02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

„Filmjeim a valóságból nőnek ki”
2015.07.30 - tiszatáj

INTERJÚ MIKLAUZIC BENCÉVEL PARKOLÓ C. LEGÚJABB MOZIJA KAPCSÁN

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar Film elnevezésű szekciójában került bemutatásra Miklauzic Bence legújabb alkotása, a Parkoló, amely jellegzetes és személyes Miklauzic-mozi. Az Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei és a Hőskeresők után a főhős ismét kiszolgáltatott, peremre csúszott underdog-kisember melós, aki egy arrogáns és gazdag feljebbvalója ellen lázad a maga módján, az ábrázolásmód pedig kapitalizmus- és társadalomkritikus, na meg szociálisan érzékeny és realista (amibe azért fanyar humor is jut bőven). A többszereplős, Tarantinót és Iñárritut idéző Ébrenjárók után ezúttal is a szerencsétlen véletlen hoz össze markánsan különböző karaktereket, a küzdőtérként funkcionáló címszereplő helyszín pedig a raktárban játszódó A zöld sárkány gyermekeit idézi, ahogy a két, más-más világból származó főhős, Légiós és a dúsgazdag nagyfőnök sötéten komikus konfrontációi is.

Filmjeid egytől-egyik realista életképbe ágyazott szociális érzékenységről tesznek tanúvallomást. Fontos számodra, hogy a fanyar humorú szórakoztatáson túl megfogalmazz egyfajta társadalomkritikát is?

– Egy film megszületésekor, a történet és a karakterek megalkotásakor a legfontosabb cél, hogy egy hiteles és igaz világot teremtsünk, átélhető sorsokkal és az érzelmi azonosulás lehetőségével. Ez akkor megvalósítható, ha alkotóként az általam akár ismert, akár megtapasztalt elemekből építem fel a filmet. A filmjeim nem direkt társadalomkritikai céllal jönnek létre, de mivel abból a valóságból nőnek ki, amiben élünk, óhatatlanul megteremtődik egy ilyen értelmű dimenzió.

Ezúttal, a Parkoló esetében főként a kapitalizmussal, mint a történelem fenoménjével szőröznek a filmkockák?

– Elsősorban arról akartunk mesélni, hogy mi történik, amikor valakinek a személyes kis világát megpróbálja felszámolni egy magát felsőbbnek gondoló erő. Ez a Parkolóban egy gazdag és hatalommal bíró üzletember képében jelenik meg, de ez nem elsősorban a kapitalizmussal kapcsolatos ideológiai párbeszéd, sokkal inkább egy olyan karakter megmutatásának szándéka, aki eredendően képtelen harmóniába kerülni a világgal, aki nem képes magának az otthonosság dimenzióját megteremteni. Azt pedig végképp nem képes elviselni, hogy egy egyszerű, nincstelen parkolóőrnek ez sikerülhet. Szembenállásuk és harcuk alapja ez. Légióssal szemben egy olyan ellenfelet kellett teremteni, akinek rendelkezésre állnak azok a hatalmi eszközök, amelyek nem létezhetnek pénz és úgynevezett üzleti sikerek nélkül. Ez persze egy kapitalista alakot rajzol ki, de a két férfi szembenállása nem elsősorban szociológiai értelmű. Ugyanakkor, ha a nézők felismerik napjaink szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeit, akkor egyértelmű, hogy egy filmben ezek a dimenziók keverednek, és így hozzák létre a jelentést.

 

Miklauzic3

 

Voltak filmes előképeid a film forgatókönyvének megírása közben, mint például az Ébrenjárók esetében Tarantino vagy Iñárritu?

– Elsősorban a western filmek logikája és karakterábrázolása voltak olyan ihlető források, amik mindvégig ott lebegtek valahol az alkotói tudat mélyén. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy sémákat akarnék egy az egyben átemelni, hiszen ez mindig csak közhelyet eredményez. A forgatókönyv megírásakor Lengyel Ferenccel és Hegedűs Bálinttal (akikkel közösen írtuk a filmet) sokat beszéltünk egyébként az Ádám almái-ról, mint egy helyszínen játszódó, és két gondolat összeütközését ábrázoló filmről.

Hogyan függ össze a stersszmetesség akarása a traumatizált személyiségképpel? Kialakítható-e valóban egy stresszmentes övezet, ha az ember a kvázi jól működő, hétköznapi tárrsadalom részeként akar egy elvonult életet élni?

– Ez elsősorban belső kérdés, hiszen a gondolkodás szabadsága az, ami a legszemélyesebb autonómiát létre tudja hozni. A filmben Légiós számára a parkoló csak egy illúzió szintjén tudja ezt jelenteni, a történet végén éppen azt ismeri fel, hogy a maga fizikális, konkrét térré formált valóságában ez nem tartható fent. Alapvetően ezt egy nagyon személyes kérdésnek tartom, mindenkinek egyénre szabott feladata, hogy erre milyen választ ad. Nem tartom kizártnak, hogy valaki a társadalomból való kivonulásban látja a „stresszmentes övezet” létrehozásának lehetőségét, de ezt az emberek döntő többsége természetesen nem tudja megvalósítani. Sokkal nagyobb feladatnak látom, hogy az adott társadalmi keretek között mentális szinten építse fel mindenki a belső autonómiáját.

Mennyiben tekinthető a film tipikusan Kelet-Európainak?

– A figurák a ráismerés szintjén tudják hordozni a kelet-európai régió hangulatát, de maga az alapkonfliktus a világ bármely pontján érthető és jelentéssel bír. Több külföldi fesztivált megjárt már a film, ezeken a vetítéseken és azt követtő beszélgetéseken nyilvánvalóvá vált, hogy a történet univerzális, hiszen a szabadság megvédésének kérdése általános emberi érvénnyel bír, még akkor is, ha Kelet-Európában nyilvánvalóan érzékenyebben éljük meg ezt a problematikát.

 

Miklauzic1

 

A film két főhőse első pillantásra egy egymásnak feszülő ellentétpárt alkot, aztán a két szélsőségesen ellentétes világnézet úgy csap össze, hogy rá kell jöjjünk, ellentétekre épülő világban élünk. Volt valamilyen filozófiai előképed, amikor a Parkolón elkezdtél gondolkodni?

– Nem, az én ízlésemtől idegen, hogy elméleti kérdésekből induljak ki egy történet megalkotásakor. A film sokkal érzékibb műfaj ennél, a tisztán filozófiai ábrázolás csak unalmat eredményezne. A Parkoló esetében a kiindulópont maga a helyszín volt, a bérházakkal övezett üres telek, közepén egy lakókocsival. Számomra ez egy nagyon inspiráló közeg volt egy történet kiindulópontjához, hiszen magában hordozza különböző emberi sorsok sűrítésének lehetőségét. A különböző forgatókönyvverziók során nagyon sokféle karakter és történettöredék született, a munka során aztán egyre inkább letisztult a szerkezet Légiós és Imre szembenállására. Természetesen a személyiségük felépítésekor beépültek azok a gondolati tartalmak, amik talán a filozófia szemléletével is értékelhetők, de engem elsősorban a szembenállás emberi, érzelmi vonatkozásai érdekeltek.

Filmjeidben, ahogyan a Parkolóban is, közönség- és művészfilm határán egyensúlyozol, ez milyen előnyöket, illetve milyen veszélyeket hordoz magában?

– Magyarországon semmilyen előnyt nem hordoz, sőt inkább hátránynak látom, a két utolsó filmem esetében különösen. Forgalmazási értelemben senki földjére érkeznek ezek a filmek, hiszen nagy nézőszámot nem lehet elérni ilyen típusú filmekkel, ezért a forgalmazók is minimális marketinggel dolgoznak ilyen esetben, és pár hét után leveszik műsorról, a mainstream kritika számára viszont nem eléggé markánsak talán a szerzői jegyek. Kevésbé kockázatos vígjátékot vagy tisztán szerzői filmet készíteni, hiszen mindegyiknek jól kialakult közege van, még ha forgalmazási szempontból nyilván nem is összevethetőek. A magyarországi filmkritika szintén nehezen fogadja be ezt a műfajt, a Parkoló esetében is nagyon sok szórakoztató írást olvastam, melyekben azt éreztem, hogy egyáltalán nem tudnak mit kezdeni a filmmel. Előző filmemnek A zöld sárkány gyermekei-nek svéd világforgalmazója volt, elmondásuk szerint, ha náluk készül el ugyanaz a film, százezrek megnézik, mert ez a fajta történet és humor nagyon működik ott. A Parkoló esetében is nagyon úgy tűnik, hogy pl. Lengyelországban többen fogják megnézni, mint itthon.

Sirbik Attila


Címke: , , , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő