12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„A látó ember ünnepe”
2015.06.05 - tiszatáj

XXXVIII. SZEGEDI NYÁRI TÁRLAT

A címben megfogalmazott gondolatot az író, Szepesi Attila nyolc esztendővel ezelőtti tárlat előszavából kölcsönöztem. Az akkori, 34. tárlat még nem a Reök-palota illusztris termeiben került megrendezésre – lévén, hogy a Magyar Ede által tervezett szecessziós épület átalakítása a megnyitó időpontjában éppen befejezéséhez közeledett –, hanem a szomszédos Olasz Kulturális Központ biztosított helyszínt számára. Az előszó írója akkori reményeit fogalmazta meg: ”…napjainkban a Szegeden kószáló örömmel láthatja parkok és terek, korábban leromlott szecessziós házak és emlékművek újjászületését, és – nem minden célzatosságot nélkülöző asszociáció – ezek sorába illeszkedik az épp megújuló Reök-palota, jövendő tárlatok helyszíne és nem utolsó sorban e mostani seregszemle, a látó ember ünnepe.”

Azóta a Reök-palota nyolc éve új néven, mint REÖK közel százötven kiállítást rendezett, köztük a mostanival együtt négy Nyári Tárlatot is. A sorban az első, 2009-ben még bizonyos értelemben folytatása volt az örökölt hagyománynak, de már a változtatás igényének és szükségességének a megfogalmazása mellett. Hiszen Szeged sosem volt festészeti trendet létrehívó központ, mint a szomszédos Hódmezővásárhely, ellenben seregszemléje a kezdetektől mindig is országos érdekeltségben mozgott, még ha voltak is időszakok, amikor a tárlat nem mindig tudott felülemelkedni a lokális jelentőségen. A következő évektől – beleértve a Tárlatokat évente váltó Táblaképfestészeti Biennálékat is – az újrapozícionálás igénye egyre határozottabban fogalmazódott meg a rendező intézmény részéről. Talán kimondható, hogy ennek a tudatos építkezésnek az eredménye, hogy idén rekordszámú alkotó, köztük a hazai művészeti szcéna derékhadának igen jelentős része adta be alkotását a tárlatra.

 

IMG_9707

 

A festészeti kollekciótól már megszokhattuk, hogy korunk kortárs művészetének hűséges lenyomatát képezve igen változatos, színes, stilárisan gazdag anyaggal reprezentál a Szegedi Nyári Tárlaton. A biztos vonatkoztatási pontokat jelentő – az elmúlt néhány esztendő kiállításaihoz hasonlóan, a tárlatnak sokszínű és markáns karaktert adó – országosan és nemzetközileg elismert nagymesterek közül idén is jelentős számban szerepelnek a kiállításon. Ilona Keserü Ilona ikonikus erejű jelképisége, Nádler István elsöprő lendületet sugalló spirálisa, Bukta Imre élénk színekből épülő, melankolikus hangulatú festőisége, Pinczehelyi Sándor nemzeti tradíciókat összekötő, a századelő szecessziójára rímelő, dekoratív pop­artja, Váli Dezső misztikus műterem látomása, vagy Kárpáti Tamás sejtelmes, mélységes tartalmakat sejtető, megrázó víziója, Lóránt János Demeter zsigeri expresszivitása, Nagy Gábor finom lelki rezdülésekre reflektáló festménye, Végh András kavargóan mozgalmas, eleven festészete a megszokott kimagasló szakmai minőséget képviselik. Az örökifjú mesterek közül efZámbó Istvánban, feLugossy Lászlóban és Wahorn Andrásban idén sem kell csalódnunk, hozzák a tőlük elvárt formájukat.

Az absztrakt festők közül a Tárlat szellemiségének megfelelően idén is szép számmal adtak be Szegedre. Ennek köszönhetően még a finomabb stiláris megkülönböztetésekre is van mód a kiállítás rendezésnél. Így a geometrikus (Fajó János, Joseph Kadar, Serényi H. Zsigmond, Halmi-Horváth István), vagy az indulati eredeztetésű, gesztus jellegű absztrakció (Balla Attila), a vastagon felkent, vakolt felületeket alkalmazó alkotók (Dréher János, Gáll Ádám) külön szekciókban kerülhetnek bemutatásra. Oroján István gondosan kiérlelt geometrikus kompozíciói, festői kvalitásai mellett egyszerre képvisel plasztikai értékeket. Kaszás Réka festményén ugyan felismerhetők az egyes alkotóelemek, de a stilizált, hasábokból felépülő képstruktúra alapján itt kell megemlítenünk. Az absztrakció lírai irányzatai idén számban talán alulreprezentálnak a tárlaton, de ezt ellensúlyozza a résztvevők képeinek kvalitása. Felházi Ágnes, Lányi Adrienn és Henn László András egy-egy figyelemreméltó alkotásukkal szerepelnek ebben a csoportban.

 

IMG_9452

 

A figuratív vagy hagyományelvű, realista festészet képviselőinek fellegvára természetesen továbbra is az Őszi Tárlat, de ez nem jelenti azt, hogy jeles gyakorlói közül – igaz, hogy évről évre változóan, hullámzó intenzitással – ne jelennének meg Szegeden is. Szembetűnő az idei kollekcióban a fotó-realista, az elmúlt években rendre megjelenő, nyers, neonszínekben pompázó hiperrealista művek távolmaradása. Ez alól kivételt talán csak Vidovits Iván képei jelentenek. A részletgazdag, naturalista alkotások hiánya szintén elgondolkodtató, még akkor is, ha néhány igen magas szinten kivitelezett alkotással találkozhatunk (Szabó Ábel, Bodor Zoltán, Hartung Sándor).

A széles repertoáron játszó figurális festészet képviselői közül a filozofikus, metafizikus vagy metaforikus tartalmakat megidéző festők: Kántor Ágnes, Csurka Eszter, Gulyás Andrea, Dobó Bianka, Várhelyi Tímea, Fürjesi Csaba, Kiss Ilona munkái kiemelkedők és a tárlat egyik legfőbb szellemi erővonalát érzékeltetik. Stilárisan nem, de szellemiségében ide kívánkozik Bondor Csilla hétköznapi tárgyból perspektivikus játéka és az átfestés segítségével újraértelmezett, falra függeszthető objektje.

A lágy, atmoszférikus hatásokat érzékeltető vásznak sorából Krajcsovics Éva, Jakucs János vagy Pataki Tibor elmosódó tájképei külön színfoltját jelentik a kiállításnak. Ha már a külön utaknál tartunk: akkor Király Gábor egyéni, sajátos látásmódját, nyers, expresszionizmusát meg kell, hogy említsük. A vérbő festőiséget ebben az esztendőben, a fiatalabb generáció tagjai: László Dániel, Lőrincz Tamás, Debreczeni Imre, Horváth Roland, Pinczés József képviselik.

A viszonylag kevés számú, hagyományos megoldású, egyébként professzionális kivitelezésű grafikák mezőnyét tekintve ki kell emeljük Kótai Tamásnak a tőle megszokott professzionalizmussal kivitelezett munkáit, Huszár Imre érzékeny printjeit, Nádas Alexandra feszesen komponált konstruktív litográfiáit. A grafika historizáló tendenciáiból nyújtanak ízelítőt Krnács Ágota elektrográfiája és Sándor Edit printje, jelezvén kortárs grafikánk folyamatos tematikai és műfaji megújhodását és a merev keretek feloldódását.

 

IMG_9586

 

Az idei anyagban feltűnő és örömteli a szobrászat előző évekhez képest jóval erőteljesebb megjelenése. Szabó Tamás robosztus hatású, szögekkel kivert fejei, Mata Attila légies hegesztett plasztikája, Kalmár János elegáns bronz-mészkő szobra jól megfér Rajcsok Attila szellemes acélszobrával. A helyi alkotók közül Darázs József, Sejben Lajos és Popvics Lőrinc plasztikái, Brózka Marek térinstallációja tesznek bizonyságot a szegedi szobrászat kortárs irányultságának sokszínűségéről és magas nívójáról. Lous Stuijfzand emlékképekből építkező bronzai, Nagy Gábor finom precizitással kivitelezett plasztikája, Székó Gábor fa-kő jelképpé egyszerűsített alkotása vallanak a tárlat plasztikai értékeinek további gazdagságáról. A szerkezetesség elvét valló alkotások közül Fajó János, Nagámi, Ézsiás István munkáit emeljük ki. Amint azt a festészeti résznél említettük, hogy hiányoznak a figuratív, illetve hagyományos megközelítésmódok a válogatásból, ez a megállapítás a szobrászati anyag kapcsán is érvényesnek mondható. Rabóczky Judit, Széri-Varga Géza, illetve Tóth Ernő plasztikái ötletességükkel, sajátos stílusukkal kivételt képeznek ez alól a megállapítás alól.

Ahogy egy tárlat nem adhat teljes körképet az elmúlt két év kortárs hazai művészetéről, úgy ez a hely szűke miatt korántsem teljes enumeráció sem tudja bemutatni az összes, a kiállításon szereplő művész munkásságát. Napjaink hazai kortárs művészetéről, ha nem is kaphatunk átfogó képet, de a markánsabb erővonalak kitapintásának mégis csak szerét ejthetjük. Persze az erővonalak észlelése, a különböző trendek felerősödése, vagy esetleges hanyatlása inkább csak a szakmabelieket érdekli. Ezeknek a mozgásoknak a rögzítése, leírása, a következtetések levonása a szakemberek felelőssége. Mindezektől függetlenül a Szegedi Nyári Tárlatok sorozata, az itt bemutatott alkotások összessége legyen a látó ember ünnepe.

Nátyi Róbert

 

[nggallery id=556]


Címke: , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő