12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Dögkeselyűk
2015.07.23 - tiszatáj

HYENA (2014)

Újabb jó tétellel gazdagodott a brit bűndrámák sora. A második nagyjátékfilmjével (az első Tony címre hallgatott 2009-ben) jelentkező Gerard Johnson egy londoni narkózsaru vesszőfutását követi nyomon hol átesztétizált képeken, hol bivalyerős talajközeliséggel.

Nem véletlen a címválasztás. Ragadozókat követünk, alig látható a pandúrt a rablótól elbarikádozó vonal. Hiénák, vagy ha úgy tetszik, dögkeselyűk nyomában járunk. Felbomlanak a jól működő szövetségek, az önös megelégedés fontosabb. Johnson az ún. brit grit, a lepukkant, rögrealista angol miliőrajz legszebb hagyományaihoz nyúl vissza. Noha a Hyena a zsaruthriller műfajához áll közel, rendbiztos főalakjából rögvest vihartépett gengszter válik. Az Öld meg Cartert! és A hosszú nagypéntek öröksége éled újjá. Utóbbira mintha picit utalna is a szuperközelis zárlat: a zaklatott tekintetű antihőst látjuk. Leginkább a főszereplők, sőt, a többi karakter elesettsége köti össze jelen mozit a régi klasszikusokkal. Nincs hová futni, felesleges jótevőt játszani, döntéseink súlya hatalmas erővel nyom agyon bennünket.

Michael Logannel pontosan ez történik. Csapatával a brit főváros legádázabb drogdílereit tizedeli meg, ám egyúttal le is fölözi a tettesek pénzét. Egyszerre nagy bástya ő és aljas bűnöző: a Hyena rögtön az elején tisztázza, főszereplője önmaga alatt vágja a fát. A nyitány lassított felvételes, vakító kék neonfényes alagsoros, bárban lévő rajtaütés tudatja velünk, hogy Logan erőszakkal próbál rendet teremteni. Hadjárata azonnal kérdőjeles. Ugyanez igaz társaira, mi több, ellenfeleire is. Johnson gyakran otromba, szexista irodai alkalmazottakként tekint Logan partnereire. A dokumentarista snittek széken görnyedő, vaskos akcentusú tahókként festik le őket. Szembenállóik, a nőverő, kábítószerrel üzérkedő albánok, törökök semmivel nem jobbak, az emberélet a szemükben egy húsdarabbal egyenlő. Hovatovább, a felsőbb köröket, jelesül a londoni rendőrfőnökséget is önző antifigurák alkotják. A direktor totális káoszt szabadít el. Rendőr és gengszter korrupcióját, embertelenségét nem választják el hivatásbeli íratlan törvények, netán a civilizáltság maszkjai. Johnson olvasatában a főnökség bármikor gyanúba keverheti legdecensebb szolgáját, ahogy Logan, a drogkopó is bűnben ég, amikor balkáni zsiványoktól kér szívességet. Hiányoznak a polarizált erkölcsi kategóriák: a Hyenában morális zűrzavar uralkodik, jónak, rossznak ideje búcsút inteni.

 

letöltés (4)

 

Nyilvánvaló, mennyire kikezdi ez az ingatagság a főszereplőt. A rendező első mozijából ismert Peter Ferdinando arcán a nagy semmi honol, night clubos, meztelen táncosnőkkel színesített ejtőzései az Abel Ferrara rendezte Mocskos zsaru leépült, megváltásért üvöltő féreg-címszereplőjét idézik az emlékezetünkbe. Igaz, Johnson nem a vegetatív funkciókon keresztül vezeti le Logan nyomozó összeomlását. Őt az arcot beterítő tanácstalanság, a hiábavaló fujtatás, a tekintetre írt teljes dezorientáció izgatja. Mindennek pedig az erkölcsi íratlanságok totális fejtetőre állítása ad keretet. A főszereplő két világ lakója. Nemes lelkű lovagként rántana ki a pokolból egy kurvasorba taszított, bedrogozott, öntudatlanul megerőszakolt kelet-európai emigránslányt, miközben nyakig gázol a szennyben. Emberségének rövid felvillanását elnyeli a bűn sötétje: partnerei, legyenek azok kábítószer-bűnözők vagy jólfésült, öltönyös detektívek összeesküdnek ellene. Szubjektív poklát azonban csupán felerősítik a hátba döfések, végzetét leginkább önmagának köszönheti. Egy fenékkel ülne meg két lovat. Bűnöző, miközben törvényszolgaként is példát statuálna. Onnantól, hogy a szeme láttára zúzzák szét fiatal török barátja koponyáját (és ekkor még 10, legfeljebb 20 perc telt el a játékidőből), világos, hogy eggyé vált az aljanéppel. Módszerei alig különböznek az albánok hentesmunkájától. Film noir találkozik a film gris (szürke film) hagyománytárával. Feketébe, kékbe burkolt árnyjátékokat követ rengeteg szabad ég alatti, mégis nyomasztónak ható jelenet. Logan ilyen értelemben a környezete produktuma. Lúzer gengszter, törékeny hatalommal. Az erkölcsi szürkezónákat, illetve a karaktert átható morális szürkeséget példásan dúcolja alá Benjamin Kracun operatőri teljesítménye. (A képfestő egyébként a Csak saját felelősségre című folklorisztikus/ mitologikus traumamozi fényképezésével is vitathatatlan érdemeket szerzett.) Éjszakai, bűzös, mocskos üzleteket szemlél London kevésbé kies negyedeiben, a nyílt utcák otthontalanságot, kiútnélküliséget fogadnak be, a rozzant helyek falairól épphogy nem potyog a vakolat.

 

letöltés (2)

 

Johnson cinéma véritéje egyértelmű hommage a brit újhullám ihlette naturalista helyszínfelfogásnak, amelyet később bűnfilmek is hasznosítottak, ugyanakkor Nicolas Winding Refn kompromisszummentes Pusher-trilógiáját sem dőreség említeni. A rozoga környezetfreskó még az első rész utcafilm-beütésére hajaz, míg az albánok, törökök bevándorló-tűzfészke, valamint a saját anyanyelvükön való diskurzus a harmadik rész előtt ró tiszteletköröket. A dán auteur szelleme ráadásul egy képen kívülre helyezett (és jó érzékkel sikoly-hangfelvételként ijesztő), vérbe mártott darabolás-szcénából sem vész el. Újabb refni leleményként pedig a Hyena is forrpontig hevíti a karakterek belső remegését, és a nagy robbanást hipnotikus zajkulissza, idegtépő hangorkán festik alá. A rendező némileg itt bicsaklik meg. Nem mindig vezeti át elegánsan antihősei dühét a rögrealista képsorokból a stilizált erőszakepizódokba, így formabravúrja párszor direktebb a kelleténél. Refn induló kisrealista bűnregéi örökké realisztikusak maradtak. A nyugodt talajközeli pillanatok után gond nélkül, stiláris ügyetlenkedés híján szabadult el a pokol. Johnson arányérzéke bár javarészt stimmel, néha érezhetően nagy a váltás a szürkeségbe fulladt dokurealizmus és a kékre pingált, lassítva zajló brutalitásbetétek között.

Kisebb döccenői ellenére azonban a Hyena ügyesen sikerült anti-zsarufilm. Valóságigényű police procedural, egyszemélyes züllést szemléltető neo noir, amelynek nyitott, zavarba ejtő utolsó pillanatai nem a közönségre bízzák a főszereplő sorsának elvarrását, hanem ellenkezőleg, óriási pontot tesznek a szakadék mélye felé tartó zuhanására.

Szabó Ádám

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő