07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Verses interjú Antalovics Péterrel
2015.07.09 - tiszatáj

Ahhoz, hogy létrejöjjön a Makói Medáliák-díj, és hogy az ország irodalmi életében neves rangot kapjon, kellett egy-két olyan személynek lennie a város kultúráért felelős vezetői közül is, akik hosszú évekig készek voltak a háttérmunkákat elvégezni. Mátó Erzsébet a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatójaként a díjat adó város részéről segítette 2005-től 2014-ig a mindenkori testület munkáját.

Így számol be emlékeiről: „Makó város Önkormányzata 2005-ben, József Attila születésének 100. évfordulójára ötletelésre kérte a hivatal és az intézmények dolgozóit, hogy milyen módon tudná a város méltón megünnepelni az évfordulót. Ekkor merült fel, hogy a Páger-díjhoz hasonló díjat kellene alapítani, ezúttal a fiatal, névtelenséggel küzdő költők számára. S ahogy annak idején a makóiak támogatták József Attila első verseskötetének, a Szépség koldusának a megjelentetését, úgy támogatná most a város a kezdő, fiatal költőket. A Medáliák nevet József Attila 1927-28 között írt versciklusától vettük át. A kuratórium tagjainak kiválasztásában Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító (akinek vannak makói kötődései) segített. A felkérést örömmel vállalta Ilia Mihály szegedi irodalomkritikus és szerkesztő valamint Füzi László irodalomtörténész, kritikus, a kecskeméti Forrás című irodalmi lap főszerkesztője. Grecsó Krisztián költő, író szintén a kuratórium tagja lett. Ők valamennyien a modern magyar irodalom jeles képviselői és ismerői. Én, mint helyi kapcsolattartó, szervező kerültem a kuratóriumba. Ebben a munkában sokat segített nekem Sarnyai Tibor, az önkormányzat újságírója, aki az alapító, a kuratórium tagjai és a majdani díjazottak között tartotta a kapcsolatot. A kuratórium tagjai örültek a felkérésnek és mindig szívesen, a kért időpontra elküldték a javaslatukat a díjazott személyére vonatkozóan. A díjátadókon azonban – egyéb elfoglaltságokra hivatkozva – személyesen soha nem voltak jelen. 2010-ben „fiatalítás” történt a kuratóriumban: Orcsik Roland szegedi költő és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész valamint Turi Timea makói születésű, de Budapesten élő költő, irodalomtörténész váltotta a „nagy elődöket”. Ők is örömmel vállalták ezt a feladatot és a díjátadókon is megjelentek, s a laudációkat ők olvasták fel.

Nekem minden alkalommal jó volt látni a díjazottak megilletődött, de ugyanakkor nagyon boldog arcát, amikor átvették a díjat. Legtöbbjük első alkalommal járt Makón és kíváncsian fedezték fel „József Attila-lábnyomait” városunkban.

Abban az évben, amikor a kuratórium az első határon túli fiatal költőt, Kollár Árpádot javasolta, felmerült, hogy adható-e neki a díj? Mivel a kuratórium alapszabálya kimondja, hogy magyar nyelven író fiatal számára adományozható a díj, ezzel egyértelművé vált, hogy a teljes magyar irodalomalomból lehet meríteni. Azóta már több határon túli fiatal is részesült az elismerésben.

Mindig megtiszteltetésnek éreztem, és büszke vagyok arra, hogy „belülről” kísérhettem figyelemmel ennek a kuratóriumnak a munkáját. Ugyancsak büszkeséggel tölt el az is, hogy városunk a Makói Medáliák-díjjal egy országosan is egyedülálló elismerést hozott létre, amely már egy évtizede létezik. A feladatunk, hogy ezt a jövőben minél ismertebbé tegyük. És örülök, hogy idén egy vajdasági 22 éves költőnek adták át a díjat.”

AntalovicsAntalovics Péter, költő jelenleg az Újvidéki Egyetem magyar szakán tanul, az Örökszoba című kötetével nyerte el az elismerést, amely a Fórum Könyvkiadó fiatal alkotók kéziratpályázatának 2012. évi díjnyertes munkájaként jelent meg, amit maga úgy jellemzett: „Egy belső világot bemutató, önmarcangoló könyv 34 szöveggel 4 ciklusba rendezve.” A bírálóbizottság (dr. Csányi Erzsébet irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, Fekete J. József József Attila-díjas író, kritikus és Kontra Ferenc József Attila-díjas író, a Kilátó szerkesztője) egyhangú döntéssel Antalovics Péternek ítélte a 2014. évi Kilátó-díjat eredeti hangú, személyes világot feltáró verseiért. „A szerző versei zenei utalásokkal gazdagított, szövegközpontú, impresszív és expersszív átélések, amelyek folyamatosan alakulnak, és vallomásszerűvé érő szövegegyüttest eredményeznek.” Önvád című verséből idézek: „és velem vannak a félelmek. / hogy a világ túl tág. / hogy nem tudom társítani a végtelennel a végtelen magányt. / a novemberi szél, mint valami penge, karcol, vág. / harcolok a hiánnyal, mert nem enged, és harcolok / veled is, mert rám vetíted minden félelmedet.” A kötet impozáns kivitelezése, a címlapon és a kötetben szereplő illusztrációk Davor Gromilović munkájának felhasználásával Sirbik Attila és Sütő Anna munkáját dicsérik.

Lennert Móger Tímea az Irodalmi Jelen felkérésére készített interjút Antalovics Péterrel. Az Irodalmi Jelen honlapján április 21-én ezt írja: „Korán letisztult, saját vershangod van. Bizonyára vannak alkotók vagy művek, amelyek hatottak a költészetedre.” Péter ezt válaszolta: „Kedvenc kortárs verseskötetem talán Pollágh Péter Vörösrókája. Az irodalmi mellett fontos a zenei hatás, többek között a Radiohead vagy a svéd The Knife zenekar jelentősek számomra egy-egy hangulatvilág megértésében, akár kialakításában és finomhangolásában.” Péternek készül egy új verseskötete, talán még az idén megjelenik.

 

Pénz beszél, a kutya ugat. A költő is beszél? Te mire költötted a díjjal járó pénzt?

talán a szó, ha eltalál,

üvegpohár, ha eltörik,

a pillanat teremti meg

a végtelennyi hallgatást:

 

mikor szived helyén tömött

a tárca, s holnap is, hiszed

a pénz az érv, hogy elfeledd

a pénzt, s a tárca már üres. 

 

Fiatalság bolondság. Hányszor voltál szerelmes? Vagy szeretőid a szavak?

egyszer sem voltam szerelmes és azóta mindig. feltétlen szerelmem tárgyát

nem ismerem, csak azt tudom,

ő a legszebb dícséretem, ő a legnyersebb bírálatom. átkarol, ha sétálok az utcán,

fejembe lát, ha úgy akar,

jobban ismer, mint én magam. elkékül szám, ha velem van, annyira hasonlít rám,

s a furcsa űr a húsba mar,

sétálunk tovább szótlanul. egyszerre okoz megkönnyebbülést és kínt, ha elvonul,

ha arca nincs az arcomon.

 

A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ez igaz? Te hazudtál már? Mikor és miért?

én még soha nem hazudtam,

kivéve, ha úgy esett.

ha megálltam, hogy ne sokat,

akkor is csak keveset.

egyszer vallottam magamról

színigazul, magamnak,

azóta is verset írok,

hogy elfedjem, mikor vagyok

hazug, vak.

 

Ki korán kel, aranyat lel. Ez a költőkre is igaz? Téged mikor kap el az írás-flow?

szavakat kutatsz

ott, ahol nincs ébredés.

se álom, se éj.

 

Lassan járj, tovább érsz. Honnan indultál és hová tartasz? Milyen álmaid vannak?

éltem nagy nehezen… s most fényteli csarnok a célom.

órám nincs, idetévedtem lineáris okokból.

vágyom a csendet, a békét, és ugyanígy a dühöngést,

távoli országokból importált aranyalmát.

 

nyáron a hófúvásban, télen a kánikulában

erjed az öntudat, ím. már eszmél, éled a fénykép.

működik, izzik a természet, míg libben a függöny,

s végül az élmény gondolatokká lesz, szavaimmá.

Janáky Marianna

Fotó: Forum Könyvkiadó

 


Címke: , , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő