Tiszatájonline | 2015. április 22.

Szeles Judit versei

a főnix mitikus tűzmadár
a legenda szerint ötszáz
ezernégyszázhatvanegy
vagy tizenötezer kétszázkilencvennégy
évig élt attól függően
milyen eredetű forrásban
olvastunk róla
legismertebb leírása szerint
a főnix vörös-arany tollazatú
hím madár
[…]

Vörös tetoválás

a főnix mitikus tűzmadár

a legenda szerint ötszáz

ezernégyszázhatvanegy

vagy tizenötezer kétszázkilencvennégy

évig élt attól függően

milyen eredetű forrásban

olvastunk róla

legismertebb leírása szerint

a főnix vörös-arany tollazatú

hím madár

mely élete végén

fahéjágacskákból fészket épít

meggyújtja és vele együtt

porrá ég

a hamvakból ezután egy új

fiatal főnix születik újjá

amely bebalzsamozza

az öreg főnix maradványait

egy mirhából készült tojásba

és eltemeti azt a nap városában

Héliopoliszban

a nagy  vörös tetoválást

újjászületésem alkalmából

két ülésben varrattam

a vállamra és a mellkasomra

mind a kétszer szeretőm

társaságában voltam

a két ülés között két év telt el

majd újabb két év

amíg a bőröm megszokta

a fahéj és a mirha illatát

és az állandóan égő tüzet

a szerelmeimet

majd ötszáz vagy ezernégyszázhatvanegy

vagy tizenötezer kétszázkilencvennégy

év eltelte után ismét visszatértem

immár új és jó bőrben

hogy megint csak szélcsöndet hozzak

tizennégy napig a tengerészekre

tantam autem gratiam

minuscula avis divinitus indultam habet, ut hos xiiii

dies nautaci presumpte serenitatis observent, quos et alti

onidas vocant, quibus nullus motus procellose tempesta

tis horrescat [1]

Különös ismertetőjegyei

egy horgony rátekeredő kígyóval

Cape Townban készült

egy sas Rotterdamban

egy tigris Thaiföldön

különös ismertetőjegyei

a három tetoválás

a horgony a bal felkaron

a sas a jobb felkaron

a tigris a jobb alkaron

az orrát kétszer betörték

Cape Townban szárított

strucchúst rendelt

és egy üveg Bacardit

amit egyedül ivott meg

a rum a nádcukorgyártáskor

fennmaradt melaszból erjesztett

és lepárolt égetett szesz

a tiszta párlatot általában

tölgyfahordókban érlelik

és gyakran karamellel színezik

a bőre lesült a napon

egy pózna tövében ült

egy üres üveg mellett

leltek rá a matrózok

különös ismertetőjegye

a bal fülében hordott

ezüst karikafülbevaló

fogai épek

haja barna-sötétvörös

kopaszodó

arcszőrzete erősen őszül

Cape Town kikötőjében

eszméletlenül találtak rá

Kikötőktől

kikötőkről álmodom

ahol el lehet végre hagyni a hajót

motorbiciklit lehet bérelni

Ecuadorról álmodom

ahol a dzsungelben

van egy bár

ahol kurvák várnak ránk

egyik engem választ

a másik a társamat

akivel együtt béreltük a motorbiciklit

és a lányok elvisznek magukhoz

arról álmodom

hogy a barátommal egyszerre

élvezünk el két különböző nőbe

Ecuadorban levegősek a házak

az egész falu végignézi

ahogy a barátommal egyszerre

élvezünk el két különböző

bennszülött indián nőbe

és látják izmos, pucér fenekünket

amint ütemesen mozgunk

arról álmodom, hogy kikötünk végre

valamelyik ecuadori városban

és hogy van egy bár a dzsungelben

van pár indián lány

aki csak részeg matrózokra hajt

és az egyik engem választ

kikötőkről álmodom

amint a tengeren hánykolódunk

akár hónapokig is

Christina

a hajóorrdísznek régen nagy divatja volt

a fából faragott, hajók orrára illesztett alak vagy fej

a 16. századi hajókon jelent meg először

feladata kezdetben a gonosz szellemek elijesztése volt

ez a szerep jó egy évszázaddal később átalakult

a figura ekkor a hajó tulajdonosának gazdagságát

és hatalmát hivatott kifejezni

mivel akkoriban még nem voltak autók az utakon

kompenzációra viszont akkoriban is bőven volt igény

egyes hajóorrfigurák olyan méretre nőttek

hogy jelenlétük nagyban befolyásolta

a hajó kormányozhatóságát

ez végül oda vezetett, hogy a 18. századra

a hajóorrfigurák mérete újra csökkenni kezdett

majd a vitorlás hajók térvesztésével lassan eltűnt

a Christian Radich nevű háromárbocosot

1937-ben építettek

Sandefjordban

a Framnæs Mekaniske Værkstedben

fehér acél hajótestet

hatalmas hófehér vitorlákkal

a norvég kereskedelmi flotta

részére készült

és matrózokat képeznek ki rajta

1939-ben a Christian Radich átvitorlázta

az Atlanti-óceánt, hogy részt vegyen a New York-i világvásáron

a hajó és legénysége nagy sajtóvisszhangot keltett

és világhírű lett

tizenhét éves korodban szolgáltál rajta

a hajóorrdísz egy kékruhás nő

arany haja kibontva lobog

a figurát egyszer temagad is festetted

része volt a hajó karbantartási feladatainak

hogy az aranyhajú Christinát újramázoljátok

Emlékezet

az eszméletlenül rövid hajam

és az alakom a mombasai lányokra

emlékeztette, akik a bárokban

vártak rájuk, a fekete prostik

kerek popsik és mellek

mint a legyek, körüldöngték

amíg meg nem döngölték őket

bele nem verték, ki nem elégítették őket

pénzzel és ondóval

rövidre vágott hajam és alakom

a harmincöt évvel ezelőtti eseményeket

jutatták eszébe, a második nagy hajót

ami Kenyában kötött ki

Mombasában, ahol folyt az utcákon

az alkohol és a prostitúció

mint minden rendes nagy kikötőben

de a lányoknak itt volt mégis

a legforróbb az ölelésük és az ölük


[1] Az aberdeeni bestiáriumból. „Ez a kis madár Isten olyan kegyelmável van felruházva, hogy a tengerészek biztosak abban, hogy a tizennégy nap alatt jó idő lesz, „Halcyon napoknak” nevezik, amikor is nem lesz viharos időjárás.”