06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Sok mindent el akartam kerülni
2015.07.20 - tiszatáj

 

 

INTERJÚ
UJJ MÉSZÁROS KÁROLLYAL,
A LIZA, A RÓKATÜNDÉR C. FILM
RENDEZŐJÉVEL

 

„A filmünk mese, bár felnőtteknek szól, így bármi megtörténhet benne”

A Palicsi Nemzetközi Fesztivál állandó programjaként Siflis Zoltán, rendező válogatásában mutatja be a legújabb magyar filmtermést. Az idei szelekcióban kapott helyet Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotása is, amiben természetfeletti jelenségekből nincs hiány, de a film univerzuma is egy abszurd alternatív világ, szatirikus magyar retróval ötvözve. A helyszín Csudapest, hősnőnk kedvenc helye a Mekk Burger, amiről – ha csak másodjára is – eszünkbe juthat a Big Kahuna Burger is Tarantino munkáiból. A film stílusáról is ő ugorhat be. E mozi legalább annyira japánfetisiszta, mint a KILL BILL, zsánerfilmként pedig posztmodern mű, azaz gyermekdeden játékos és stilizált, ironikus és önreflexív. Az alkotók – élen a mozifilmesként debütáló Ujj Mészáros Károly rendezővel – vállalják, hogy munkájuk nem magasművészet: a hősnő imádja a popzenét, ponyvát olvas, moziba nem jár (Amélie-vel ellentétben), és nehéz nem kiszólásként értelmezni, amikor a rókatündérekről olvasva kijelenti, hogy „ez egy mese”.

– A Liza, a rókatündér a magyar filmgyártásban teljes mértékben újszerű és eredeti alkotásnak tudható be, ugyanakkor a világ mozgóképes terméséből jól ismert megoldásokkal is dolgozik. Voltak filmes előképei, amikor hozzáfogott a forgatáshoz?

Sok mindent el akartam kerülni inkább. Tudatosan arra törekedtem például, hogy NE legyen ez a film egy Amélie utánérzés, ezért színeiben, kompozícióban, kameramozgásban, színészi játékban, a történet szövésében kifejezetten az volt a célom, hogy NE használjam Jeunet eszközeit. Ha közelebbről megnézi valaki, akkor nem is használtam. Mégis – talán a kicsit hasonlóan naív főhősnő miatt – sokan hasonlítják az Amélie-hez, szóval ez bonyolult kérdés. Wes Andersonhoz is hasonlítják, ez pech, mivel a filmet előbb leforgattuk (2012 nyarán) minthogy a Holdfény királyságot vagy a Grand Budapest Hotelt láthattam volna. Ha nem tart ilyen sokáig az utómunka, akkor Wes Andersont hasonlítanák hozzánk. Ez persze most nagyképűen hangzik, pedig csak a hosszú utómunka (2,5 év) miatt nem akkor lett kész a film, amikor kész lehetett volna.

Egy friss külföldi kritikában azt írták, hogy a Liza olyan mintha David Lynch írta és Jeunet  rendezte volna a filmet, egy másik kritikában pedig azt, hogy olyan mintha Guillermo del Toro írta és Wes Anderson rendezte volna. Nos pedig a film olyan, mintha mi írtuk volna Hegedűs Bálinttal és én rendeztem volna.

A legnagyobb hatást egyébként Aki Karuismaki gyakorolta a filmre, vagy Gothár Péter, esetleg Mike Leigh, vagy ne adj ég, a mindenki számára ismeretlen amerikai Noam Murro reklámrendező, esetleg a Traktor nevű svéd reklámfilm készítő formáció, esetleg a dán Thomas Anders Jensen, de ezt sem tudhatjuk biztosan.

 

Liza1

 

– A film hosszú időn keresztül készült, ami ha jól tudom, mintegy 8 évet ölel fel. Ez minek tudható be, illetve idő közben mennyiben változott rendezői koncepciója az eredeti elképzeléséhez képest?

A film elkészítéséig rögös és hosszú út vezetett. Az elkészítésére fordított nyolc évből 7,5 évet húztunk le Major István producerrel és vállalatával a Filmteammel, aki a filmet gyártotta, és a forgatás előtt komoly áldozatokat vállalt, hogy létrejöjjön a film. Ez idő alatt az egész magyar filmfinanszírozás (is) átalakult, nyilván ez is hozzájárult a film elkészülésének viszonylagos hosszához – végül a Filmalap támogatta a filmet 3 lépésben 320 millió forinttal. A lényeg, hogy kész lett, ennek a ténynek és a nem várt kritikai és közönségsikernek pedig nagyon-nagyon örülünk.

Az alapvető koncepció 2008 óta megvan, alapjaiban nagyjából változatlanul maradt, bár a hetvenes évek 2010 után gyűrűzött be a történetbe.

– Honnan a japán vonal, a kezdetektől jelen volt, vagy ez is később bukkant fel?

Nagyon hamar eljapánososdott a forgatókönyv. Régóta foglalkoztat japán, így számomra elég természetes dolog volt, hogy mindez így alakult. Tény, hogy a végső változatban eléggé eluralkodott, bár a finn behatás is egyre nagyobb lett, amiről kevesebb szó esik.

– Ön a nagyon pontos, hiányokat szinte alig ismerő, sűrítő technikával rendelkező képi-vizuális reklámkultúra felől érkezik. Ez a tapasztalat mennyiben határozza meg a Liza erőteljesen egységes képi világát?

Egy reklám megalkotásakor az ember létrehoz egy pici univerzumot, ami önmagában működőképes és önálló stílusa van – ha minden jól megy.

Eddig durván, mintegy 200 reklámot rendeztem, ami nyilván ad valamennyi rutint abban, hogy mi működik, és mi nem, akár vizuálisan, vágásban vagy zenében.

Vagy abban, hogy olyan szuper munkatársakra bukkanjak, akikkel a Lizában alkalmunk volt együtt dolgozni – és ez a legfontosabb.

 

Liza2

 

– Miért volt szükség arra, hogy a magyarországi valóságot, mintegy retrospektív, utopisztikus módon megváltoztassa, és a ’60-as ’70-es évek realisztikus budepesti valóságából egy idillien abszurd, álomvilágszerű Csudapest váljék? Mennyiben strukturálja ez a történet kibontakozását?

A filmünk mese, bár felnőtteknek szól, így bármi megtörténhet benne. És ha megtörténhet, akkor meg is történik. A hetvenes évek azért jó dolog, mert az apró társadalomkritikus elemek a múltba vetülnek, így kevésbé bántóak, avagy direktek. Kis kerülőúton jutnak el a nézőhöz. Ez is a játék része. Ugyanakkor erős bennem a nosztalgia ezután a nagyon furcsa kor után, ahol a legnagyobb szerepet kapta a barna és a narancssárga szín, a tárgyak még úgy készültek, hogy minél tovább tartsanak. Ez ma már szinte meghatóan naiv gondolat – olyan naiv, mint Liza maga.

– Mennyiben volt fontos a film zenéjének megkomponálása, ami a végeredményt tekintve a film elengedhetetlenül szerves részévé avanzsál? Ha jól tudom ebben (is) nagyon szigorú volt és konkrét elképzelései voltak.

A zene nagyon fontos, hiszen az egyik karakter slágerénekes. Másrészt a zene is fontos eszköze annak, hogy a film egy sosemvolt hetvenes évekbe repítse a nézőt.

Érdekes játék, hangulatépítő elem. Csudajó munkatársaim, játszópajtásaim ebben Tövisházi Ambrus és Csengery Dani voltak. Az ő tehetségük nélkül a konkrét elképzeléseim konkrét elképzelések maradtak volna csupán.

– A film 16+-os karikát kapott. Nem tartja ezt túlzásnak, vagy nem sajnálja, hogy hivatalosan a fiatalabb korosztály nem láthatja a filmet?

Nem zavar, sőt ez üzenetértékű – a film címe ellenére sem gyerekeknek szól. Majd megnézik később úgyis, ha belenőnek.

– A filmet külföldön is jól fogadja a kritika és a közönség, legutóbb például az újvidéki Cinema City filmfesztivál Cineuropa díját nyerte el. Mit jelentenek Önnek ezek a díjak, illetve mit a magyarországi filmgyártásnak?

A díjaknak és a külföldi pozitív kritikáknak azért örülök, mert nagyobb valószínűsége, hogy esetleg lehetőséget kapok még egy játékfilm elkészítésére.

Mert ezt igazából csinálni a legjobb.

Sirbik Attila

 


Címke: , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő