08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

„Filmjeim a valóságból nőnek ki”
2015.07.30 - tiszatáj

INTERJÚ MIKLAUZIC BENCÉVEL PARKOLÓ C. LEGÚJABB MOZIJA KAPCSÁN

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar Film elnevezésű szekciójában került bemutatásra Miklauzic Bence legújabb alkotása, a Parkoló, amely jellegzetes és személyes Miklauzic-mozi. Az Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei és a Hőskeresők után a főhős ismét kiszolgáltatott, peremre csúszott underdog-kisember melós, aki egy arrogáns és gazdag feljebbvalója ellen lázad a maga módján, az ábrázolásmód pedig kapitalizmus- és társadalomkritikus, na meg szociálisan érzékeny és realista (amibe azért fanyar humor is jut bőven). A többszereplős, Tarantinót és Iñárritut idéző Ébrenjárók után ezúttal is a szerencsétlen véletlen hoz össze markánsan különböző karaktereket, a küzdőtérként funkcionáló címszereplő helyszín pedig a raktárban játszódó A zöld sárkány gyermekeit idézi, ahogy a két, más-más világból származó főhős, Légiós és a dúsgazdag nagyfőnök sötéten komikus konfrontációi is.

Filmjeid egytől-egyik realista életképbe ágyazott szociális érzékenységről tesznek tanúvallomást. Fontos számodra, hogy a fanyar humorú szórakoztatáson túl megfogalmazz egyfajta társadalomkritikát is?

– Egy film megszületésekor, a történet és a karakterek megalkotásakor a legfontosabb cél, hogy egy hiteles és igaz világot teremtsünk, átélhető sorsokkal és az érzelmi azonosulás lehetőségével. Ez akkor megvalósítható, ha alkotóként az általam akár ismert, akár megtapasztalt elemekből építem fel a filmet. A filmjeim nem direkt társadalomkritikai céllal jönnek létre, de mivel abból a valóságból nőnek ki, amiben élünk, óhatatlanul megteremtődik egy ilyen értelmű dimenzió.

Ezúttal, a Parkoló esetében főként a kapitalizmussal, mint a történelem fenoménjével szőröznek a filmkockák?

– Elsősorban arról akartunk mesélni, hogy mi történik, amikor valakinek a személyes kis világát megpróbálja felszámolni egy magát felsőbbnek gondoló erő. Ez a Parkolóban egy gazdag és hatalommal bíró üzletember képében jelenik meg, de ez nem elsősorban a kapitalizmussal kapcsolatos ideológiai párbeszéd, sokkal inkább egy olyan karakter megmutatásának szándéka, aki eredendően képtelen harmóniába kerülni a világgal, aki nem képes magának az otthonosság dimenzióját megteremteni. Azt pedig végképp nem képes elviselni, hogy egy egyszerű, nincstelen parkolóőrnek ez sikerülhet. Szembenállásuk és harcuk alapja ez. Légióssal szemben egy olyan ellenfelet kellett teremteni, akinek rendelkezésre állnak azok a hatalmi eszközök, amelyek nem létezhetnek pénz és úgynevezett üzleti sikerek nélkül. Ez persze egy kapitalista alakot rajzol ki, de a két férfi szembenállása nem elsősorban szociológiai értelmű. Ugyanakkor, ha a nézők felismerik napjaink szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeit, akkor egyértelmű, hogy egy filmben ezek a dimenziók keverednek, és így hozzák létre a jelentést.

 

Miklauzic3

 

Voltak filmes előképeid a film forgatókönyvének megírása közben, mint például az Ébrenjárók esetében Tarantino vagy Iñárritu?

– Elsősorban a western filmek logikája és karakterábrázolása voltak olyan ihlető források, amik mindvégig ott lebegtek valahol az alkotói tudat mélyén. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy sémákat akarnék egy az egyben átemelni, hiszen ez mindig csak közhelyet eredményez. A forgatókönyv megírásakor Lengyel Ferenccel és Hegedűs Bálinttal (akikkel közösen írtuk a filmet) sokat beszéltünk egyébként az Ádám almái-ról, mint egy helyszínen játszódó, és két gondolat összeütközését ábrázoló filmről.

Hogyan függ össze a stersszmetesség akarása a traumatizált személyiségképpel? Kialakítható-e valóban egy stresszmentes övezet, ha az ember a kvázi jól működő, hétköznapi tárrsadalom részeként akar egy elvonult életet élni?

– Ez elsősorban belső kérdés, hiszen a gondolkodás szabadsága az, ami a legszemélyesebb autonómiát létre tudja hozni. A filmben Légiós számára a parkoló csak egy illúzió szintjén tudja ezt jelenteni, a történet végén éppen azt ismeri fel, hogy a maga fizikális, konkrét térré formált valóságában ez nem tartható fent. Alapvetően ezt egy nagyon személyes kérdésnek tartom, mindenkinek egyénre szabott feladata, hogy erre milyen választ ad. Nem tartom kizártnak, hogy valaki a társadalomból való kivonulásban látja a „stresszmentes övezet” létrehozásának lehetőségét, de ezt az emberek döntő többsége természetesen nem tudja megvalósítani. Sokkal nagyobb feladatnak látom, hogy az adott társadalmi keretek között mentális szinten építse fel mindenki a belső autonómiáját.

Mennyiben tekinthető a film tipikusan Kelet-Európainak?

– A figurák a ráismerés szintjén tudják hordozni a kelet-európai régió hangulatát, de maga az alapkonfliktus a világ bármely pontján érthető és jelentéssel bír. Több külföldi fesztivált megjárt már a film, ezeken a vetítéseken és azt követtő beszélgetéseken nyilvánvalóvá vált, hogy a történet univerzális, hiszen a szabadság megvédésének kérdése általános emberi érvénnyel bír, még akkor is, ha Kelet-Európában nyilvánvalóan érzékenyebben éljük meg ezt a problematikát.

 

Miklauzic1

 

A film két főhőse első pillantásra egy egymásnak feszülő ellentétpárt alkot, aztán a két szélsőségesen ellentétes világnézet úgy csap össze, hogy rá kell jöjjünk, ellentétekre épülő világban élünk. Volt valamilyen filozófiai előképed, amikor a Parkolón elkezdtél gondolkodni?

– Nem, az én ízlésemtől idegen, hogy elméleti kérdésekből induljak ki egy történet megalkotásakor. A film sokkal érzékibb műfaj ennél, a tisztán filozófiai ábrázolás csak unalmat eredményezne. A Parkoló esetében a kiindulópont maga a helyszín volt, a bérházakkal övezett üres telek, közepén egy lakókocsival. Számomra ez egy nagyon inspiráló közeg volt egy történet kiindulópontjához, hiszen magában hordozza különböző emberi sorsok sűrítésének lehetőségét. A különböző forgatókönyvverziók során nagyon sokféle karakter és történettöredék született, a munka során aztán egyre inkább letisztult a szerkezet Légiós és Imre szembenállására. Természetesen a személyiségük felépítésekor beépültek azok a gondolati tartalmak, amik talán a filozófia szemléletével is értékelhetők, de engem elsősorban a szembenállás emberi, érzelmi vonatkozásai érdekeltek.

Filmjeidben, ahogyan a Parkolóban is, közönség- és művészfilm határán egyensúlyozol, ez milyen előnyöket, illetve milyen veszélyeket hordoz magában?

– Magyarországon semmilyen előnyt nem hordoz, sőt inkább hátránynak látom, a két utolsó filmem esetében különösen. Forgalmazási értelemben senki földjére érkeznek ezek a filmek, hiszen nagy nézőszámot nem lehet elérni ilyen típusú filmekkel, ezért a forgalmazók is minimális marketinggel dolgoznak ilyen esetben, és pár hét után leveszik műsorról, a mainstream kritika számára viszont nem eléggé markánsak talán a szerzői jegyek. Kevésbé kockázatos vígjátékot vagy tisztán szerzői filmet készíteni, hiszen mindegyiknek jól kialakult közege van, még ha forgalmazási szempontból nyilván nem is összevethetőek. A magyarországi filmkritika szintén nehezen fogadja be ezt a műfajt, a Parkoló esetében is nagyon sok szórakoztató írást olvastam, melyekben azt éreztem, hogy egyáltalán nem tudnak mit kezdeni a filmmel. Előző filmemnek A zöld sárkány gyermekei-nek svéd világforgalmazója volt, elmondásuk szerint, ha náluk készül el ugyanaz a film, százezrek megnézik, mert ez a fajta történet és humor nagyon működik ott. A Parkoló esetében is nagyon úgy tűnik, hogy pl. Lengyelországban többen fogják megnézni, mint itthon.

Sirbik Attila


Címke: , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő