04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.08.
| Jön a Rekamié Fesztivál >>>
03.28.
| Asztali beszélgetések… – Fabiny Tamás és Röhrig Géza disputája >>>
03.26.
| Karinthy Szalon – A szocialista szürrealizmus titokzatos bája >>>
03.21.
| Próza Nostra Irodalmi Estek – Sandman >>>
03.20.
| SöNDöRGő – Új album és turné >>>
03.19.
| OSZK – A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revűk >>>
03.18.
| MMA – Válogatás a magyar animációs film történetéből >>>
03.18.
| A kortárs és klasszikus irodalom ikonjai a Müpában >>>
03.18.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Átváltozás >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>

Becsy András, Géczi János, Grecsó Krisztián, Jász Attila, Legéndy Jácint, Marno János versei
Jódal Kálmán, Kukorelly Endre, Szathmári István prózája

Marno János köszöntése
Bartók Imre, Háy János, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Radics Viktória, Tandori Dezső, Uri Asaf írásai

Radics Viktória levélbeszélgetése Marno Jánossal

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Az Úr és az infantilis démon
2015.03.28 - tiszatáj

TOLNAI OTTÓ NAGY JÓZSEF SZAKRÁLIS SZÍNHÁZI TEREIRŐL

Szó szerint eldőlt a nagy kérdés, van-e a billiárdasztal márványára ragasztott zöld posztóban klorofill. Vili, a falu bolondja eldöntötte, szerinte lennie kell, majd megtudjuk egyszer, „ha egy napon a márványból felfúrnak a biliárdasztalon is a vakondok, amelyek a fekete márványban élnek, egy napon, ha nem lesz éppen éjszaka, gyémántkupacokat kell kerülgetnetek elefántcsont labdáitokkal”. Micsoda kocsmai apokalipszis vízió!  Tolnai Wilhelm-dalok ciklusának főhőse Vili, az „őrült”, a süsü csinálhat bármit, mondhat bármit, úgysem jut sittre. Anyjától hallja ezt, szajkózza, de nem jut el az agyáig, ő csak a határtalan szabadságot érzi, amihez őrülete révén juthat. Az „őrült” szabadabb, mint a „normális”, mert általában úgy tartják, hogy az őrületnek nincs értelme, olyasmit állít, amit nem kell komolyan venni. A bolond Wilhelm szemszögén keresztül nézzük tehát a világot, ami Tolnai nyelvi leleményével felpörgetve nagyon szórakoztató. A veszprémi közönség is sűrűn fel-fel nevetett a franciaországi Jel Színház Wilhelm előadása alatt a Magyar Napokon. Hogy ne mondjam, felröhögünk a dolgok állásán.

 

jelszinhazbicskei

A Jel Színház Wilhelm-dalok előadása a veszprémi Magyar Napokon

 

Susan Sontag beszél arról az Artaud megközelítése című esszéjében, hogy ma már csak néhány kellően szélsőséges vagy kommunikációképtelen dolog képes arra, hogy felkeltse a figyelmet, hogy elkerülje a beolvadást. Az őrület az egyik. Az elképzelhetőt meghaladó szenvedés a másik. A harmadik pedig a csönd. A Wilhelm-dalok főhőse Vili, aki együtt öregszik az őt zseniálisan tolmácsoló Bicskei Istvánnal. Belülről gyerekek, kívülről bölcs öregek ők ketten. Bicskei úgy áll a kezdő jelenetben fehér krétával a kezében a tábla előtt, mint egy tudós professzor, miközben a világ teremtésének befejezéséről, illetve az alkotás nehézségéről, a határátlépésekről beszél Nietzschét idézve: „A véletlen és a szükségszerűség ellentétpárként áll egymással szemben. A kockadobó reménye, hogy egy másik világban talál rá egy másik konstellációban, ahol a véletlen nem létezik.”  Csak amikor azt mondja, hogy: „Nem kő annyira firtatni, mely aspektus kerekedik fölül, az élet leértékelése vagy felmagasztosulása. Az élet azért bocsánatot kérhetne tüllem” – akkor válik teljesen nyilvánvalóvá, bácskai beszéd ez, a vidéki, meg nem értett egyéniség bölcselkedése keveredik Nietzschével. Mert ki mondja meg, mi a különbség az őrült és a filozófus között? Az őrület logikus következménye az egyéniség iránti elkötelezettségnek, ha ez az elkötelezettség túl messzire megy. Amikor a viselkedés kellően egyénivé válik, egyúttal antiszociális lesz és az emberek őrültnek látják.

Tolnai és immár Bicskei István és Nagy József hősének, Wilhelmnek az igazsága a különleges szenvedélyességgel és különleges szenvedéssel hitelesített igazság. Arról nem is beszélve, hogy az épelméjűség értékei sem örökkévalóbbak, nem természetesebbek, mint az őrület. Wilhelmnél számomra még senki sem fejezte ki érzékletesebben azt a metafizikai nyugtalanságot, nyüszítést, vacogást, ami az istentől elhagyatott világmindenségben ránk szakad, miközben kapaszkodunk teljesen elkoptatott kertisöprűinkbe.

 

nagyjozseffotokiallitastolnai

Tolnai Ottó nyitotta meg Nagy József veszprémi fotókiállítását

 

A szövegnek ezt a metafizikai vonalát erősíti Nagy József táncos, koreográfus. Értelmezésemben ő az Úr, a teremtő, aki „már öreg és nem tud játszani”. Fehér hosszú hajával, kortalan fekete öltönyében ül a zongora előtt, a közönségnek háttal. Nehezen mozdul meg és amikor járni kezd, úgy lépeget, mint az Alzheimer-kóros öregek, akik elveszítették az izmaik feletti kontrollt. Leüt egy hangot a zongorabillentyűn, nehéz fakofferrel küzd, amiből, mint egy ládából, lassan folyni kezd a liszt, Tolnai művészetének egy alapanyaga. S aztán előkerülnek mind, a kályhakönyökcső és a kéményseprő drótsörtéje, amelyekkel akár egy bhuto táncos, megvív, mint Laokón és fiai a kigyókkal. Nagy József a Wilhelm-dalokon belül megcsinálja a maga színházát, az Úr bábszínházát, amelyben kalapácsos angyalt rajzol, kalapáccsal széttör egy nippet és agyagtéglából embert gyúr, amit aztán leönt valami fehérrel. Nekem a madárszaros szobrok jutnak eszembe róla. Egyébként is, az előadásnak ez a titkos közepe, belső magja Nagy József performanszával, annak felnagyított, kivetített képeivel teljesen szabad, egyéni értelmezésre ad lehetőséget. Hiszen az ember képzelőerővel rendelkezik és ez átalakítja, néha teljesen meg is változtatja azt, ami objektíve és szubjektíve létezik. Ami biztos, hogy ebben a színházban a szavaknak, akárcsak a tárgyaknak, mágikus erejük van.

 

nagyjozsefafotokiallitasamegnyitojan

Nagy József táncos, koreográfus
fotókiállítása megnyitóján

 

A Wilhelm-dalok színházi előadása után Tolnai Ottó a veszprémi Petőfi Színház szalonjában megnyitotta Nagy József fotókiállítását. Párizsi és magyarkanizsai közös élményeiket felidézve nagyon élvezetesen arról beszélt, hogyan alkotja meg Nagy József a maga színházát. Hogyan nőnek monumentális metaforákká eredetileg miniatűr rajzai. Fotó munkássága is fontos terület. Tolnai ezekből legalább két-három nagy ciklust tart számon. Az egyik, amelyiknek apró töredékét állították ki Veszprémben, a szülőváros, Magyarkanizsa fotói. Ennek több alfejezete van, köztük a templomtornyában talált, galambszarba fulladó Krisztus-szobor képei és az enyészet által kikezdett tanyák képei. Ez utóbbiakból hoztak el néhányat Veszprémbe. De van egy szaratovi fotóciklusa is, több ezer képből – mindegyik ciklusa több ezer képet tartalmaz. Felfedezte a tiltott város színházának alagsorát és ott is, akárcsak a magyarkanizsai tanyák falán, ablakaiban a jeleket kereste, keresi. Van egy fotója, mondta Tolnai, amelyen egy szaratovi munkás egy rozsdás szög előtt térdel, egy rozsdás szöget egyenget. Ez a legszebb Nagy József-i színház, szinte Tarkovszkij-értékű. Nem csak fotón, de színpadon is.

 Bartuc Gabriella

Fotó: Gáspár Gábor


Címke: , , , , , ,
2019.03.19 - tiszatáj

HUMAN ANIMALS
(Drégely Imre, Haid Attila, Herendi Péter és Molnár Zoltán kiállítása)
Természetünket, kultúránkat végigkísérik az állatokkal kapcsolatos mítoszaink, félelmeink és egymásra utaltságunk alakítják tudatunkat.
Ahogyan a kultúrtörténet során mindvégig jelen van az állatvilág motívuma, úgy tárgyiasult, szimbolikus vagy dekoratív mintákban megjelenik a képző-és iparművészetben és a kezdetektől fogva a filmművészetben és a fotográfiában is […]

>>>
2019.03.19 - tiszatáj

HATÁRON TÚLI ELŐADÁSOK
A SZEGEDI SZÍNHÁZBAN
Rendkívül örömteli, hogy a Barnák László igazgatta intézmény egy teljesen új arculatú regionális színházi fesztivált indít, amelynek a szegedi színház április 8. és április 13. között fog otthont adni. Öt előadás érkezik Szegedre, köztük talán a legerősebb produkció, az Újvidéki Színház Danilo Kiš-adaptációja, a Borisz Davidovics síremléke is látható lesz Alekszandar Popovszki rendezésében… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

THE MAN WHO KILLED DON QUIXOTE
Valószínűleg egyetlen fejlesztési pokolban (development hell) hánykolódó projekt köré sem szövődött akkora mítosz, mint amilyet Terry Gilliam 1989 óta tervezett Don Quijote-adaptációja generált. Neves színészek tömkelegét kapcsolták a reménybeli alkotáshoz, egyén kontra társadalom, illetve az őrület témáinak villantása révén, de leginkább az embertelen huzavona és a direktor neve miatt óhatatlanul is egy felülbírálhatatlan remekművet vizionált önmaga előtt a mozi létrejöttéig tehetetlenül centit nyeső publikum… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS: CREDO – SZEGEDI KORTÁRS BALETT (ÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLET)
Nagyívű és hatalmas táncdrámával – na azt nem mondhatnám azért, hogy meglepett bennünket az 50 éves Juronics Tamás. Aki ismeri, követte pályafutását, az éppen ilyen formátumú alkotást sejtett tőle a jelentős jubileumra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.03.18 - tiszatáj

Ferikém! Most állítottam össze az anyagot. Néhány képet küldök. A kis fekete illusztrációkból tíz lesz. A nagy fekete tekercs pasztell tíz méteres kilencelfér belőle. Általában a két részesek mint ezek közöütt a kék növényes két 150×100-as vászonra készült. Két litoráfia is lesz. Ölellek: Árpád ps. elnézést, hogy ilyen kurtán írok, de lezuhant a fehérvérsejt számom és nagyongyönge vagyok. Á.

>>>
2019.03.13 - tiszatáj

SZAJKI PÉTER FILMJE
A Most van most című filmet a közönség talán azért helyezi el nehezen, mert nyilvánvalóan vígjátékról van szó, de az amúgy is sokszínű műfaj kevéssé tiszta megvalósulását képviseli – mulatságos jelenetek sorából rakódik össze, de rengeteg benne az őrült komédiákból ismerős megoldás, miközben az egész tulajdonképpen folyamatos lelkizésre alapszik… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.03.11 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NESZLÁR SÁNDORRAL
Neszlár Sándor Egy ács nevelt fiának lenni című kötete izgalmas kísérleti próza: a szerző minden lefutott kilométerhez ír egy mondatot. Ezekből a mondatokból áll össze a regény, amelyet a futó hol koncentrált, hol szabadon áramló gondolatai és képzettársításai töltenek meg élettel. Mondatai is különlegesek: szinte mind személytelen, elfedni próbálja elbeszélőjét. A futóírás kísérlete meglepő eredménnyel zárul. A személytelen megfogalmazás végletesen személyessé teszi a szöveget… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2019.03.11 - tiszatáj

KÁRPÁTI GYÖRGY MÓR FILMJE
Az úgynevezett történelmi filmekről régóta zajlik a vita nálunk – most itt van egy, nagyon szépen az ünnepre időzítve: közvetlenül március 15-e előtt mutatták be Kárpáti György Mór Guerilláját… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.03.10 - tiszatáj

GALLAI JUDIT ÁGNES KIÁLLÍTÁSA
Görög és hindu mitológiai mintázatokat kisajátítva szabadul ki a lekötöttségekből Gallai Judit Ágnes testképe Káli nyelve című kiállításában, hogy női identitásának keresése közben saját mítoszt keltsen életre… – SZABÓ ANNAMÁRIA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő