07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Kilátszik a teremtő fara
2015.03.24 - tiszatáj

SZIVERI JÁNOS: PASZTORÁL CD-MELLÉKLETES KÖTETÉRŐL ÉS A LEMEZBEMUTATÓ KONCERTRŐL

2014. október 24-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban került bemutatásra Sziveri János Pasztorál című kötetének verseit megzenésítő formáció lemezbemutató koncertje. A zenei szerkesztés Bakos Árpád munkájának érdeme, a kötet kiadásáért felelős szerkesztő Ladányi István. A kötetben szereplő grafikák pedig Benes József munkái.

A kötethez járó CD-melléklet nem csak a költő előadásában elhangzó verseket tartalmazza, hanem Bakos Árpád, Pálfi Ervin, Sánta Zoltán, ifj. Kucsera Géza, Miroslav Jovančić, Crnkovity Gabriella és Dukić Zoran által megzenésített szövegeket is. A kórus tagjai pedig Béres Márta, Kiss Anikó, Mészáros Gábor és Mikes Imre Elek. A koncerten Kovács Nemes Andor énekessel egészült ki a zenekar. A CD-n elhangzó dalokkal nem első ízben találkozhatott a szabadkai színházlátogató, hiszen korábban a Táborosi Margaréta által rendezett Az ember komédiája című előadásban szerepeltek. Kivételt képez  ez alól a koncerten elhangzott két megzenésített vers, a Társastervezés, és a Múlt alakít, ás, amelyek sem az előadásban, sem pedig a CD-mellékleten nem szerepeltek, azonban mindkettő elhangzott a Tanyaszínházban 1993-ban bemutatott Csantavéri passió című darabban és a darabon dolgozók körében nagy népszerűségre tett szert a Sziveri-vers zene általi megközelítése. A Kosztolányi Dezső Színházban bemutatott koncert, vagyis a Sziveri-versek megzenésítésének ötlete, eredeztethető ebből a korai bemutatóból is.

A kötetben szereplő verseket, főleg a Bábelt, a fiatalon meghalt költő sorsa vonja egy szavakba nehezen önthető  kollektív tragikumba. A versek a testiség, valamint a test betegségének privát voltát a költészet szintjére emelve, kollektív traumává teszik a személyes (bal)sorsot.  A versek által az olvasó szembesül saját esendőségével és halálának eljövetelével. A koncert ebben az értelemben hatványozó erőként hatott, a zeneiség egy egész közösségnek juttatta el a korábban valószínűleg kisebb számban olvasott verseket, a megzenésítés szélesebb kört vont a versek befogadása köré. A koncert tetőpontja a már említett Bábel című vers előadásában ragadható meg, ahol Bakos Árpád tenorjának minden érzékiségét kihasználva, hitelesen szólalt meg az ember tragédiája kapcsán. A megzenésített Bábelben a szövegre helyezték a hangsúlyt, az instrumentális zene aláfestésként funkcionált, a helyenkénti kromatikus dallamvezetéssel, komor hegedűszólóival a vers tragikus mélységét volt hivatott érzékletesebbé tenni. A vers a transzcendens tartalmak mellé helyezi a test vegetációjával kapcsolatos fogalmakat, ami leginkább az ,,andalítóan lágy húgy csörgedez, töri vállamat a fakereszt”- mondatban érhető tetten. A megzenésített versek bemutatója még inkább ráerősített a Bábel című vers által közvetítettekre, hiszen zenébe ágyazott egyéni szenvedéstörténetet színházi/közösségi élménnyé tette. A megzenésített Terpesz című versben a halott test, és a vele kapcsolatos munkálatok taglalása nem csak a szöveg, de a zene részévé is válik.  A Terpesz az eltakarni való, és szent tartalmakat hétköznapi, leírhatóságra alkalmas tényként közli, ami a zenével együtt mégis egy (profán) ünnepet teremtő erőként működik. A transzcendencia lemeztelenedését példázza a dalban a jó érzékkel refrénnek választott ,,kilátszik a teremtő fara”[1] – mondat is. A Terpesz, mint dal energikus megszólalásával, a refrént többször is ismétlő kórusával, könnyed lüktetésével a tánc lehetőségét is magában hordozhatja. A könnyed dallamú, slágerként ható, megzenésített Terpesz csaknem lakodalmi hangulatot kölcsönöz a versben foglalt ravatalra-készüléshez. A megzenésítés értelmezhető úgy, mint a vers kozmetikázása, megszépítése, ahogyan a szövegben készítik elő a holttestet, hogy illően foglalja el helyét a ,,testreszabott deszkatokban”[2] A Couleur lokálban című vers megzenésítése is sikeresnek mondható, mivel a zene könnyedtségével hitelesen festi meg a versben megírt ,,helyi színezet”[3]-et, az ott említett füstölt csülök, padlóbűz, ázott egér, kavargó por, és félhomály a miliő kocsmaként való azonosítását teszi lehetővé.

A Bábelben szereplő ,,és te hallod-e az ócska dallamot, melyre az elmúlásba ballagok”[4] – mondat tekinthető a CD- melléklet tételmondatának is, amelyben az ócska dallam vonatkoztatható a zenére, és  zene alapjául szolgáló versre is, ami a test elmúlásával, leépülésével kapcsolatos tünetcsoportot kísérli meg szavakba önteni. A CD-n, ezt alátámasztandó, öt variációban is elhangzik a Bábel szövegét kísérő intrumentális zene Ócska dallam címmel. Mivel az első és az utolsó szám is az imént említett variációk közül kerül ki, az Ócska dallam a CD-melléklet kereteként nyilvánul meg, magába foglalva az egész kötetnyi anyag megzenésítését. Így a megzenésített, valamint a költő előadásában elhangzó versek egyaránt szólnak a test elhasználódásáról és elhasználódásához (kíséretül).

Hernyák Zsóka

 

Kapcsolódó írásunk:

Felröhögünk a dolgok állásán (Bartuc Gabriella írása)   

 


[1] Sziveri János: Pasztorál, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2014, 22.

[2] Uo., 22.

[3] Uo., 10.

[4] Uo., 29.


Címke: , , , , , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő