06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Pokoljárás a keleti fronton
2015.07.25 - tiszatáj

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL
A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL

Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik, és egy Lombos Mihály nevű, a keleti fronton harcoló honvédről szól, aki már majdnem hazamehetne a feleségéhez, ám végül egy adminisztrációs hiba folytán maradnia kell. Egy támadás során megsebesül, és egy éjszakát tölt az ellenséges vonalak mögött, egy gödörben rejtőzködve, ahol megismerkedik egy öregemberrel. Az öreg szavai – miszerint csakis a felesége intézhette úgy, hogy ne térhessen haza – megingatják Lombost a családjába és hazájába vetett hitében, és eltökéli, hogy bármi áron is, de hazajut, és megöli a feleségét. Ebben azonban némileg hátráltatja, hogy fogságba esik, és az oroszok beosztják az ún. taposók közé, a legdurvább, aknahatástalanító századba.

– Lehet-e és ha igen, mit jelent ma független filmesként alkotni Magyarországon?

Természetesen lehetséges, hiszen ha nem lenne az, a Drága Elza! sem készülhetett volna el, és nem került volna mozikba. Független filmesként Magyarországon, bizonyos szempontból könnyebb, bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak az alkotók. Azért könnyebb, mert bár a pénzt egyéb, nem állami forrásokból kell összeszedni, viszont ezért cserébe nagyobb a művészi szabadság, ellentétben az államilag finanszírozott filmekkel, ahol a Nemzeti Filmalap szakemberei úton-útfélen beleszólnak nem csak a gyártási folyamatokba, de magába a film dramaturgiájába is – egyesek szerint, ezáltal csorbítva a művészi szabadságot.

 

Fule_Dragaelza1

 

– A Drága Elza! egy ízig-vérig független alkotás? Ha jól tudom egyáltalán nem kapott állami támogatást. Ez egy határozott döntés volt, vagy így alakult?

Amikor a filmet elkezdtük forgatni, úgy gondoltuk, hogy saját erőforrásaink felhasználásával is kivitelezhető a film. Később felmerült annak az esélye, hogy esetleg állami támogatást kapjunk, ám ez sajnos végül nem valósult meg. Az Elza abba a szerencsés/szerencsétlen helyzetbe került, hogy a régi filmtámogatási rendszer a forgatás megkezdésekor már romokban hevert, az új pedig még nem állt fel. Ezért kénytelenek voltunk lenyelni azt a keserű pirulát, hogy a filmalapnak nem áll módjában anyagi támogatást nyújtani. Tehát a válasz egyszerűen: igen, tudatos döntés volt, és igen, így alakult.

– Véleményed szerint a magyar történelem alkalmas arra, hogy II. világháborús film alapanyagául szolgáljon? A Drága Elza! egyébként teljes mértékben kitalált történet, vagy végeztél különféle kutatásokat a forgatókönyv megírása előtt?

Véleményem szerint a magyar történelemnek számos olyan pontja van, ami réges-rég megérett a filmesek általi feldolgozásra. Ilyen pl. Magyarország II. világháborús szerepvállalása is, mint a doni tragédia, a debreceni csata, vagy Budapest ostroma, hogy csak egy párat emeljek ki a háború tragikus magyar vonatkozású eseményei közül. Mind-mind egy-egy érdekes történelmi esemény, ami még a filmesekre vár. A Drága Elza! sztorija fiktív történet, ezért nincs is pontosan meghatározva, hogy a keleti fronton hol, és mikor játszódik. Természetesen nem lehet úgy egy történelmi környezetbe ágyazott történetet elmesélni, hogy az alkotók ne végezzenek kutatást az adott témakörben, így komoly kutatómunka előzte meg a film megírása előtti időszakot. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy főhősünk pokoljárását a keleti fronton egy orosz bűntetőszázad katonái, az úgynevezett „taposók” közt éli meg, mint hányattatott sorsú hadifogoly.

 

Fule_Dragaelza2

 

– Többen a film szemére vetik, hogy a címadó Elza története kibontatlan, elvarratlan szál marad. Az erőteljes indítás következmények nélkülivé válik. A film maga megfeledkezik Elzáról. Szándékos és tudatos ez, utal a háború „valóságára”, amihez hozzátartozik a mindenkori távollét és a traumába ágyazódó feledés-amnézia motívumköre is?

Figyelem, spoilerveszély! A Drága Elza! nem Lombos Mihály feleségéről szól, hiszen – annak nevét nem tudjuk meg a filmből. A Drága Elza! egy magyar honvéd Istenébe, hazájába és családjába vetett hitének próbára tételéről szól. Lombos Mihály a bibliai Jób II. világháborús megfelelője. Nagy jelentősége van a filmben elhangzó neveknek, nem véletlen, hogy Elzához írja a naplóját a főszereplő. (Az Elza név jelentése: Isten, Istennek megesküdött, Istennek tetsző, …) Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a hősünket megkísértő öreg neve Ziffer Lajos (más nyelven LuiZiffer, azaz Lucifer). Arról már nem is beszélve, hogy Mihály arkangyal az egyetlen, gonosz ellen validáltan fegyverrel kezében küzdő angyal. Sajnos a mai nézők elfelejtettek gondolkodva, ésszel filmeket nézni – ami persze nem az ő hibájuk – hozzászoktak a hollywoodi mainstream szájbarágós, instant, gyorsan emészthető blockbuster-eihez.

– Háborús filmet készíteni sohasem jelenti azt, hogy az adott korszak bemutatására tesz a rendező kísérletet, hiszen a nézőtől olyan előtudás várható el, amely kontextusként működve, lehetővé teszi, hogy egy-egy kiemelt, és megrajzolt mikrotörténeten keresztül egy szélesebb és elemeltebb perspektívát is érzékelni tudjunk. Neked mi volt a filmben az a szál, amit különösképpen meg szerettél volna mutatni a politika-társadalmi színfal elé helyezve?

A film készítése alatt végig szemelőtt tartottuk, hogy polkorrektek maradjunk, nem volt célunk ítéletet mondani sem egyik, sem másik hadviselő nép fölött. A fronton harcoló katonák mind-mind emberek voltak, függetlenül attól, hogy melyik nemzet egyenruhájában harcoltak. A Drága Elza! tágabb értelemben egy főhajtás a háború folyamán elhunyt áldozatok emléke előtt, függetlenül azok politikai, nemzeti, vallási hovatartozásától.

 

Fule_Dragaelza3

 

– A magyar mozgóképes palettán nagy hiányt képez a háborús film, mint műfaji kategória. Nektek volt filmes előképetek, inspirációs bázisotok?

Mint minden filmes alkotó, én is merítek inspirációt a nagy elődöktől. Sajnos magyar vonatkozású II. világháborús filmek közül a mindenki által elismert Tizedes meg a többiek c. alkotáson kívül nem nagyon jut senkinek eszébe említésre méltó magyar produkció ebben a témakörben. Természetesen külföldi filmek tömkelegét lehetne felsorolni, melyek hatást gyakoroltak/gyakorolnak látásmódomra. Ilyenek pl. az amerikai gyártásúak közül a Ryan közlegény megmentése, az Ellenség a kapuknál, a Sólyom végveszélyben, valamint az oroszok által készített 9. század, vagy a lengyelek alkotta Katyn-i tragédiát feldolgozó háborús dráma. De a Drága Elza! esetében a Harcosok Klubja, vagy az Álomháború című filmek, és a Mester és Margaréta című könyv adták a legnagyobb inspirációt.

– A film három éven át készült, viszont mint ha különválna a vizualitás és a narráció, azaz a történeti szál, mint ha a kettő nem képezne egy teljes egységet. Ezt mivel magyarázod?

Sokaknak furcsán hat az erős bibliai szál, ami inkább a magyar művészfilmes irányzatokat idézi, míg a képi megjelenítés jobban hasonlít az amerikai akciófilmek látványvilágához. Ezt a fajta látásmódot még szoknia kell a nagyközönségnek. Remélem, egyszer nézőként eljutunk arra a szintre, hogy az arányosan adagolt látványelemek nem vonják el a figyelmet a film valódi mondanivalójáról; megtanuljuk látni is a filmeket, nem csak nézni.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő