02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Pokoljárás a keleti fronton
2015.07.25 - tiszatáj

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL
A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL

Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik, és egy Lombos Mihály nevű, a keleti fronton harcoló honvédről szól, aki már majdnem hazamehetne a feleségéhez, ám végül egy adminisztrációs hiba folytán maradnia kell. Egy támadás során megsebesül, és egy éjszakát tölt az ellenséges vonalak mögött, egy gödörben rejtőzködve, ahol megismerkedik egy öregemberrel. Az öreg szavai – miszerint csakis a felesége intézhette úgy, hogy ne térhessen haza – megingatják Lombost a családjába és hazájába vetett hitében, és eltökéli, hogy bármi áron is, de hazajut, és megöli a feleségét. Ebben azonban némileg hátráltatja, hogy fogságba esik, és az oroszok beosztják az ún. taposók közé, a legdurvább, aknahatástalanító századba.

– Lehet-e és ha igen, mit jelent ma független filmesként alkotni Magyarországon?

Természetesen lehetséges, hiszen ha nem lenne az, a Drága Elza! sem készülhetett volna el, és nem került volna mozikba. Független filmesként Magyarországon, bizonyos szempontból könnyebb, bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak az alkotók. Azért könnyebb, mert bár a pénzt egyéb, nem állami forrásokból kell összeszedni, viszont ezért cserébe nagyobb a művészi szabadság, ellentétben az államilag finanszírozott filmekkel, ahol a Nemzeti Filmalap szakemberei úton-útfélen beleszólnak nem csak a gyártási folyamatokba, de magába a film dramaturgiájába is – egyesek szerint, ezáltal csorbítva a művészi szabadságot.

 

Fule_Dragaelza1

 

– A Drága Elza! egy ízig-vérig független alkotás? Ha jól tudom egyáltalán nem kapott állami támogatást. Ez egy határozott döntés volt, vagy így alakult?

Amikor a filmet elkezdtük forgatni, úgy gondoltuk, hogy saját erőforrásaink felhasználásával is kivitelezhető a film. Később felmerült annak az esélye, hogy esetleg állami támogatást kapjunk, ám ez sajnos végül nem valósult meg. Az Elza abba a szerencsés/szerencsétlen helyzetbe került, hogy a régi filmtámogatási rendszer a forgatás megkezdésekor már romokban hevert, az új pedig még nem állt fel. Ezért kénytelenek voltunk lenyelni azt a keserű pirulát, hogy a filmalapnak nem áll módjában anyagi támogatást nyújtani. Tehát a válasz egyszerűen: igen, tudatos döntés volt, és igen, így alakult.

– Véleményed szerint a magyar történelem alkalmas arra, hogy II. világháborús film alapanyagául szolgáljon? A Drága Elza! egyébként teljes mértékben kitalált történet, vagy végeztél különféle kutatásokat a forgatókönyv megírása előtt?

Véleményem szerint a magyar történelemnek számos olyan pontja van, ami réges-rég megérett a filmesek általi feldolgozásra. Ilyen pl. Magyarország II. világháborús szerepvállalása is, mint a doni tragédia, a debreceni csata, vagy Budapest ostroma, hogy csak egy párat emeljek ki a háború tragikus magyar vonatkozású eseményei közül. Mind-mind egy-egy érdekes történelmi esemény, ami még a filmesekre vár. A Drága Elza! sztorija fiktív történet, ezért nincs is pontosan meghatározva, hogy a keleti fronton hol, és mikor játszódik. Természetesen nem lehet úgy egy történelmi környezetbe ágyazott történetet elmesélni, hogy az alkotók ne végezzenek kutatást az adott témakörben, így komoly kutatómunka előzte meg a film megírása előtti időszakot. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy főhősünk pokoljárását a keleti fronton egy orosz bűntetőszázad katonái, az úgynevezett „taposók” közt éli meg, mint hányattatott sorsú hadifogoly.

 

Fule_Dragaelza2

 

– Többen a film szemére vetik, hogy a címadó Elza története kibontatlan, elvarratlan szál marad. Az erőteljes indítás következmények nélkülivé válik. A film maga megfeledkezik Elzáról. Szándékos és tudatos ez, utal a háború „valóságára”, amihez hozzátartozik a mindenkori távollét és a traumába ágyazódó feledés-amnézia motívumköre is?

Figyelem, spoilerveszély! A Drága Elza! nem Lombos Mihály feleségéről szól, hiszen – annak nevét nem tudjuk meg a filmből. A Drága Elza! egy magyar honvéd Istenébe, hazájába és családjába vetett hitének próbára tételéről szól. Lombos Mihály a bibliai Jób II. világháborús megfelelője. Nagy jelentősége van a filmben elhangzó neveknek, nem véletlen, hogy Elzához írja a naplóját a főszereplő. (Az Elza név jelentése: Isten, Istennek megesküdött, Istennek tetsző, …) Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a hősünket megkísértő öreg neve Ziffer Lajos (más nyelven LuiZiffer, azaz Lucifer). Arról már nem is beszélve, hogy Mihály arkangyal az egyetlen, gonosz ellen validáltan fegyverrel kezében küzdő angyal. Sajnos a mai nézők elfelejtettek gondolkodva, ésszel filmeket nézni – ami persze nem az ő hibájuk – hozzászoktak a hollywoodi mainstream szájbarágós, instant, gyorsan emészthető blockbuster-eihez.

– Háborús filmet készíteni sohasem jelenti azt, hogy az adott korszak bemutatására tesz a rendező kísérletet, hiszen a nézőtől olyan előtudás várható el, amely kontextusként működve, lehetővé teszi, hogy egy-egy kiemelt, és megrajzolt mikrotörténeten keresztül egy szélesebb és elemeltebb perspektívát is érzékelni tudjunk. Neked mi volt a filmben az a szál, amit különösképpen meg szerettél volna mutatni a politika-társadalmi színfal elé helyezve?

A film készítése alatt végig szemelőtt tartottuk, hogy polkorrektek maradjunk, nem volt célunk ítéletet mondani sem egyik, sem másik hadviselő nép fölött. A fronton harcoló katonák mind-mind emberek voltak, függetlenül attól, hogy melyik nemzet egyenruhájában harcoltak. A Drága Elza! tágabb értelemben egy főhajtás a háború folyamán elhunyt áldozatok emléke előtt, függetlenül azok politikai, nemzeti, vallási hovatartozásától.

 

Fule_Dragaelza3

 

– A magyar mozgóképes palettán nagy hiányt képez a háborús film, mint műfaji kategória. Nektek volt filmes előképetek, inspirációs bázisotok?

Mint minden filmes alkotó, én is merítek inspirációt a nagy elődöktől. Sajnos magyar vonatkozású II. világháborús filmek közül a mindenki által elismert Tizedes meg a többiek c. alkotáson kívül nem nagyon jut senkinek eszébe említésre méltó magyar produkció ebben a témakörben. Természetesen külföldi filmek tömkelegét lehetne felsorolni, melyek hatást gyakoroltak/gyakorolnak látásmódomra. Ilyenek pl. az amerikai gyártásúak közül a Ryan közlegény megmentése, az Ellenség a kapuknál, a Sólyom végveszélyben, valamint az oroszok által készített 9. század, vagy a lengyelek alkotta Katyn-i tragédiát feldolgozó háborús dráma. De a Drága Elza! esetében a Harcosok Klubja, vagy az Álomháború című filmek, és a Mester és Margaréta című könyv adták a legnagyobb inspirációt.

– A film három éven át készült, viszont mint ha különválna a vizualitás és a narráció, azaz a történeti szál, mint ha a kettő nem képezne egy teljes egységet. Ezt mivel magyarázod?

Sokaknak furcsán hat az erős bibliai szál, ami inkább a magyar művészfilmes irányzatokat idézi, míg a képi megjelenítés jobban hasonlít az amerikai akciófilmek látványvilágához. Ezt a fajta látásmódot még szoknia kell a nagyközönségnek. Remélem, egyszer nézőként eljutunk arra a szintre, hogy az arányosan adagolt látványelemek nem vonják el a figyelmet a film valódi mondanivalójáról; megtanuljuk látni is a filmeket, nem csak nézni.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő