07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Verses interjú Antalovics Péterrel
2015.07.09 - tiszatáj

Ahhoz, hogy létrejöjjön a Makói Medáliák-díj, és hogy az ország irodalmi életében neves rangot kapjon, kellett egy-két olyan személynek lennie a város kultúráért felelős vezetői közül is, akik hosszú évekig készek voltak a háttérmunkákat elvégezni. Mátó Erzsébet a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatójaként a díjat adó város részéről segítette 2005-től 2014-ig a mindenkori testület munkáját.

Így számol be emlékeiről: „Makó város Önkormányzata 2005-ben, József Attila születésének 100. évfordulójára ötletelésre kérte a hivatal és az intézmények dolgozóit, hogy milyen módon tudná a város méltón megünnepelni az évfordulót. Ekkor merült fel, hogy a Páger-díjhoz hasonló díjat kellene alapítani, ezúttal a fiatal, névtelenséggel küzdő költők számára. S ahogy annak idején a makóiak támogatták József Attila első verseskötetének, a Szépség koldusának a megjelentetését, úgy támogatná most a város a kezdő, fiatal költőket. A Medáliák nevet József Attila 1927-28 között írt versciklusától vettük át. A kuratórium tagjainak kiválasztásában Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító (akinek vannak makói kötődései) segített. A felkérést örömmel vállalta Ilia Mihály szegedi irodalomkritikus és szerkesztő valamint Füzi László irodalomtörténész, kritikus, a kecskeméti Forrás című irodalmi lap főszerkesztője. Grecsó Krisztián költő, író szintén a kuratórium tagja lett. Ők valamennyien a modern magyar irodalom jeles képviselői és ismerői. Én, mint helyi kapcsolattartó, szervező kerültem a kuratóriumba. Ebben a munkában sokat segített nekem Sarnyai Tibor, az önkormányzat újságírója, aki az alapító, a kuratórium tagjai és a majdani díjazottak között tartotta a kapcsolatot. A kuratórium tagjai örültek a felkérésnek és mindig szívesen, a kért időpontra elküldték a javaslatukat a díjazott személyére vonatkozóan. A díjátadókon azonban – egyéb elfoglaltságokra hivatkozva – személyesen soha nem voltak jelen. 2010-ben „fiatalítás” történt a kuratóriumban: Orcsik Roland szegedi költő és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész valamint Turi Timea makói születésű, de Budapesten élő költő, irodalomtörténész váltotta a „nagy elődöket”. Ők is örömmel vállalták ezt a feladatot és a díjátadókon is megjelentek, s a laudációkat ők olvasták fel.

Nekem minden alkalommal jó volt látni a díjazottak megilletődött, de ugyanakkor nagyon boldog arcát, amikor átvették a díjat. Legtöbbjük első alkalommal járt Makón és kíváncsian fedezték fel „József Attila-lábnyomait” városunkban.

Abban az évben, amikor a kuratórium az első határon túli fiatal költőt, Kollár Árpádot javasolta, felmerült, hogy adható-e neki a díj? Mivel a kuratórium alapszabálya kimondja, hogy magyar nyelven író fiatal számára adományozható a díj, ezzel egyértelművé vált, hogy a teljes magyar irodalomalomból lehet meríteni. Azóta már több határon túli fiatal is részesült az elismerésben.

Mindig megtiszteltetésnek éreztem, és büszke vagyok arra, hogy „belülről” kísérhettem figyelemmel ennek a kuratóriumnak a munkáját. Ugyancsak büszkeséggel tölt el az is, hogy városunk a Makói Medáliák-díjjal egy országosan is egyedülálló elismerést hozott létre, amely már egy évtizede létezik. A feladatunk, hogy ezt a jövőben minél ismertebbé tegyük. És örülök, hogy idén egy vajdasági 22 éves költőnek adták át a díjat.”

AntalovicsAntalovics Péter, költő jelenleg az Újvidéki Egyetem magyar szakán tanul, az Örökszoba című kötetével nyerte el az elismerést, amely a Fórum Könyvkiadó fiatal alkotók kéziratpályázatának 2012. évi díjnyertes munkájaként jelent meg, amit maga úgy jellemzett: „Egy belső világot bemutató, önmarcangoló könyv 34 szöveggel 4 ciklusba rendezve.” A bírálóbizottság (dr. Csányi Erzsébet irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, Fekete J. József József Attila-díjas író, kritikus és Kontra Ferenc József Attila-díjas író, a Kilátó szerkesztője) egyhangú döntéssel Antalovics Péternek ítélte a 2014. évi Kilátó-díjat eredeti hangú, személyes világot feltáró verseiért. „A szerző versei zenei utalásokkal gazdagított, szövegközpontú, impresszív és expersszív átélések, amelyek folyamatosan alakulnak, és vallomásszerűvé érő szövegegyüttest eredményeznek.” Önvád című verséből idézek: „és velem vannak a félelmek. / hogy a világ túl tág. / hogy nem tudom társítani a végtelennel a végtelen magányt. / a novemberi szél, mint valami penge, karcol, vág. / harcolok a hiánnyal, mert nem enged, és harcolok / veled is, mert rám vetíted minden félelmedet.” A kötet impozáns kivitelezése, a címlapon és a kötetben szereplő illusztrációk Davor Gromilović munkájának felhasználásával Sirbik Attila és Sütő Anna munkáját dicsérik.

Lennert Móger Tímea az Irodalmi Jelen felkérésére készített interjút Antalovics Péterrel. Az Irodalmi Jelen honlapján április 21-én ezt írja: „Korán letisztult, saját vershangod van. Bizonyára vannak alkotók vagy művek, amelyek hatottak a költészetedre.” Péter ezt válaszolta: „Kedvenc kortárs verseskötetem talán Pollágh Péter Vörösrókája. Az irodalmi mellett fontos a zenei hatás, többek között a Radiohead vagy a svéd The Knife zenekar jelentősek számomra egy-egy hangulatvilág megértésében, akár kialakításában és finomhangolásában.” Péternek készül egy új verseskötete, talán még az idén megjelenik.

 

Pénz beszél, a kutya ugat. A költő is beszél? Te mire költötted a díjjal járó pénzt?

talán a szó, ha eltalál,

üvegpohár, ha eltörik,

a pillanat teremti meg

a végtelennyi hallgatást:

 

mikor szived helyén tömött

a tárca, s holnap is, hiszed

a pénz az érv, hogy elfeledd

a pénzt, s a tárca már üres. 

 

Fiatalság bolondság. Hányszor voltál szerelmes? Vagy szeretőid a szavak?

egyszer sem voltam szerelmes és azóta mindig. feltétlen szerelmem tárgyát

nem ismerem, csak azt tudom,

ő a legszebb dícséretem, ő a legnyersebb bírálatom. átkarol, ha sétálok az utcán,

fejembe lát, ha úgy akar,

jobban ismer, mint én magam. elkékül szám, ha velem van, annyira hasonlít rám,

s a furcsa űr a húsba mar,

sétálunk tovább szótlanul. egyszerre okoz megkönnyebbülést és kínt, ha elvonul,

ha arca nincs az arcomon.

 

A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ez igaz? Te hazudtál már? Mikor és miért?

én még soha nem hazudtam,

kivéve, ha úgy esett.

ha megálltam, hogy ne sokat,

akkor is csak keveset.

egyszer vallottam magamról

színigazul, magamnak,

azóta is verset írok,

hogy elfedjem, mikor vagyok

hazug, vak.

 

Ki korán kel, aranyat lel. Ez a költőkre is igaz? Téged mikor kap el az írás-flow?

szavakat kutatsz

ott, ahol nincs ébredés.

se álom, se éj.

 

Lassan járj, tovább érsz. Honnan indultál és hová tartasz? Milyen álmaid vannak?

éltem nagy nehezen… s most fényteli csarnok a célom.

órám nincs, idetévedtem lineáris okokból.

vágyom a csendet, a békét, és ugyanígy a dühöngést,

távoli országokból importált aranyalmát.

 

nyáron a hófúvásban, télen a kánikulában

erjed az öntudat, ím. már eszmél, éled a fénykép.

működik, izzik a természet, míg libben a függöny,

s végül az élmény gondolatokká lesz, szavaimmá.

Janáky Marianna

Fotó: Forum Könyvkiadó

 


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő