08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Pokoljárás a keleti fronton
2015.07.25 - tiszatáj

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL
A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL

Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik, és egy Lombos Mihály nevű, a keleti fronton harcoló honvédről szól, aki már majdnem hazamehetne a feleségéhez, ám végül egy adminisztrációs hiba folytán maradnia kell. Egy támadás során megsebesül, és egy éjszakát tölt az ellenséges vonalak mögött, egy gödörben rejtőzködve, ahol megismerkedik egy öregemberrel. Az öreg szavai – miszerint csakis a felesége intézhette úgy, hogy ne térhessen haza – megingatják Lombost a családjába és hazájába vetett hitében, és eltökéli, hogy bármi áron is, de hazajut, és megöli a feleségét. Ebben azonban némileg hátráltatja, hogy fogságba esik, és az oroszok beosztják az ún. taposók közé, a legdurvább, aknahatástalanító századba.

– Lehet-e és ha igen, mit jelent ma független filmesként alkotni Magyarországon?

Természetesen lehetséges, hiszen ha nem lenne az, a Drága Elza! sem készülhetett volna el, és nem került volna mozikba. Független filmesként Magyarországon, bizonyos szempontból könnyebb, bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak az alkotók. Azért könnyebb, mert bár a pénzt egyéb, nem állami forrásokból kell összeszedni, viszont ezért cserébe nagyobb a művészi szabadság, ellentétben az államilag finanszírozott filmekkel, ahol a Nemzeti Filmalap szakemberei úton-útfélen beleszólnak nem csak a gyártási folyamatokba, de magába a film dramaturgiájába is – egyesek szerint, ezáltal csorbítva a művészi szabadságot.

 

Fule_Dragaelza1

 

– A Drága Elza! egy ízig-vérig független alkotás? Ha jól tudom egyáltalán nem kapott állami támogatást. Ez egy határozott döntés volt, vagy így alakult?

Amikor a filmet elkezdtük forgatni, úgy gondoltuk, hogy saját erőforrásaink felhasználásával is kivitelezhető a film. Később felmerült annak az esélye, hogy esetleg állami támogatást kapjunk, ám ez sajnos végül nem valósult meg. Az Elza abba a szerencsés/szerencsétlen helyzetbe került, hogy a régi filmtámogatási rendszer a forgatás megkezdésekor már romokban hevert, az új pedig még nem állt fel. Ezért kénytelenek voltunk lenyelni azt a keserű pirulát, hogy a filmalapnak nem áll módjában anyagi támogatást nyújtani. Tehát a válasz egyszerűen: igen, tudatos döntés volt, és igen, így alakult.

– Véleményed szerint a magyar történelem alkalmas arra, hogy II. világháborús film alapanyagául szolgáljon? A Drága Elza! egyébként teljes mértékben kitalált történet, vagy végeztél különféle kutatásokat a forgatókönyv megírása előtt?

Véleményem szerint a magyar történelemnek számos olyan pontja van, ami réges-rég megérett a filmesek általi feldolgozásra. Ilyen pl. Magyarország II. világháborús szerepvállalása is, mint a doni tragédia, a debreceni csata, vagy Budapest ostroma, hogy csak egy párat emeljek ki a háború tragikus magyar vonatkozású eseményei közül. Mind-mind egy-egy érdekes történelmi esemény, ami még a filmesekre vár. A Drága Elza! sztorija fiktív történet, ezért nincs is pontosan meghatározva, hogy a keleti fronton hol, és mikor játszódik. Természetesen nem lehet úgy egy történelmi környezetbe ágyazott történetet elmesélni, hogy az alkotók ne végezzenek kutatást az adott témakörben, így komoly kutatómunka előzte meg a film megírása előtti időszakot. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy főhősünk pokoljárását a keleti fronton egy orosz bűntetőszázad katonái, az úgynevezett „taposók” közt éli meg, mint hányattatott sorsú hadifogoly.

 

Fule_Dragaelza2

 

– Többen a film szemére vetik, hogy a címadó Elza története kibontatlan, elvarratlan szál marad. Az erőteljes indítás következmények nélkülivé válik. A film maga megfeledkezik Elzáról. Szándékos és tudatos ez, utal a háború „valóságára”, amihez hozzátartozik a mindenkori távollét és a traumába ágyazódó feledés-amnézia motívumköre is?

Figyelem, spoilerveszély! A Drága Elza! nem Lombos Mihály feleségéről szól, hiszen – annak nevét nem tudjuk meg a filmből. A Drága Elza! egy magyar honvéd Istenébe, hazájába és családjába vetett hitének próbára tételéről szól. Lombos Mihály a bibliai Jób II. világháborús megfelelője. Nagy jelentősége van a filmben elhangzó neveknek, nem véletlen, hogy Elzához írja a naplóját a főszereplő. (Az Elza név jelentése: Isten, Istennek megesküdött, Istennek tetsző, …) Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a hősünket megkísértő öreg neve Ziffer Lajos (más nyelven LuiZiffer, azaz Lucifer). Arról már nem is beszélve, hogy Mihály arkangyal az egyetlen, gonosz ellen validáltan fegyverrel kezében küzdő angyal. Sajnos a mai nézők elfelejtettek gondolkodva, ésszel filmeket nézni – ami persze nem az ő hibájuk – hozzászoktak a hollywoodi mainstream szájbarágós, instant, gyorsan emészthető blockbuster-eihez.

– Háborús filmet készíteni sohasem jelenti azt, hogy az adott korszak bemutatására tesz a rendező kísérletet, hiszen a nézőtől olyan előtudás várható el, amely kontextusként működve, lehetővé teszi, hogy egy-egy kiemelt, és megrajzolt mikrotörténeten keresztül egy szélesebb és elemeltebb perspektívát is érzékelni tudjunk. Neked mi volt a filmben az a szál, amit különösképpen meg szerettél volna mutatni a politika-társadalmi színfal elé helyezve?

A film készítése alatt végig szemelőtt tartottuk, hogy polkorrektek maradjunk, nem volt célunk ítéletet mondani sem egyik, sem másik hadviselő nép fölött. A fronton harcoló katonák mind-mind emberek voltak, függetlenül attól, hogy melyik nemzet egyenruhájában harcoltak. A Drága Elza! tágabb értelemben egy főhajtás a háború folyamán elhunyt áldozatok emléke előtt, függetlenül azok politikai, nemzeti, vallási hovatartozásától.

 

Fule_Dragaelza3

 

– A magyar mozgóképes palettán nagy hiányt képez a háborús film, mint műfaji kategória. Nektek volt filmes előképetek, inspirációs bázisotok?

Mint minden filmes alkotó, én is merítek inspirációt a nagy elődöktől. Sajnos magyar vonatkozású II. világháborús filmek közül a mindenki által elismert Tizedes meg a többiek c. alkotáson kívül nem nagyon jut senkinek eszébe említésre méltó magyar produkció ebben a témakörben. Természetesen külföldi filmek tömkelegét lehetne felsorolni, melyek hatást gyakoroltak/gyakorolnak látásmódomra. Ilyenek pl. az amerikai gyártásúak közül a Ryan közlegény megmentése, az Ellenség a kapuknál, a Sólyom végveszélyben, valamint az oroszok által készített 9. század, vagy a lengyelek alkotta Katyn-i tragédiát feldolgozó háborús dráma. De a Drága Elza! esetében a Harcosok Klubja, vagy az Álomháború című filmek, és a Mester és Margaréta című könyv adták a legnagyobb inspirációt.

– A film három éven át készült, viszont mint ha különválna a vizualitás és a narráció, azaz a történeti szál, mint ha a kettő nem képezne egy teljes egységet. Ezt mivel magyarázod?

Sokaknak furcsán hat az erős bibliai szál, ami inkább a magyar művészfilmes irányzatokat idézi, míg a képi megjelenítés jobban hasonlít az amerikai akciófilmek látványvilágához. Ezt a fajta látásmódot még szoknia kell a nagyközönségnek. Remélem, egyszer nézőként eljutunk arra a szintre, hogy az arányosan adagolt látványelemek nem vonják el a figyelmet a film valódi mondanivalójáról; megtanuljuk látni is a filmeket, nem csak nézni.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő