02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

A nagy amerikai mítosz
2015.04.12 - tiszatáj

11. RÉSZ: A SZUPERHŐSÖK ALKONYA

A szuperhősök hirtelen jött népszerűségének első hulláma alig egy évtizedig tartott ki. Az 1938-ban felbukkant Superman és utódai útmutatást jelentettek az útjukat kereső bevándorlók és a gazdasági világválság következményeit nyögő olvasók számára, majd a második világháború ideje alatt inspirációként szolgáltak, reményt adtak, és tökéletes eszképizmusnak bizonyultak. Ráadásul nem csak a hátország polgárai, hanem a fronton harcoló katonák számára is, akik az otthonról érkező ellátmánnyal együtt kapták meg az acélember, a sötét lovag, a csillagos-sávos hős vagy éppen a harcos amazon kalandjait elmesélő magazinokat. A háború végeztével azonban megváltozott a dolgok állása.

Captain_America_Comics_Vol_1_74

Amerika egy új gazdasági fellendülés korába lépett, és ez úgy formálta át a társadalmat és a kultúrát, hogy azzal – ha csak ideiglenesen is – véget vetett a szuperhősök diadalmenetének. Az emberek a tudományra, a haladásra, a jövőre irányították a figyelmüket, a háború előtti korszak iránti nosztalgia pedig szinte nem is létezett. Következésképp rendkívül előretört a science ficton – nem véletlen, hogy bár ennek a műfajnak az aranykorát ugyanúgy a ’30-es évek végétől számítják, mint a szuperhősökét, az igazán nagyhatású szerzők (Asimov, Clarke, Bradbury stb.) fajsúlyos művei csak a ’40-es évek végétől/az ’50-es évek elejétől kezdtek megjelenni. És ez természetesen kihatott a képregények világára is: azok a szuperhősök, akik túlélték zsánerük hanyatlását, kényszerűen alávetették magukat a korszak divatjának, és addig többé-kevésbé földhözragadt történeteik idővel megteltek sci-fi kütyükkel és űrkalandokkal. Vagy éppen horrorelemekkel.

Mert a sci-fi melletti egyik további fő irányzat a képregények területén ekkoriban a horror lett, és ez egészen sajátos módon forgatta ki magából a szuperhőssztorik jellegzetességeit: az atomkornak a mindenféle rémfilmek által is fűtött paranoiájában (a nukleáris háborútól a földönkívüli invázión át az „ámokfutó tudományig”) egy különleges képességekkel felruházott lény inkább horrort, mint hősiességet jelentett az emberek számára. Vagyis visszatért a több évtizeddel/évszázaddal korábbi gondolkodásmód, aminek megváltoztatásában pont a jelmezes igazságosztóknak volt kulcsszerepük: az emberfeletti lény egyben embertelen lény is.

Captain_America_Comics_Vol_1_75

Mindehhez jött a kommunizmus, a mcCarthyzmus, a bombától való rettegés, a hidegháborús félelem, illetve az olyan alapvető társadalmi változások, mint a lázadó ifjúság megjelenése (a tinédzsereknek többé nem feltétlenül kellett már korán munkába állniuk), és az olyan, az akkori világképet felforgató újdonságok, mint a nemzet szexuális szokásait feltáró Kinsey-jelentés. Így a fejlődés és az optimizmus mellett egy rakás negatív érzelem és bizonytalanság is jellemezte a korszakot – míg a második világháború alatt egyértelmű volt, hogy ki az ellenség, és hogyan kell legyőzni, a ’40-es évek végére és az ’50-es évek elejére a világ komplikáltabbá vált, megtelt árnyakkal és kételyekkel. A problémát már nem egy bajszos, hőzöngő fasiszta jelentette, akinek fenyegetését Amerika Kapitány egyetlen jól irányzott jobbhoroggal megszüntethette.

A Captain America sorozat egyébként kiváló példája a szuperhősök felemelkedésének és bukásának. Miután 1941-ben elstartolt, egymilliós körüli példányszámban fogyott, vagyis népszerűségében felvette a versenyt Superman történeteivel. A háború után a patriotizmus értékei köré épített szuperkatona bűnözőket ütlegelt, az írók pedig új karakterek behozásával próbálták útját állni az eladási mutatók csökkenésének – hiába. Végső, keserű iróniaként a sorozat utolsó két száma már az azt kinyíró horrortrendekhez igazodott, és Captain America’s Weird Tales címen futott. A 74. számban a Kapitányt egy démon viszi el a pokolba, ahol a Sátán színe előtt kell megküzdenie nemezisével, a Vörös Koponyával, a végső, 75. számnak pedig már kizárólag a címében szerepel a karakter: a borítón mögött három rövid horrorsztori várta az olvasót.

Superboy_v._01

A legtöbb szuperhős a csillagos-sávos hőshöz többé-kevésbé hasonlóan esett ki az olvasók kegyeiből, ahogy a standokat elárasztották a rendkívül népszerű sci-fi-, horror-, western- és krimiképregények. A korszakot leginkább csak Superman és Batman (illetve valamelyest Wonder Woman) vészelte át sértetlenül, bár a változó idők szele őket is megcsapta. A ’40-es évek első felének komor, noiros bűnügyi történetei kivesztek a sötét lovag sorozatából, és Batman az árnyékok közül előtörő alvilági ostorból mosolygós és joviális „mindenki apukájává” vált, aki a képregény végén kedvesen megosztotta az olvasókkal a történet tanulságát. A dolog nyilván a karakter ellenségeit is érintette: az őrült, gyilkos Jokerből egy komikus, gőgös és bolond bohóc lett, akit Batman és Robin vidám egysorosokat rikkantva pofozott fel.

A sci-fi elemek ugyan szintén beszivárogtak a sötét lovag világába, de a műfaj aranykorának hatása Supermannél volt csak igazán érzékelhető: az Acélember korai kalandjainak társadalmi témái átadták a helyüket a teljesen elszállt fantasztikus történeteknek, amelyeket olvasva a gyerekek olyan hihetetlen akciókat és látványosságot kaptak, amilyeneket sehol máshol (Superman ekkorra korlátlanul erőssé vált, pl. puszta kézzel bolygókat tologatott). Népszerűségére jellemző, hogy még ezekben a szuperhősök számára válságos időkben is indultak új sorozatai (pl. a Superboy 1949-ben), ahelyett, hogy az addigiak megszűntek volna.

De a jelmezesek igazságosztók vesszőfutása ezzel még messze nem ért véget: néhány pár éven belül a fél amerikai társadalom haragja rájuk irányult.

(folyt. köv.)

Rusznyák Csaba


Címke: , , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő