10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

A nagy amerikai mítosz
2015.04.12 - tiszatáj

11. RÉSZ: A SZUPERHŐSÖK ALKONYA

A szuperhősök hirtelen jött népszerűségének első hulláma alig egy évtizedig tartott ki. Az 1938-ban felbukkant Superman és utódai útmutatást jelentettek az útjukat kereső bevándorlók és a gazdasági világválság következményeit nyögő olvasók számára, majd a második világháború ideje alatt inspirációként szolgáltak, reményt adtak, és tökéletes eszképizmusnak bizonyultak. Ráadásul nem csak a hátország polgárai, hanem a fronton harcoló katonák számára is, akik az otthonról érkező ellátmánnyal együtt kapták meg az acélember, a sötét lovag, a csillagos-sávos hős vagy éppen a harcos amazon kalandjait elmesélő magazinokat. A háború végeztével azonban megváltozott a dolgok állása.

Captain_America_Comics_Vol_1_74

Amerika egy új gazdasági fellendülés korába lépett, és ez úgy formálta át a társadalmat és a kultúrát, hogy azzal – ha csak ideiglenesen is – véget vetett a szuperhősök diadalmenetének. Az emberek a tudományra, a haladásra, a jövőre irányították a figyelmüket, a háború előtti korszak iránti nosztalgia pedig szinte nem is létezett. Következésképp rendkívül előretört a science ficton – nem véletlen, hogy bár ennek a műfajnak az aranykorát ugyanúgy a ’30-es évek végétől számítják, mint a szuperhősökét, az igazán nagyhatású szerzők (Asimov, Clarke, Bradbury stb.) fajsúlyos művei csak a ’40-es évek végétől/az ’50-es évek elejétől kezdtek megjelenni. És ez természetesen kihatott a képregények világára is: azok a szuperhősök, akik túlélték zsánerük hanyatlását, kényszerűen alávetették magukat a korszak divatjának, és addig többé-kevésbé földhözragadt történeteik idővel megteltek sci-fi kütyükkel és űrkalandokkal. Vagy éppen horrorelemekkel.

Mert a sci-fi melletti egyik további fő irányzat a képregények területén ekkoriban a horror lett, és ez egészen sajátos módon forgatta ki magából a szuperhőssztorik jellegzetességeit: az atomkornak a mindenféle rémfilmek által is fűtött paranoiájában (a nukleáris háborútól a földönkívüli invázión át az „ámokfutó tudományig”) egy különleges képességekkel felruházott lény inkább horrort, mint hősiességet jelentett az emberek számára. Vagyis visszatért a több évtizeddel/évszázaddal korábbi gondolkodásmód, aminek megváltoztatásában pont a jelmezes igazságosztóknak volt kulcsszerepük: az emberfeletti lény egyben embertelen lény is.

Captain_America_Comics_Vol_1_75

Mindehhez jött a kommunizmus, a mcCarthyzmus, a bombától való rettegés, a hidegháborús félelem, illetve az olyan alapvető társadalmi változások, mint a lázadó ifjúság megjelenése (a tinédzsereknek többé nem feltétlenül kellett már korán munkába állniuk), és az olyan, az akkori világképet felforgató újdonságok, mint a nemzet szexuális szokásait feltáró Kinsey-jelentés. Így a fejlődés és az optimizmus mellett egy rakás negatív érzelem és bizonytalanság is jellemezte a korszakot – míg a második világháború alatt egyértelmű volt, hogy ki az ellenség, és hogyan kell legyőzni, a ’40-es évek végére és az ’50-es évek elejére a világ komplikáltabbá vált, megtelt árnyakkal és kételyekkel. A problémát már nem egy bajszos, hőzöngő fasiszta jelentette, akinek fenyegetését Amerika Kapitány egyetlen jól irányzott jobbhoroggal megszüntethette.

A Captain America sorozat egyébként kiváló példája a szuperhősök felemelkedésének és bukásának. Miután 1941-ben elstartolt, egymilliós körüli példányszámban fogyott, vagyis népszerűségében felvette a versenyt Superman történeteivel. A háború után a patriotizmus értékei köré épített szuperkatona bűnözőket ütlegelt, az írók pedig új karakterek behozásával próbálták útját állni az eladási mutatók csökkenésének – hiába. Végső, keserű iróniaként a sorozat utolsó két száma már az azt kinyíró horrortrendekhez igazodott, és Captain America’s Weird Tales címen futott. A 74. számban a Kapitányt egy démon viszi el a pokolba, ahol a Sátán színe előtt kell megküzdenie nemezisével, a Vörös Koponyával, a végső, 75. számnak pedig már kizárólag a címében szerepel a karakter: a borítón mögött három rövid horrorsztori várta az olvasót.

Superboy_v._01

A legtöbb szuperhős a csillagos-sávos hőshöz többé-kevésbé hasonlóan esett ki az olvasók kegyeiből, ahogy a standokat elárasztották a rendkívül népszerű sci-fi-, horror-, western- és krimiképregények. A korszakot leginkább csak Superman és Batman (illetve valamelyest Wonder Woman) vészelte át sértetlenül, bár a változó idők szele őket is megcsapta. A ’40-es évek első felének komor, noiros bűnügyi történetei kivesztek a sötét lovag sorozatából, és Batman az árnyékok közül előtörő alvilági ostorból mosolygós és joviális „mindenki apukájává” vált, aki a képregény végén kedvesen megosztotta az olvasókkal a történet tanulságát. A dolog nyilván a karakter ellenségeit is érintette: az őrült, gyilkos Jokerből egy komikus, gőgös és bolond bohóc lett, akit Batman és Robin vidám egysorosokat rikkantva pofozott fel.

A sci-fi elemek ugyan szintén beszivárogtak a sötét lovag világába, de a műfaj aranykorának hatása Supermannél volt csak igazán érzékelhető: az Acélember korai kalandjainak társadalmi témái átadták a helyüket a teljesen elszállt fantasztikus történeteknek, amelyeket olvasva a gyerekek olyan hihetetlen akciókat és látványosságot kaptak, amilyeneket sehol máshol (Superman ekkorra korlátlanul erőssé vált, pl. puszta kézzel bolygókat tologatott). Népszerűségére jellemző, hogy még ezekben a szuperhősök számára válságos időkben is indultak új sorozatai (pl. a Superboy 1949-ben), ahelyett, hogy az addigiak megszűntek volna.

De a jelmezesek igazságosztók vesszőfutása ezzel még messze nem ért véget: néhány pár éven belül a fél amerikai társadalom haragja rájuk irányult.

(folyt. köv.)

Rusznyák Csaba


Címke: , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő