10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Royalisták Zamárdi-felsőn, avagy Cromwell a Balcsiba gázol
2015.08.15 - tiszatáj

BELLINI: A PURITÁNOK

Vincenzo Bellini az olasz bel canto egyik legnagyobb alakja mindössze 34 évet élt. Legalább három remekművet alkotott, de – ellentétben Rossini és Donizetti legjobb operáival – ezek Magyarországon száműzetésben vannak. Miközben a világszínpadokon folyamatosan játsszák őket, mifelénk a XX. és a XXI. században csak a Norma került néhányszor színre, A puritánokból csak két koncertszerű előadásra futotta, Az alvajáróból még ennyire se. Vajon miért?

A dolgot részben magyarázza a főszerepek rendkívüli nehézsége és a történetek rendkívüli szamársága. Ezen az alapon azonban a fél operairodalmat ki lehetne zárni a színházakból. Valami más, rejtélyes ok húzódhat a háttérben. Egy biztos: nem a zenei invenció és a dallamok hiánya. Bellini ontja a csodálatosan zengő melódiákat.

Ám most nézzük az ügyet a másik oldaláról: nagyon is indokolt ma A puritánokat elővenni, alaposan megforgatni, megszemlélni és valamilyen formában a közönség elé tárni. Csákovics Lajos operarajongó műfordító vette a fejébe, hogy márpedig Puritánoknak lenni kell, ha ezügyben Cromwellnek a Balatonba is kell gázolnia! Merthogy a történet az ő korában játszódik, alapja a royalisták és az ellenpárt, a puritánok viaskodása. Először is újra lefordította a szöveget, majd kedvenc operaénekeseit meggyőzte, hogy vállalják föl a zongorás keresztmetszetet az ő szülőföldjén. Zamárdi faluházába alig 140-en férnek be, és Csákovics számítását igazolta, hogy a terem megtelt, de nem maradt kint senki. Ma Magyarországon kb. 140 elég megszállott operarajongó, környéken nyaraló zenebarát, és helyi kultúrember van, akik egy fülledt nyári estén meg akarják hallgatni a különlegességet. Az előadás báját az adta, hogy egyaránt voltak világszínvonalú és vidékies momentumai. Erős helyi szín volt a pianino hangminősége, a színpadi világítás hiánya és a zenei megformálás időnkénti esetlegességei. A nyitány rövid részlete alatt fölszisszentünk a kíséret szálkás hangzásán, és csak romlott a helyzet, amikor a valóban széphangú énekesek megszólaltak. Tóth Sámuel Csaba zongorázásában melléütéseinél jobban zavart, hogy nem tudta megadni a zene formáját.

Csákovics, maga komótosan mesélte el a cselekményt, hangütéséből érzett, hogy nem csak a szereplőket, de a közönséget is név szerint ismeri. Ironikus felütései jól illettek a történet képtelenségeihez, ügyesen mentegetőzött a kórus és zenekar hiánya miatt.

No de nem mellékesen összeimádkozott egy nemzetközileg is ütőképes szereposztást. Merthogy nem a magas gázsiért jöttek, az nagyon valószínű. Ha Kolonits Klára 180 évvel korábban születik, Bellini bizonyára írt volna a hangjára néhány főszerepet. Így a meglévőkben tündököl, mosolyogva szórja a nyaktörő koloratúrákat, dallamívet, futamot, tartott magas hangot megejtő természetességgel állít a zene és a figura szolgálatába.  Arcáról sugárzik, mennyire boldog, hogy ezt énekelheti. Hát, ha van ilyen Bellini-szopránunk, érdemes egy este kétszer is megőrülni! Neki és érte is. Vajon akad-e valaki, aki vállalkozást alapít páratlan tehetségére? Méltó partnere Horváth István, ez a biztos D-s tenor. A lélektelenül lassúra vett híres kvartettben vérbeli muzsikusként nehezen találta az érzelem megfelelő tempóját, később azonban hajlékonyan, virtuózan és fölényesen követte szerelmesét a bel canto életveszélyes sziklamagasába. Ő is bármelyik elénekelhetetlen klasszikus tenorszólamot jól elénekelné. Kelemen Zoltán Verdi-hősökön edzett baritonjának alaposan meg kell dolgoznia a koloratúrákért, ám az eredmény meggyőző. A tónus szépsége, a hangütés nemessége, az előadás artisztikuma jól illik ebbe a zenei világba. Kitűnően sikerült nagy kettősük Bretz Gáborral. Ritkán hallani együtt két ilyen szép férfihangot! A Suoni la tromba magyar változata olthatatlan vágyat ébresztett bennünk, hogy meghallgassuk őket Simon és Fiesco vagy Fülöp és Posa kettőseiben. A királyné rövid szerepében Farkasréti Mária ismét elbűvölt drámai pontosságával és szövegéneklésének kifejező erejével. Csákovics fordítását mindannyian könnyed énekelték, kitűnő prozódiája remekül érvénysült.

A puritánok nyáresti esztrádkoncertje teljesen meggyőzött a mű kivételes zenei értékeiről. Fölvillanyozó, hogy a nehéz és lehetetlen szerepekre jobbnál jobb magyar énekesek állnak rendelkezésünkre. Milyen izgalmas volna, ha rendező is akadna, akinek ötlete és tehetsége képes lenne áthidalni a darab dramaturgiai képtelenségeit. S ha ezt a zenei világot sikerülne beilleszteni a magyar operajátszásba. Mondhatni megőrülnék érte.

Márok Tamás 


Címke: , , , , , , , , , , , ,

2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

FERENCZY ORSOLYA MUSETTA SZEREPÉRE KÉSZÜL
Sűrű évad vár Ferenczy Orsolyára, a Szegedi Nemzeti Színház Erdélyből indult fiatal magánénekesére, akit legközelebb októberben Musetta szerepében láthat a közönség Göttinger Pál nagyszínházi Bohémélet-rendezésében. Novemberben Belinda, decemberben Konstanze, márciusban Donna Anna szerepében lép színpadra, az évad végén pedig a Marica grófnő Lizáját alakítja… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

STILLWATER
Műfaji hagyomány és szerzői világkép példás egyensúlya: Tom McCarthy védjegyei nem tűnnek el, a 2015-ös Oscar-nyertes Spotlight után a független közegből érkező direktor újabb lépést tesz a populáris filmkészítés irányába, de csupán annyi sallanggal, hogy azok ne gátolják ambíciói kiteljesedését… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

HORVÁTH DÁNIEL FESTŐMŰVÉSZ MÁS TÁJAK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A K GALÉRIÁBAN
Lead: Burjánzó, zöldellő növények kavargó színfoltjai borítják be a K Galéria alagsori kiállítótermét. A buja növényzet között hol katonák masíroznak kivont karddal, hol piciny házikó képe tűnik fel egy szikrázó gyémánton. Horváth Dániel új, Más tájak című kiállításának különös tájképei között járok… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.12 - tiszatáj

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN
A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)