érdeklik, az angolszász, német, spanyol nyelvterület befutott alkotói, a magyar szerzők közül csak a már nyugaton is elismertekre kíváncsiak – This is Sparta! – kiáltaná ősz eleji melankóliával Leónidasz király, miközben berugdossa az efölött sopánkodókat a piacgazdaság alapjai című kurzusra.

Az iróniát félretéve, a keresleti görbe alakulása azért mégsem magyarázza teljes mértékben, miért születik ilyen kevés fordítás a két irodalom között, ha már itt élünk együtt. Erre némiképp a könyvkiadói szempontokat felvonultató beszélgetés adott lehetséges magyarázatokat. A kortárs magyar írók közül tulajdonképpen a kortárs magyar olvasók is csak a már befutottakra kíváncsiak, egyébként meg nem rizikóznak, inkább (újra) előveszik a klasszikusokat. Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője ehhez még hozzátette: kortárs verset, ne adj’ isten drámát megjelentetni egy kiadó számára egyenlő az öngyilkossággal, így ők még a román írók közül is inkább a klasszikusokra koncentrálnak. Király Zoltán, a Sétatér Kulturális egyesület vezetője arra mutatott rá, hogy a kiadók eleve keveset foglalkoznak a könyvek utóéletével – legtöbbször lehetőségük sincs rá –, pedig fontos lenne: a jó bornak is kell a cégér, és akkor a rosszról még nem is beszéltünk. Marin Mălaicu Hondrari, a Charmides Kiadó vezetője és Dan Lungu, a jászvásári Irodalmi Múzeum vezetője persze beszámoltak egynémely fordításkötetek megjelentetéséről, ám a hiányérzet ettől még nem múlik.

A többi beszélgetés is ugyanezt a témát és annak variációit taglalta, a beszélgetések után pedig már csak egy dilemmát kell megoldania az embernek: hogy igazi csíki sörrel vagy „rendes” csíki sörrel nedvesítse meg a torkát. A tábor mindkét napja felolvasással ért véget, először fiatal román költők (Andrei Dosa, Vlad Drăgoi és Alex Vasies), majd zárásként fiatal magyar költők (Horváth Előd Benjámin, Fischer Botond, Kali Ágnes és szerénységem) olvastak fel, és beszélgettek egy kicsit erről-arról. A legvégén tábortűz mellett, szalonnasütés közben, immár teljesen kötetlenül zajlott a diskura, miközben ki a hajnali vonatot, ki a jobb jövőt várta.

Varga László Edgár

 

[nggallery id=599]

Fotók: Dimény H. Árpád


Címke: , , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő