08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Családtörténetek a vörösiszap-katasztrófa után
2015.07.23 - tiszatáj

 

 

INTERJÚ GULYÁS JÁNOSSAL,
A MINTHA NEM OTTHON LENNÉNK… C. DOKUMENTUMFILM RENDEZŐJÉVEL

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Öko dokumentumfilmek elnevezésű programja olyan alkotásokat mutat be, amelyek a természet könyörtelen kihívásaival, valamint az ember és természet összetett és bonyolult viszonyaival foglalkozik. Ilyen alkotás a Mintha nem otthon lennénk…  c. dokumentumfilm is, Gulyás János rendezésében. A két részes film kiinduló pontja a 2010 októberi vörösiszap-tragédiát követő hónapban forgatott 4 nap emlékezés című doku. Az első rész centrumában az akkor megismert diáklány, Viki és családja három éves tortúrája áll, akik azóta is a nagymamánál, bezsúfolva élnek és nem tudták elkezdeni új házuk építését, miközben ők is és a későbbi szereplők is felidézik az akkori napok borzalmait. A második részben a Devecser szélén felépített 89 házból álló Lakóparkban élők mesélnek a kialakult helyzetről, a régi és az új ház viszonyáról, értékeléséről, valamint olyan problémákról és gondokról, amikre nem számíthattak  de az alakuló közösséggé szerveződésről is.

Nehéz ilyenkor eldönteni kinek van igaza…

Gulyás János, Balázs Béla-díjas rendező hosszú és jelentős filmes pályafutást tudhat maga mögött: operatőrként és rendezőként számos dokumentumfilmet készített. A 60-as években kezdett amatőrfilmezésbe testvérével, Gulyás Gyulával, majd mindketten csatlakoztak a Balázs Béla Stúdióhoz.

 

Gulyas_Janos

 

 A film készítése során, amikor Ön közel kerül az alanyaihoz, felszínre hoz olyan gondolatokat, problémákat, amelyek a film készítése közben bennük még nem fogalmazódtak meg konkrétan?

– Koncepcióm szerint előriportokat, előbeszélgetéseket nem készítek. Szinte az összes probléma a film forgatása közben merül fel. A Mintha nem otthon lennénk… esetében ez annyiban változott, hogy a dokumentumfilmet megelőzte egy rövidebb forgatás, a vörösiszap katasztrófa után egy hónappal. A katasztrófasújtotta területen ekkoriban egyáltalán nem lehetett forgatni, viszont kaptunk egy hírt, miszerint pécsi diákok emlékfalat építenek Devecseren és ezt jó lenne dokumentálni. Ingyen elvállaltam a feladatot, mert így bejuthattam az elzárt területekre. Az emlékfal elkészítéséhez választottak két-két helyi, devecseri és kolontári diákot is. Őket filmeztem, persze kísérletet tettem arra, hogy a környező területeken is forgassak, de – ebben a filmben benne is van – megállít minket a rendőr. Az egyik devecseri kislány családja is érintett volt a katasztrófában, tönkrement a házuk. Az ő segítségével tudtunk később forgatni más helyszíneken is, ismerte a terepet, tudta, hogy kell kikerülni a rendőröket. Ebből indult ki később a Mintha nem otthon lennénk… című dokumentumfilm.

 

Gulyas_Mintha_nem

 

– A dokumentumfilm a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa érintettjeiről készült. Milyen módszereket használt az alanyok megközelítése során?

A második résznek, bár az első szöveg- és képrészletei is megjelennek, inkább az újrakezdéssel, a három évvel későbbi állapottal foglalkoznak. A tragédiát különböző hozzáállással fogadó emberek véleményét ismerjük meg és bepillantást nyerünk legtöbbször sanyarú helyzetükbe, és ezáltal a katasztrófa kapcsán felmerülő visszás történésekbe is. A film olyan kérdéseket vet föl, mint, hogy mennyire lehet kigyógyulni a testi és lelki sebekből? Hogy zajlott a mentés? Kártérítést, vagy kárenyhítést kaptak(-e)? Hová költözhettek? Milyen lett a sebtében felépített Makovecz-lakópark? Ezekre a kérdésekre felemás, ambivalens válaszokat kapunk az érintettektől. Tudjuk, hogy a világ más pontjain, történtek az utóbbi időben hatalmas természeti katasztrófák, ahol négy vagy öt év után sem tudták megoldani az emberek lakhatását. Itt azért egy éven belül – annak ellenére, hogy sokan bírálják a felépített lakások minőségét – mégis egy év alatt sikerült a legnagyobb problémákat megoldani.

 

Gulyas_Janos2

 

– Az első film elkészítése után tovább kutatott, rendelkezésére álltak a feltételek, hogy elkészítse a második dokumentumfilmet? Volt bármiféle hatása a gazdasági, szociális tényezőkre, voltak emberek akik a film hatására léptek, adakoztak, segítettek?

Egy idő után, a katasztrófa helyszínen nagy lett a káosz, a fejetlenség, mígnem végül ledózerolták az egész területet. Így azok is elvesztettek szinte mindent, akik egy ideig abban reménykedtek  – mint a 4 nap emlékezés c. dokumentumfilmben szereplő kislány családja , hogy majd visszaköltözhetnek a saját házukba, miután helyreállnak a körülmények, megszűnik a fertőzésveszély.

A már emlegetett első forgatás után mindenképpen szerettem volna mélyebben, átfogóbban foglalkozni a témával, így újra pályáztam, borzasztóan kíváncsi voltam és meg akartam mutatni, hogyan dolgozták fel az emberek az eseményeket, hogyan kezdtek el egy új életet az új körülmények között, hogyan élik a mindennapokat. Elfogadták az ötletet.

 

Gulyas_Mintha_nem2

 

Miután megjelentünk és forgatni kezdtünk, sokan abban reménykedtek, hogy valamilyen adakozás, vagy segítség érkezik majd, ha jobban megismerik őket, de voltak olyanok is, akik elzárkóztak, hiszen már túl sokszor nyilatkoztak és akkor se történt semmi, éppen ezért többet nem szerettek volna beszélni. Azt tudni kell, hogy rengeteg embernek vitte el az iszap a házát, több haláleset is történt, rengetegen megsebesültek. Sokan segítettek a katasztrófa után, az egész ország adakozott. Tele empátiával voltak olyanok is, akik személyesen vittek dolgokat, végül pedig több milliárd forint is összejött. Az érintettek egyértelműen azt gondolták, hogy ezt az emberek nekik gyűjtötték, de a helyi vezetők másként gondolkodtak, mondván,  hogy a többi lakos is sokat szenvedett, mert hetekig, hónapokig mentek a sarat szállító teherautók. Azt akarták, hogy a pénzből részesüljön az egész közösség, ezért felújítottak egy óvodát, a főteret, tehát ilyesmire is költöttek a pénzből. Nehéz ilyenkor eldönteni, kinek van igaza.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő