07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Hollóházi királyok
2015.03.16 - tiszatáj

MÁRCIUSI HUNYADI LÁSZLÓ
AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN

„Belőle, ha megéri, nagy király vált volna még!” – mondhatnánk Hamlettel a mi Hunyadi Lászlónkra. De nem mondhatjuk. Nem csak a történelmietlenség miatt (lásd még: Ságvári Endre mint potenciális ÁVÓ-s), hanem azért, mert Erkel operája épp arról szól,  miért nem lett volna ő nagy király. A nagykirály alapanyagot többek között arról lehet fölismerni, hogy megéri.

Elsősorban azért mert nem volt elég gyanakvó, azaz nem látott át eléggé az embereken. Nem vette észre a simulékony kétszínűséget (Gara nádor), és a gyengeség veszélyét, ha az hatalommal párosul (V. László). Idealizmusáért, becsületes nyíltszívűségéért pedig a fejével fizetett.  De van más érdekesség is a Hunyadi Lászlóban. Erkel darabja 1456-ban, a nándorfehérvári diadal évében játszódik. Országunk és a keresztény Európa megmentőjét, Hunyadi Jánost éppen hogy csak elvitte a pestis, dicsősége máris kevés ahhoz, hogy nagyobbik fiát megóvja az udvari intrikáktól. Hiába harcolt László évekig apja mellett, akinek tiszteletére a pápa elrendelte a déli harangszót.

Erkel második legnépszerűbb operája 16 évvel a Bánk bán előtt keletkezett. Ez is olasz mintákat követ és épít a magyar népzenére meg a verbunkosra, ám egészen más hangulatú. A Bánkot izzó drámaiság jellemzi, tele van nagy összeütközésekkel, s ennek megfelelően duettekkel. Öt nagy kettős van benne. A Hunyadiban ezzel szemben csak egyetlen igazi párjelenetet találunk, az sem konfliktusos, hanem szerelmi kettős. Ugyanakkor a cselekmény sokkal lassabban, körülményesebben bontakozik ki. Ezért aztán egészen máshogy is kell színre vinni. Fontosabbak az egyéni teljesítmények (az áriák), kiemelkedő a kórus és a zenekar szerepe. Szűcs Gábor érezte ezt, ezért keresett valami összetartó motívumot. Ezt a hollóban, a Hunyadi-család címermadarában találta meg. A darab elején nagy utasszállító gép közeleg a hátsó kortinára vetítve (Putyin elnök egyik gépe lehet a három közül), s amint a színpadon landolna, holló válik belőle, s nyomban repdes is egy kicsit a kórus sorai között. Tollászkodni már egy jegenyefára s képzeletünkbe ül, és a fináléig többé nem kerül elő. Ezek után megfelelően komponált képek sorát látjuk. A nándorfehérvári első felvonásban némi zavar támad kintet s bentet illetően, pedig ez nagyon fontos, hisz a királyt és Czilleit beengedik a várba, a kíséretet azonban kizárják. Kárpáti Enikő ruhái katonásak. Nem XV. századiak, halványan a reformkorra utalnak. A király kísérete, majd udvari darabontjai kifejezetten labancos uniformist viselnek. Libor Katalin díszlete szellős, időnként artisztikus. Ez viszont legtöbbször előnytelen az énekhangoknak, nemigen dobja őket kifelé, különösen, amikor kétoldalt puha függönyök határolják a teret. A fináléban, amint lesújt a hóhér bárdja, László vére árnyjátékként omlik szét előttünk egy vetített vásznon, majd a sötét folt átrendeződik, s lassan hollóalak lesz belőle. Az amúgy mutatós effektus sehogyan nem stimmel. A vér piros, a holló fekete, s halálával az ifjú Hunyadi nem váltotta meg a dinasztiaalapítást. A magyar trónon az Árpád-, és az Anjou-, után nem alakult Holló-ház.

 

0

 

A Hunyadi László vontatott, időnként unalmas opera, több szép részlettel, ám kevés igazán drámai jelenettel. Már a nyitány is túl hosszúnak tűnik. Különösen, ha a rézfúvósok olyan bizonytalanok, mint most az Erkel Színházban, s olyan katonazenekarszerű harsánysággal irányítják őket, mint ezen az estén. Csin-bumm cirkusz – mondanám, ha ez a kifejezés pár napja nem lenne lestoppolva egy másik hangzavarra. Sajnos a kórus sem áll feladata magaslatán. A „Meghalt a cselszövő”-t egész jól elfújják, de azt a differenciált sokféle hangot, amelyet a darab egésze megkíván nem képesek megütni. Márpedig ebben a hozzávetőleges megszólaltatásban odavesznek az opera zenéjének kifinomult hangulatai, amelyek olyan fontosak lenének.

Még soha nem tűnt föl ennyire, mennyire elüt a darab többi hősétől Szilágyi Erzsébet zenei ábrázolása. Ő egyedül képviseli azt a drámai erőt, operaszínpadi szuggesztivitást, ami a többiekből hiányzik. Első áriájában fia kivégzésének vízióját énekli el, ami korát meghaladó lelemény Erkeltől. Második szólója, az utólag betoldott La Grange ária is a klasszikus kétrészes olasz típust képviseli, ám nincs benne semmi kényszeredettség, betét-jelleg. Az első részben fiaért aggódik, akiket magához hivatott a király. Aztán a második részt, a hangulatváltást Mátyás érkezése hozza el, aki elmondja, a király kegyelmével halmozta el őket. Érdekes, hogy a szerző, mind a mardosó aggodalmat, mind a kitörő örömet koloratúrákkal ábrázolja. Hasonlóan erőteljes a finálé, amikor az anya fia kivégzését kommentálja a színpad előterében. Szilágyi Erzsébetben Erkel egy Azucena-nagyságrendű anyafigurát komponált meg. Tipikus magyar anya-típus, férje és nagyfia meghal, s egyedül kell elérnie, hogy király kisfia beteljesíthesse küldetését. Az alak ugyanúgy kimagaslik az operából, mint alakítója a szereplők közül. Ugyanakkor áriáival, duett nélkül elszigetelt is. Persze a valódi hősök általában magányosak. A drámai koloratúrszoprán szerephez Kolonits Klára a koloratúra felől közelít. Ám trillái mindig a lelkéből fakadnak, előadásmódjában nincs semmi külsőséges. Tartásából, mozdulatiból nemesség sugárzik, és igaz fájdalma a jórészt diákokból álló publikumot is szíven üti. Feszült figyelemmel hallgatják, majd zajos ünneplésben részesítik. Megnyugtató, hogy az igazi nagy művészet milyen közvetlenül és erősen hat. Ugyanakkor meglepett, hogy az attraktív hangú Fekete Attiláért csak szolidan lelkesedett a nézősereg. Pedig stramm ifjúhős-figura, tenorja fényes, erőteljes, szépen is frazíroz. Áriájába egy plusz magas hangot iktat, amelyen aztán nehéz és látványos decrescendót is csinál. Fekete ma az Operaház egyik első tenorja. Ezt elismerve rendre kifogásolják harsány éneklését, forszírozott hangadását. Temperamentuma, hangütése ma már inkább Canióé vagy Bánké, ugyanakkor Hunyadi Lászlóként használja a dinamikai skálát, lágy színeket is próbál kikeverni. Ám e kitűnő képességű énekes hangjának mintha nem lenne nyugvópontja, valami olyan egyszerű, mezzoforte megszólalás, amiből a fortét, a pianót, a fermatát föl lehet építeni, s ahová aztán vissza lehet térni. Érdekes jelenség, ám még izgalmasabb a kérdés, hogy technikai avagy lelki problémával állunk-e szemben? Kriszta Kinga nem az első és nem is az utolsó szoprán, aki nem tudott életet lehelni Gara Mária lapos bemutatkozó áriájába. Aztán a szerelmi kettősben és a börtönjelenetben megteremti az érzékeny, ám tetterős magyar lány figuráját, akibe nem csak szépsége miatt szeret bele a darab két fiatalembere. A szintén utólag betoldott Cabalettát csillogó koncertáriaként magabiztosan abszolválta.

 

24

 

Nehéz a sorsa a középfajú lírai tenoroknak. Ha csak nem rendelkeznek varázslatos hangszínnel, vagy átütő személyiséggel, menthetetlenül érdektelenné tudnak válni. Ezt V. László pipogya figurája esetében akár ábrázolási eszköznek is fölfoghatnánk. Szappanos Tibor olyan halovány hangon kezdi a szólamot, hogy aggódni lehet érte: vajon be tudja-e fejezni? Aztán kicsit növekszik a volumen, de sem a hangban, sem a személyiségben továbbra sem találni semmi vonzót, s az énekes sem talál magának igazodási pontot a karakter megformálásához. A ferencjókás uniformis sem segít neki, és még nem is áll jól rajta. Ami egyébként – ismerjük el – ebben a szerepben nem könnyű.

Erkel két intrikust is írt a darabba. Az elsőnek, Czilleinek nem ad igazán erős zenei karaktert, jellemére inkább intézkedéseiből következtethetünk. Leplezetlen hatalomvágya és gátlástalansága lelepleződik, s Hunyadi hívei „hatástalanítják”. Cser Krisztián dörgedelmes hangját adta a figurának, jellegzetes arcélt nem tudott kölcsönözni neki. Gara nádor nehezebb eset, mert ő könnyen és szívesen mosolyog ellenfeleire. Kelemen Zoltánnak nem igazán előnyös az a rövid, zsinórozott zeke, amibe a második felvonásban öltöztetik. Ám ez mintha egybevágna a darab és a rendezés szándékával, hogy kezdetben ne is tartsuk a nádort igazán nagyszabású figurának. Aztán a harmadik felvonásra egy hosszú köpenyt adnak rá, amitől nyomban méltóságosnak látszik. Persze akkor már (Hunyadinak) késő. Gara szólamát basszbaritonként szokták leírni, Kelemen magasabb fekvésű Verdi-szerepekben aratta legnagyobb sikereit. A voce súlypontja kissé följebb van, mint szólamé, ám a szín sötét, az erő megfelelő, s az áriában kétszer is könnyedén, telten szólal meg az egyvonalas F-től mély F-ig kalandozó kétoktávos kadencia. Ugyanaz a terjedelem, mint amit például Fülöp király énekel a Don Carlosban a Főinkvizitornak. Szűcs Gábor kideríti, hogy a két Hunyadi-fiúnak volt egy elfeledett nővére is. Ő kísérgeti Mátyást, és ki is segíti, ha annak énekelnie kell. Azt hiszem, inkább nevelőnőnek próbálták eladni a nadrágszerep-problémának ezt a különös megoldását, ám Simon Kriszta sokkal inkább ifjú nőbérnek látszik és hallatszik.

Március 13. péntek szerencsét hozott a Hunyadinak. Másnap az Operaházban a Bánk bánt játszották. 15-én nem tartottak előadást. Talán a rossz emlékek miatt, hisz ’48-ban Katona Bánk bánja a forradalom miatt szakadt félbe…

Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án fejezték le, éppen ma 558 éve.

Márok Tamás

 

[nggallery id=521]

Fotó: www.opera.hu


Címke: , , , ,
2019.07.16 - tiszatáj

ÁDÁM ZSUZSANNA ÉNEKLI AIDÁT A DÓM TÉREN
Meglepetést keltve idén bátor döntéssel egy pályája elején járó ifjú szopránra, a több külföldi és hazai énekversenyen már szép sikert aratott Ádám Zsuzsannára bízta Aida szerepét a Szegedi Szabadtéri Játékok. A népszerű Verdi-hősnőt olyan legendás énekesek keltették már életre a Dóm téren, mint Németh Mária, Margaret Tynes, Maria Biesu, Misura Zsuzsa, Tokody Ilona, Temesi Mária, Sümegi Eszter. Az impozáns névsor miatt is érthető: a szakma és a közönség is nagy várakozással tekint Ádám Zsuzsanna július 26-i debütálására, ami akár egy nemzetközi karrier kezdete is lehet… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.07.16 - tiszatáj

I AM MOTHER
Társas-, illetve párkapcsolatokat korántsem újkeletű sci-fi nyelvre fordítani. Richard Matheson 1954-es, azóta hivatkozási alappá nőtt regénye, a Legenda vagyok rögvest eklatáns példával szolgált a metaforikusan ábrázolt, együttélésre képtelen emberek huzavonáira. Craig Sputore júniusban útjára bocsátott Netflix-mozija e táborba kíván illeszkedni – noha az I Am Mother nagy ambíciókat dédelget, vállalása csak részben sikeres… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő