02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Családtörténetek a vörösiszap-katasztrófa után
2015.07.23 - tiszatáj

 

 

INTERJÚ GULYÁS JÁNOSSAL,
A MINTHA NEM OTTHON LENNÉNK… C. DOKUMENTUMFILM RENDEZŐJÉVEL

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Öko dokumentumfilmek elnevezésű programja olyan alkotásokat mutat be, amelyek a természet könyörtelen kihívásaival, valamint az ember és természet összetett és bonyolult viszonyaival foglalkozik. Ilyen alkotás a Mintha nem otthon lennénk…  c. dokumentumfilm is, Gulyás János rendezésében. A két részes film kiinduló pontja a 2010 októberi vörösiszap-tragédiát követő hónapban forgatott 4 nap emlékezés című doku. Az első rész centrumában az akkor megismert diáklány, Viki és családja három éves tortúrája áll, akik azóta is a nagymamánál, bezsúfolva élnek és nem tudták elkezdeni új házuk építését, miközben ők is és a későbbi szereplők is felidézik az akkori napok borzalmait. A második részben a Devecser szélén felépített 89 házból álló Lakóparkban élők mesélnek a kialakult helyzetről, a régi és az új ház viszonyáról, értékeléséről, valamint olyan problémákról és gondokról, amikre nem számíthattak  de az alakuló közösséggé szerveződésről is.

Nehéz ilyenkor eldönteni kinek van igaza…

Gulyás János, Balázs Béla-díjas rendező hosszú és jelentős filmes pályafutást tudhat maga mögött: operatőrként és rendezőként számos dokumentumfilmet készített. A 60-as években kezdett amatőrfilmezésbe testvérével, Gulyás Gyulával, majd mindketten csatlakoztak a Balázs Béla Stúdióhoz.

 

Gulyas_Janos

 

 A film készítése során, amikor Ön közel kerül az alanyaihoz, felszínre hoz olyan gondolatokat, problémákat, amelyek a film készítése közben bennük még nem fogalmazódtak meg konkrétan?

– Koncepcióm szerint előriportokat, előbeszélgetéseket nem készítek. Szinte az összes probléma a film forgatása közben merül fel. A Mintha nem otthon lennénk… esetében ez annyiban változott, hogy a dokumentumfilmet megelőzte egy rövidebb forgatás, a vörösiszap katasztrófa után egy hónappal. A katasztrófasújtotta területen ekkoriban egyáltalán nem lehetett forgatni, viszont kaptunk egy hírt, miszerint pécsi diákok emlékfalat építenek Devecseren és ezt jó lenne dokumentálni. Ingyen elvállaltam a feladatot, mert így bejuthattam az elzárt területekre. Az emlékfal elkészítéséhez választottak két-két helyi, devecseri és kolontári diákot is. Őket filmeztem, persze kísérletet tettem arra, hogy a környező területeken is forgassak, de – ebben a filmben benne is van – megállít minket a rendőr. Az egyik devecseri kislány családja is érintett volt a katasztrófában, tönkrement a házuk. Az ő segítségével tudtunk később forgatni más helyszíneken is, ismerte a terepet, tudta, hogy kell kikerülni a rendőröket. Ebből indult ki később a Mintha nem otthon lennénk… című dokumentumfilm.

 

Gulyas_Mintha_nem

 

– A dokumentumfilm a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa érintettjeiről készült. Milyen módszereket használt az alanyok megközelítése során?

A második résznek, bár az első szöveg- és képrészletei is megjelennek, inkább az újrakezdéssel, a három évvel későbbi állapottal foglalkoznak. A tragédiát különböző hozzáállással fogadó emberek véleményét ismerjük meg és bepillantást nyerünk legtöbbször sanyarú helyzetükbe, és ezáltal a katasztrófa kapcsán felmerülő visszás történésekbe is. A film olyan kérdéseket vet föl, mint, hogy mennyire lehet kigyógyulni a testi és lelki sebekből? Hogy zajlott a mentés? Kártérítést, vagy kárenyhítést kaptak(-e)? Hová költözhettek? Milyen lett a sebtében felépített Makovecz-lakópark? Ezekre a kérdésekre felemás, ambivalens válaszokat kapunk az érintettektől. Tudjuk, hogy a világ más pontjain, történtek az utóbbi időben hatalmas természeti katasztrófák, ahol négy vagy öt év után sem tudták megoldani az emberek lakhatását. Itt azért egy éven belül – annak ellenére, hogy sokan bírálják a felépített lakások minőségét – mégis egy év alatt sikerült a legnagyobb problémákat megoldani.

 

Gulyas_Janos2

 

– Az első film elkészítése után tovább kutatott, rendelkezésére álltak a feltételek, hogy elkészítse a második dokumentumfilmet? Volt bármiféle hatása a gazdasági, szociális tényezőkre, voltak emberek akik a film hatására léptek, adakoztak, segítettek?

Egy idő után, a katasztrófa helyszínen nagy lett a káosz, a fejetlenség, mígnem végül ledózerolták az egész területet. Így azok is elvesztettek szinte mindent, akik egy ideig abban reménykedtek  – mint a 4 nap emlékezés c. dokumentumfilmben szereplő kislány családja , hogy majd visszaköltözhetnek a saját házukba, miután helyreállnak a körülmények, megszűnik a fertőzésveszély.

A már emlegetett első forgatás után mindenképpen szerettem volna mélyebben, átfogóbban foglalkozni a témával, így újra pályáztam, borzasztóan kíváncsi voltam és meg akartam mutatni, hogyan dolgozták fel az emberek az eseményeket, hogyan kezdtek el egy új életet az új körülmények között, hogyan élik a mindennapokat. Elfogadták az ötletet.

 

Gulyas_Mintha_nem2

 

Miután megjelentünk és forgatni kezdtünk, sokan abban reménykedtek, hogy valamilyen adakozás, vagy segítség érkezik majd, ha jobban megismerik őket, de voltak olyanok is, akik elzárkóztak, hiszen már túl sokszor nyilatkoztak és akkor se történt semmi, éppen ezért többet nem szerettek volna beszélni. Azt tudni kell, hogy rengeteg embernek vitte el az iszap a házát, több haláleset is történt, rengetegen megsebesültek. Sokan segítettek a katasztrófa után, az egész ország adakozott. Tele empátiával voltak olyanok is, akik személyesen vittek dolgokat, végül pedig több milliárd forint is összejött. Az érintettek egyértelműen azt gondolták, hogy ezt az emberek nekik gyűjtötték, de a helyi vezetők másként gondolkodtak, mondván,  hogy a többi lakos is sokat szenvedett, mert hetekig, hónapokig mentek a sarat szállító teherautók. Azt akarták, hogy a pénzből részesüljön az egész közösség, ezért felújítottak egy óvodát, a főteret, tehát ilyesmire is költöttek a pénzből. Nehéz ilyenkor eldönteni, kinek van igaza.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő