Tiszatájonline | 2015. július 25.

Pokoljárás a keleti fronton

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL
Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik […]

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL
A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL

Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik, és egy Lombos Mihály nevű, a keleti fronton harcoló honvédről szól, aki már majdnem hazamehetne a feleségéhez, ám végül egy adminisztrációs hiba folytán maradnia kell. Egy támadás során megsebesül, és egy éjszakát tölt az ellenséges vonalak mögött, egy gödörben rejtőzködve, ahol megismerkedik egy öregemberrel. Az öreg szavai – miszerint csakis a felesége intézhette úgy, hogy ne térhessen haza – megingatják Lombost a családjába és hazájába vetett hitében, és eltökéli, hogy bármi áron is, de hazajut, és megöli a feleségét. Ebben azonban némileg hátráltatja, hogy fogságba esik, és az oroszok beosztják az ún. taposók közé, a legdurvább, aknahatástalanító századba.

– Lehet-e és ha igen, mit jelent ma független filmesként alkotni Magyarországon?

Természetesen lehetséges, hiszen ha nem lenne az, a Drága Elza! sem készülhetett volna el, és nem került volna mozikba. Független filmesként Magyarországon, bizonyos szempontból könnyebb, bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak az alkotók. Azért könnyebb, mert bár a pénzt egyéb, nem állami forrásokból kell összeszedni, viszont ezért cserébe nagyobb a művészi szabadság, ellentétben az államilag finanszírozott filmekkel, ahol a Nemzeti Filmalap szakemberei úton-útfélen beleszólnak nem csak a gyártási folyamatokba, de magába a film dramaturgiájába is – egyesek szerint, ezáltal csorbítva a művészi szabadságot.

Fule_Dragaelza1

– A Drága Elza! egy ízig-vérig független alkotás? Ha jól tudom egyáltalán nem kapott állami támogatást. Ez egy határozott döntés volt, vagy így alakult?

Amikor a filmet elkezdtük forgatni, úgy gondoltuk, hogy saját erőforrásaink felhasználásával is kivitelezhető a film. Később felmerült annak az esélye, hogy esetleg állami támogatást kapjunk, ám ez sajnos végül nem valósult meg. Az Elza abba a szerencsés/szerencsétlen helyzetbe került, hogy a régi filmtámogatási rendszer a forgatás megkezdésekor már romokban hevert, az új pedig még nem állt fel. Ezért kénytelenek voltunk lenyelni azt a keserű pirulát, hogy a filmalapnak nem áll módjában anyagi támogatást nyújtani. Tehát a válasz egyszerűen: igen, tudatos döntés volt, és igen, így alakult.

– Véleményed szerint a magyar történelem alkalmas arra, hogy II. világháborús film alapanyagául szolgáljon? A Drága Elza! egyébként teljes mértékben kitalált történet, vagy végeztél különféle kutatásokat a forgatókönyv megírása előtt?

Véleményem szerint a magyar történelemnek számos olyan pontja van, ami réges-rég megérett a filmesek általi feldolgozásra. Ilyen pl. Magyarország II. világháborús szerepvállalása is, mint a doni tragédia, a debreceni csata, vagy Budapest ostroma, hogy csak egy párat emeljek ki a háború tragikus magyar vonatkozású eseményei közül. Mind-mind egy-egy érdekes történelmi esemény, ami még a filmesekre vár. A Drága Elza! sztorija fiktív történet, ezért nincs is pontosan meghatározva, hogy a keleti fronton hol, és mikor játszódik. Természetesen nem lehet úgy egy történelmi környezetbe ágyazott történetet elmesélni, hogy az alkotók ne végezzenek kutatást az adott témakörben, így komoly kutatómunka előzte meg a film megírása előtti időszakot. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy főhősünk pokoljárását a keleti fronton egy orosz bűntetőszázad katonái, az úgynevezett „taposók” közt éli meg, mint hányattatott sorsú hadifogoly.

Fule_Dragaelza2

– Többen a film szemére vetik, hogy a címadó Elza története kibontatlan, elvarratlan szál marad. Az erőteljes indítás következmények nélkülivé válik. A film maga megfeledkezik Elzáról. Szándékos és tudatos ez, utal a háború „valóságára”, amihez hozzátartozik a mindenkori távollét és a traumába ágyazódó feledés-amnézia motívumköre is?

Figyelem, spoilerveszély! A Drága Elza! nem Lombos Mihály feleségéről szól, hiszen – annak nevét nem tudjuk meg a filmből. A Drága Elza! egy magyar honvéd Istenébe, hazájába és családjába vetett hitének próbára tételéről szól. Lombos Mihály a bibliai Jób II. világháborús megfelelője. Nagy jelentősége van a filmben elhangzó neveknek, nem véletlen, hogy Elzához írja a naplóját a főszereplő. (Az Elza név jelentése: Isten, Istennek megesküdött, Istennek tetsző, …) Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a hősünket megkísértő öreg neve Ziffer Lajos (más nyelven LuiZiffer, azaz Lucifer). Arról már nem is beszélve, hogy Mihály arkangyal az egyetlen, gonosz ellen validáltan fegyverrel kezében küzdő angyal. Sajnos a mai nézők elfelejtettek gondolkodva, ésszel filmeket nézni – ami persze nem az ő hibájuk – hozzászoktak a hollywoodi mainstream szájbarágós, instant, gyorsan emészthető blockbuster-eihez.

– Háborús filmet készíteni sohasem jelenti azt, hogy az adott korszak bemutatására tesz a rendező kísérletet, hiszen a nézőtől olyan előtudás várható el, amely kontextusként működve, lehetővé teszi, hogy egy-egy kiemelt, és megrajzolt mikrotörténeten keresztül egy szélesebb és elemeltebb perspektívát is érzékelni tudjunk. Neked mi volt a filmben az a szál, amit különösképpen meg szerettél volna mutatni a politika-társadalmi színfal elé helyezve?

A film készítése alatt végig szemelőtt tartottuk, hogy polkorrektek maradjunk, nem volt célunk ítéletet mondani sem egyik, sem másik hadviselő nép fölött. A fronton harcoló katonák mind-mind emberek voltak, függetlenül attól, hogy melyik nemzet egyenruhájában harcoltak. A Drága Elza! tágabb értelemben egy főhajtás a háború folyamán elhunyt áldozatok emléke előtt, függetlenül azok politikai, nemzeti, vallási hovatartozásától.

Fule_Dragaelza3

– A magyar mozgóképes palettán nagy hiányt képez a háborús film, mint műfaji kategória. Nektek volt filmes előképetek, inspirációs bázisotok?

Mint minden filmes alkotó, én is merítek inspirációt a nagy elődöktől. Sajnos magyar vonatkozású II. világháborús filmek közül a mindenki által elismert Tizedes meg a többiek c. alkotáson kívül nem nagyon jut senkinek eszébe említésre méltó magyar produkció ebben a témakörben. Természetesen külföldi filmek tömkelegét lehetne felsorolni, melyek hatást gyakoroltak/gyakorolnak látásmódomra. Ilyenek pl. az amerikai gyártásúak közül a Ryan közlegény megmentése, az Ellenség a kapuknál, a Sólyom végveszélyben, valamint az oroszok által készített 9. század, vagy a lengyelek alkotta Katyn-i tragédiát feldolgozó háborús dráma. De a Drága Elza! esetében a Harcosok Klubja, vagy az Álomháború című filmek, és a Mester és Margaréta című könyv adták a legnagyobb inspirációt.

– A film három éven át készült, viszont mint ha különválna a vizualitás és a narráció, azaz a történeti szál, mint ha a kettő nem képezne egy teljes egységet. Ezt mivel magyarázod?

Sokaknak furcsán hat az erős bibliai szál, ami inkább a magyar művészfilmes irányzatokat idézi, míg a képi megjelenítés jobban hasonlít az amerikai akciófilmek látványvilágához. Ezt a fajta látásmódot még szoknia kell a nagyközönségnek. Remélem, egyszer nézőként eljutunk arra a szintre, hogy az arányosan adagolt látványelemek nem vonják el a figyelmet a film valódi mondanivalójáról; megtanuljuk látni is a filmeket, nem csak nézni.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett