01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Teljessé vált az embertől idegen dolgok enciklopédiája
2015.06.09 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: A KECSKE ÉVE

Kora este, szabad ég alatt, fröccsök és sörök mellett üldögélve a Rácskertben mutatja be A kecske évét, Bartók Imre trilógiájának befejező részét Nemes Z. Márió és Vári György. A beszélgetés kicsit nosztalgikus is, hiszen elkerülhetetlen az előző két könyvre való visszatekintés.

A könyvbemutatót a Libri Kiadó igazgatója, Sárközy Bence konferálja el, és váratlanul az Izlandon élő, éppen hazalátogató szerkesztő, Dunajcsik Mátyás moderálja. Sárközy a trilógiának nemcsak a fiatal kortárs magyar irodalmi köztudatba való berobbanását, hanem a kiadó életében betöltött szerepét is kiemeli: emblematikus kiadványa volt a néhány éve indított vállalkozásának. „Az én nemzeti könyvtáramban ott van a polcon”, szúrja oda azoknak, aki elzárkóznak mindentő, ami furcsa és új. Dunajcsik örömmel konstatálja, hogy három éven keresztül a köztudatban maradhatott A patkány évével induló és A nyúl évével folytatódó sorozat, mert ha egyetlen regénybe sűrűsödött volna bele a történet, nehéz lett volna megemészteni.

 

Bartók Imre, Nemes Z. Márió

Bartók Imre, Nemes Z. Márió

 

Vagyis még nehezebb, mert ahogy arra Vári György rámutat, a közeg inkább birkózik a szöveggel, továbbra is kihívás a számára. Azt mindenesetre elismeri, hogy a trilógia gigantikus és merész vállalkozás volt, amely jól látható előzmények, illetve az asztalnál szintén helyet foglaló Nemes Z. Márió költészetét leszámítva szinte társak nélküli volt. Várit a poszthumán tapasztalat még Kertész Imrénél kezdte el érdekelni, őt azonban ízlésében „tágas univerzumok választják el” Bartóktól. A szöveggel való küzdelem szerinte a hétköznapi olvasási tapasztalatból adódik: az embert sokszor egyszerűen elfogja az undor, amikor az „embertől idegen dolgok enciklopédiáját” olvassa. Úgy érzi egyébként, a kortárs irodalmi közeg radikálisan nem változott meg ettől a furcsa enciklopédiától.

Dunajcsik viszont hozzáteszi, hogy az utóbbi években-hónapokban megjelent regények, Csurgó Csaba Kukoriczája, Farkas Tibor Vadidegenje vagy Totth Benedek Holtversenye között már könnyebb elhelyezni a trilógiát, amely így megteremtette a maga kontextusát. Nemes Z. Márió megemlíti, hogy a világirodalomban is inkább prózai képviselőit találhatjuk meg poszthumán tapasztalatról való írásnak, noha Bartók egészen költőien, lírai érzékenységgel állt a témához, és regényeire – mindenféle egyéb hibriditásuk mellett – regiszterbeli és műnembeli hibriditás is jellemző. A költői víziók ihlették a trilógia spin-offját: Sirokai Mátyás Gondolkodók című tumblr blogja a trilógiából származó prózaversek gyűjteménye, amelyek Dunajcsik szerint nem nevezhetők versbetétnek, mivel organikusan épülnek a szövegbe, Vári szerint pedig annyira magasztosak és patetikusak, hogy szinte a romantikához nyúlnak vissza.

„Két érzés kavarog bennem, az öröm és a szomorúság”, mondja a szerző, aki próbálta egy kicsit leszűkíteni a műfaji sokféleséget, határozottabb mederbe terelve a történetet, kihangsúlyozva bizonyos motívumokat. A kecske évének újdonsága, hogy az első két könyv helyszíne, New York helyett Európában játszódik, és a három főszereplő, Karl Marx, Martin Heidegger és Ludwig Wittgenstein végig tisztázatlan identitásnak megfejtésére ajánlatokat kapunk. A poszthumán diskurzushoz annyi lábjegyzetet fűz, hogy tulajdonképpen semmi forradalmit nem csinált, mivel a poszthumanizmus az ember lényegéhez tartozik, és ha úgy vesszük, a kereszténység is poszthumán. Bár Nemes Z. szerint inkább transzhumán, de ezen nem vesznek össze.

