Objektív cenzúra manifesztum

NEMES Z. MÁRIÓ – SEREGI TAMÁS

Eörsi István emlékére

Az objektív cenzúra alapelvei:

1. Objektív, azaz interszubjektív, sőt interaktív. A cenzúra megszüntethetetlen, a cenzúra eltörlése maga is egy cenzurális aktus lenne, ezért mi a cenzúrához való jog kiterjesztését követeljük. Cenzúrajogot mindenkinek! Nem kisajátítani akarjuk a cenzúrát, ahogy az állam tette eddig, hanem elsajátítani, mindenki jogává tenni, mindenki számára megtanulhatóvá tenni. A cenzúra legyen mindennapos gyakorlattá. Legyél te is cenzor!
2. Objektív, azaz érvekkel alátámasztott. A cenzúrázás nem gesztusfestészet. Ezek már nem az ötvenes évek! Ne vagdalkozz, hanem indokolj, légy higgadt és reflektált! A cenzúra nem a kéz dicsérete, nem is a testé vagy a léleké, hanem az értelemé. A cenzúrázás segíti a gondolkodást, fejleszti az érvelés művészetét és megtisztít a politikai frusztráció érzéki szövődményeitől.
3. Objektív, azaz nem propagandisztikus. A cenzúra nem a szövegek, képek, cselekedetek átpolitizálása, és soha nem is volt az. Ellenkezőleg, lényege mindig a depolitizálás. Az átpolitizálás csak eszköz, amellyel a depolitizálás lehetősége megteremthető. Minden átpolitizálható: a vonalak, a színek, a foltok, az anyagok, a formák, a hangok, a szavak – mindenből csinálhatsz politikát, majd a politikumra hivatkozva depolitizálhatod, vagyis kitörölheted.
4. Objektív, azaz produktív. A cenzúra előállít, termel és alkot, tehát a nemzetgazdaság hasznára van. A kihagyás, az összevonás, a beragasztás, a dekollázsolás poétikájából kiindulva a cél új értelmek, új tárgyak, egy újfajta hibrid objektivitás megteremtése. A kitörlés, a kitakarás, a rombolás csak eszköz, sőt tulajdonképpen csak látszat. Még csak nem is a „romboljatok, hogy építhessetek” avantgárd jelszaváról van itt szó, hanem a romboláson keresztüli építésről, kemény munkáról, amely a kreativitás felszabadításának ígéretét hordozza magában.
5. Objektív, azaz esztétikai. A kiterjesztett cenzúra az élet kreatív termelésének és esztétikai megújításának eszközévé válik. Vagyis az objektív cenzor olyan művész, aki a hatalom és a művészet elitista kollaborációja ellen egyszerre lép fel. Olyan szubjektum, aki nem hagyja, hogy előrerágott képekkel és üzenetekkel irányítsák, hiszen szelleme fogakat növesztett, mellyel visszarágja a propagandát, hogy egyetlen pépes halmazzá változzon a jelek birodalma.
6. Objektív, azaz totális. A cenzúrajog kiterjesztésével a cenzúra totális esztétikai államát hozzuk létre, ahol minden férfi, gyerek és nő egyszerre depolitizálja önmagát és a másikat. A cenzúra így az esztétikai nevelés eszközévé alakul, a gondolkodás szabad aktusává, mely nem előír, hanem átír, hogy a hatalom nyelve értelmezhetetlenné váljon.

Példák, segítendő az objektív cenzúrázás megtanulását:

1. Ezennel töröljük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevéből a „köz” szót. Indoklás: az itt végző diákok nem a közt, hanem az államot szolgálják majd. Töröljük továbbá a „nemzeti”, illetve az „egyetem” szót is a kifejezés kisajátításának vádjával. Az intézmény új elnevezése tehát „Szolgálat.”
2. Ezennel cenzúrázzuk a függőlegest! Ezentúl mindenki csak minél alacsonyabban, már-már kúszva közlekedhet, ezzel is erősítve a nemzeti összetartozás és egység érzetét.
3. Ezennel töröljük a Terrorelhárítási Központ nevéből az „elhárítás” kifejezést Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának 2015. január 7-i nyilatkozatára való hivatkozással, amely szerint „nincs terrorveszély Magyarországon”.  Mivel azonban így az elnevezés  Terror Központtá válna, és így létre kellene hoznunk egy terrorelhárítási központot a Terror Központ elhárítása céljából, ezért ezennel töröljük a „terror” szót is az intézmény nevéből, az új elnevezése tehát Központ lesz.
4. Ezennel cenzúrázzuk a BKV-t! Saját sínpárt és ingyenes garázsmenetet minden háztartásnak!
5. Ezennel töröljük az EMMI teljes nevét az egyetemes emberi értelemre és a magyar nyelv védelmére való hivatkozással.
6. Ezennel cenzúrázzuk a kapaszkodókat a metrószerelvényeken, ugyanis csak bizonyos testmagasság mellett hozzáférhetőek. A kapaszkodók kiiktatásával megszüntetjük a fizikai diszkriminációt, és az utasokat egységesen a BKV-szerelvény, illetve a nemzetgazdaság gyorsulására bízzuk. Mindezzel a polgári ellenállás újfajta, testies formáit véljük megteremthetőnek.
7. Ezennel töröljük a Magyar Művészeti Akadémia nevéből az „akadémia” szót az akadémizmus általunk értékesnek tekintett magyar és egyetemes hagyományának megcsúfolása vádjával. Töröljük továbbá a „művészeti” kifejezést is a művészeti teljesítmény hiányának vádjával. És ezennel töröljük a „magyar” kifejezést is saját és mindannyiunk magyar identitásának védelmében. Az MMA új elnevezéséül tehát a következőt javasoljuk: ……………………… Egyben figyelmeztetünk mindenkit, hogy mostantól vigyázzon az üres fehér lapokkal, mert lehet, hogy az MMA fejléces papírját tartja a kezében.
8. Ezennel cenzúrázzuk ezt a kiállítást. Minden műalkotást államellenesnek nyilvánítunk, ugyanakkor cenzúrázzuk az államot is, melyet művészetellenesnek nyilvánítunk. A kölcsönös cenzúra jegyében megkérjük a látogatókat, hogy kövessék példánkat, vagyis: Törölj és lépj tovább!

Elhangzott 2015. május 3-án a Vörös farok és kék ceruza. A cenzúra esettanulmányai kortárs reflexiókkal című kiállítás megnyitóján. Helyszín: a Kis Varsó művészpáros műteremlakása (Budapest, XIII. Bulcsú utca 20).

Kurátorok: Zombori Mónika és Zsikla Mónika.