Bitek

Az információnak egyértelműen elsimert definíciója nincsen. Nem ironikus?

Az utóbbi időben sokat kell munkám során levélben (emailben) kommunikálnom. Rövid, lényegretörő szövegekre törekszem, a lehető legnagyobb információértékkel. Egészen más stílust és attitűdöt igényelnek ezek a szövegek, mint amilyenekkel az egyetemi pályán találkozik az ember. A gyönyörű, de kimerítő barokkos körmondatokat el kell felejteni.

Közhely, hogy az információ érték. Gyakran egyenesen fizetőeszköz. Mindazonáltal elég különös jószág, mivel nagyon változatosan viselkedik. Vegyük például a híres, cyberpunk alapvetést, miszerint az információ szabad akar lenni. Ilyen a természete. Emiatt sokszor mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a terjedését, ami – ha naívan hiszünk a szabadságra törő információban – csupán lelassítja a folyamatot, de nem állítja meg. Az információ önmagában üres és végtelenül elvont kategória, mégis könnyedén megszemélyesítjük.

Egymással ellentétes előjelű eljárásokat igényel szóbeli és írásbeli terjedés közben. A cél minden közlési formánál ugyanaz: minimálisra csökkenteni az entrópiát, azaz a lehető legnagyobb mértékben kizárni a bizonytalanságot, a többértelműséget. Szóbeli közlésnél a redundancia növelésével csökkenthető az entrópia: időnként visszatérünk egyes állításokhoz és újra elismételjük őket. Ezzel növeljük az információ továbbításának esélyét. Írásban fordított a helyzet, a redundancia itt fölösleges erőforrás pazarlás, mivel az információ bármikor visszakereshető. Minél kompaktabb az írás, minél kevesebb benne a fölösleges elem, annál inkább csökken az entrópia. Ez csak első pillantásra tűnik egyszerű feladatnak. Blaise Pascal 1657-ben az egyik levelét a következőképpen zárja: Ha több időm lett volna, rövidebb levelet írtam volna.

Pascal kijelentése csak látszólag paradox. A gondolkodásunk jellege következtében írás közben is növeljük az entrópiát, amikor csapongunk, követjük a gondolatok asszociatív és nem logikai láncolatát és önismétlésbe bocsátkozunk. A levél megírása utáni szerkesztői tekintet lesz az, amely kigyomlálja ezeket a zavaró részeket, létrehozva egy tömörebb, rövidebb, ezzel együtt hatékonyabb üzenetet. Ez azonban időt és energiát emészt, melyek közül legalább az egyik nem állt Pascal rendelkezésére, így a szokottnál hosszabb – és szószátyárabb – levelet küldött.

Az információ interpretált adat, ám magát az információt is tovább értelmezzük, felhasználjuk és ez a tulajdonsága alapvető fontosságú. Az információ posztmodern alakzat. Nem sok kapcsolata van az igazsággal. Jó hír ez az információ-elosztásban érdekelt szervezeteknek. A dezinformálás is információt közöl. A kérdés az, hogy milyen cselekvésre készteti a befogadót.

Leírtam itt jópár bitnyi információt. Vajon milyen kapcsolatban áll mindez az igazsággal? Ezt követi a pilátusi kérdés.

Szabó István Zoltán (Steve)