Shakespeare kiváló emberismerő
ZSÓTÉR SÁNDOR-BESZÉLGETÉS GYULÁN
Korábban nem ragaszkodtam ennyire a szöveghez, mint mostanság, ha Shakespeare-t rendezek – árulta el Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező, dramaturg, színész a Gyulai Várszínház által szervezett Ki volt Shakespeare? elnevezésű konferencián […]
ZSÓTÉR SÁNDOR-BESZÉLGETÉS GYULÁN
Korábban nem ragaszkodtam ennyire a szöveghez, mint mostanság, ha Shakespeare-t rendezek – árulta el Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező, dramaturg, színész a Gyulai Várszínház által szervezett Ki volt Shakespeare? elnevezésű konferencián.
„Nem lehetne megfordítani a konferencia menetét azzal, hogy nem én kezdek el beszélni, hanem önök kérdeznek tőlem?” Így kezdte „előadását” Zsótér Sándor, aki ritkán vállal konferencia-szereplést. Gedeon József fesztiváligazgató kérésére végül igent mondott. Szóba kerültek korábbi Shakespeare-rendezései, így a 2008-ban bemutatott A velencei kalmár és a főiskolásokkal készített Hamlet, illetve a Gyulán, a Kamarateremben játszott W. S. Othello – néger mór című darabja.
Zsótér Sándor emlékeztetett arra, hogy A velencei kalmár hazánkban kínosan kevés alkalommal került színpadra, nem is érti a mai generáció, miért tiltották be, mi volt az oka annak, hogy nem játszották, mitől féltek. A 2010-ben elhunyt író, rendező Schwajda György fiatalon lett igazgató Szolnokon, ideje korán azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy be akarta mutatni Major Tamás főszereplésével a darabot, ez a kísérlet végül a székébe került.
Én egy kisvárosban, Egerben rendezhettem meg A velencei kalmárt.Az előadás aztán 2009-ben meghívást kapott Gyulára, a Shakespeare Fesztiválra. Tulajdonképpen Shylock lánya, Jessica miatt kezdtem el a darabbal foglalkozni. Olyan női alakkal nem is igazán találkoztam még, mint ő – vallotta be a rendező.
Sokszor keresnek a rendezők filozófiai okokat, meg akarják fejteni a titkokat, a rafinériákat. Ki akarják egyenesíteni azt, ami görbe, vagy éppen fordítva. Számos magyarázatot mögé lehet tenni, hogy rossz volt a gyermekkora, szerelmes volt a lányába, vagy ott a kisebbségi kérdés. De sok mindenre csupán annyi a válasz, hogy CSAK. Igazából meg kell éreznie a színésznek a szerző rafinált hatásait, és ezt kell közvetítenie. Ha pedig elkapja ezt a néző már az első pillanattól, nyert ügye van a szerzőnek, a rendezőnek, az egész társulatnak – tette hozzá Zsótér Sándor.
Shakespeare-ben az a jó, hogy nehezen szorítható korlátok közé…
A szakma, a kritikusok némi elvárással ülnek be a darabra, összehasonlítanak más előadásokkal, realitást keresnek, ezért sokuknak igen nehéz azt látni, ami valójában ott van benne.
Meg kell védeni az igazságot, ez a rendező és a színész dolga is. Nem szimpatikussá kell tenni a figurát, hanem meg kell találni az igazát.
Másodszor rendezek Hamletet, két éve megcsináltuk a Színművészetin is. Fiatalok voltak a növendékeim, de úgy gondoltam, ha Shakespeare, akkor Hamlet. Az volt a feladatuk, hogy nem használhatnak semmiféle kelléket, nem segítette őket semmi.
Azt akartam, hogy tanuljanak meg szöveget olvasni, és főleg megérteni…
Vizsgaelőadásnak szántam, úgy gondoltam, eljátsszuk a tanári karnak az Ódry Színpadon, amely egy lehetetlen helyszín. Végül nagyon sokszor előadtuk, valamiért jól sikerült. Gedeon József meghívta Gyulára, méghozzá a tószínpadra. Egy olyan darabot, ami zárt térben készült, egy dobozban. Úgy gondoltam, lehetetlen ott eljátszani. Akkor, ott számomra az egyik legjobb előadás volt, nagyon hatásos volt vizuálisan. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy ha a fejekben ott van a szöveg, minden a helyén van, bárhol meg lehet csinálni. Ha nekem a Hamletet eredetileg a tószínpadra kellett volna megálmodni, nem tudtam volna mit kezdeni vele, ott a vízen a színpad, a vár a háttérben.
Az Othello esetében megpróbálkoztunk azzal, hogy szótárral végigmentünk az egészen, szóról-szóra. Nem akartuk leegyszerűsíteni, kihúzni a felét, beleírni aktuálpolitikai utalásokat. Azt éreztük, jobban megértjük többek között Jagot, ha saját fordítást/átírást használunk.
Kevés olyan szerző van a világirodalomban, aki olyan emberismerettel rendelkezik, mint Shakespeare. Hogy ezt honnan merítette? Nem tudni – zárta előadását Zsótér Sándor.
Azt tapasztalom, hogy a sokadik Shakespeare-rendezésem után konzervatívabb lettem, megpróbálok ahhoz ragaszkodni, abból kiindulni, ami le van írva. Korábban nem annyira hittem a szövegben, inkább a képekre koncentráltam…
Zsótér Shakespeare-rendezéseiből 1991-92
Friedrich Dürrenmatt-Shakespeare: Titus Andronicus 1993-94 1998-99 2000-2001 2002-2003 2007-2008 2009 2013 2014 Források: |