 

A Rácskert közönsége

 

Dunajcsik felveti, hogy az első kötet végén bekövetkező apokalipszis tulajdonképpen nem is pusztulás, hanem átalakulás, ami viszont nem egy jobb, hanem egy másik állapot felé vezet. Ugyan az átalakulás első lépése egy katasztrófa, de mintha nem jelentene különösebb problémát, hogy New York utcáit emberek helyett gigantikus méretű lábasfejűek lepik el. Bartók szerint nem a klasszikus mindentudó elbeszélő szemüvegén, és főleg nem emberi perspektívából látjuk azt, ami ebből az apokalipszis utáni világból lett. Szándékos volt a mesterkélt szóhasználat, a líraiság és a tudományos szakterminusok keverése, és ha hét milliárd ember elpusztul, szerinte nem is lehet hagyományos narratív formákban gondolkodni.

Vári fokozott figyelemmel követette Marx, Heidegger és Wittgenstein sorsát, számára a szereplőválasztás volt az első (és persze a többi) könyv legszórakoztatóbb eleme. És egyben a legproblematikusabb is, mivel behatárolta lehetséges olvasóközönséget: ha nem is alapfeltétel, de azért nem árt a megértéséhez valamennyi filozófiai műveltség. „A filozófia komolyan van véve azért, hogy komolytalanná válhasson”, mondja Nemes Z., aki szerint a szerző egyáltalán nem viselkedik tiszteletlenül a filozófiával szemben, csak éppen kifordítja a sarkaiból, profanizálja, parodizálja. A karakterekről megjegyzi még, hogy „idióták, de ettől szórakoztatóak”.

Bartókot a gondolkodás és a valóság viszonya érdekelte, ami a filozófiatörténet, illetve általában az emberiség súlyos és kardinális problémája. Adornót idézi, aki szerint a filozófia életben maradt, mert elmulasztotta beteljesíteni feladatát. Az ember, különösen a nagy gondolkodó sokszor pontosan látja a problémákat, megvannak az elképzelései, hogy mitől lehetne működőképesebb a társadalom, de amikor megpróbálja a gyakorlatba átültetni mindezt, a legtöbb esetben kudarcot vall. Marx is teoretikus alapon szerette volna megváltani a világot, és annak sem lett jó vége.

 

Dunajcsik, Vári, Bartók, Nemes

Dunajcsik, Vári, Bartók, Nemes

 

Dunajcsik érdekesnek tarja A kecske éve helyszínváltást, mert amíg New Yorkról a legtöbben csak a hollywoodi filmekből szerzünk tapasztalatot, addig Berlin sokkal terheltebb a kulturális emlékezet szempontjából. Filozófusaink a német fővárosban megnézik a Holokauszt-emlékművet, de elmennek egy bordélyházba is, amiről a Bartók felolvas nekünk egy részletet. Nemes Z. kiemeli a könyv „intenzív kúlságfaktorát”, amit esztétikai kategóriának tekint. Szerinte nincs menőbb annál a poszt-apokaliptikus csatajelenetnél, amelyben a génmérnökök által vezetett hüllőemberek hatalmas serege metrószerelvény nagyságú férgeket dobálva támadja meg a kibernetizált démonok pokoli légióit, akik beépített nukleáris bombákat robbantgatnak kitinpáncéljuk alatt.

Vári szerint is szórakoztató, ahogy például a gondolkodók próbálják megúszni az óriásskorpiók támadását a tőlük nem független apokalipszis közepén, ugyanakkor nem tudja megbocsátani a mutáns sziámi ikrek emlékezetes jelenetét, ami hetekig kísértette. Dunajcsik viszont a szöveg hihetetlen szabadságfokára hívja fel a figyelmet, a magyar szépirodalmi hagyományok figyelmen kívül hagyására és mindenféle tabuk megdöntésére, és Vári is egyetért vele abban, hogy a mutánsok és kiborgok emancipációjával valamiféle forradalom következett be, hozzátéve, hogy azért minden generációnak megvoltak a maga szexuális és egyéb forradalmai. Alapvetően sikeres vállalkozásnak, legnagyobb részben eredményes kísérletnek tartja a trilógiát.

Ahogy egészben látva Nemes Z. is elégedett vele, főleg úgy, hogy nagyon mást várt az első kézirat olvasása közben. Az utóbbi évek fiatal prózájának legfontosabb és legnagyobb léptékű kísérletének nevezi, és Mikszáth Új Zrínyiászával állítja párhuzamba. Az író ugyanis megosztotta terveit Tisza Kálmánnal, aki kétségeit fejezte ki a készülő regénnyel kapcsolatban: a publikum még nincs felkészülve erre, nem fogják megérteni vagy félreértik majd, amúgy is kényes dolog, nehéz, sőt megoldhatatlan feladat. Viszont miután elolvasta, megveregette a vállát: sikeres volt a vállalkozás, nagy kutya vagy. Most Nemes Z. Márió is ugyanezt mondja Bartók Imrének.

Szarka Károly

 

2225941_3Bartók Imre: A kecske éve

Libri Könyvkiadó Kft.

Budapest, 2015

536 oldal

3990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő