05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Mégsem bolond a poéta?
2015.02.15 - tiszatáj

 

 

 

 

SZILÁGYI MÁRTON
KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL

 

Talán az legfőbb tanulsága a Ráció Kiadó által szervezett estnek, hogy az irodalmi mítoszok lerombolásához kell egyfajta kajánság, ahogy Margócsy István fogalmaz. Mert enélkül lehetetlen hozzányúlni a kánonhoz tartozó szerző életművéhez.

Lassan tíz éve létezik a Ligatúra-sorozat, amelynek célja valóban nemes: irodalomtudományi munkáknak biztosít terepet, így vehet a kezébe az olvasó olyan különlegességeket, mint Scheibner Tamás tavalyi munkája, A magyar irodalomtudomány szovjetizálása. Most pedig itt van Szilágyi Márton Csokonai-életrajza (A költő mint társadalmi jelenség), már ha lehet ezt egyszerű életrajznak nevezni. Szilágyinak, aki az ELTE BTK XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője, tíz éve van benne a könyvben, közben lett belőle doktori disszertáció, tulajdonképpen két legyet ütött egy csapásra. Könyvét egykori tanárával, mentorával, kollégájával és főnökével, Margócsy István irodalomtörténésszel együtt mutatta be.

úgy tűnik, nincs mese, érdekel minket a „nádas házba szorult kozmopolita”…

Mindössze azt nem értem, hogy a könyvbemutató helyszínén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban miért kellett ennyire befűteni, bár legyen ez a legkevesebb. Annak ugyanis igazán lehet örülni, hogy több tucatnyian eljöttek, úgy tűnik, nincs mese, érdekel minket a „nádas házba szorult kozmopolita.” Aki talán nem is szorult nádas házba, és nem is élt annyira rosszul, mint ahogy az a köztudatban él. Margócsy ezt tartja a Szilágyi-könyv egyik legfőbb erényének. Hogy a szerző utánamegy a dolgoknak, és megkérdőjelezi az olyan állításokat, amelyek nem állnak biztos lábakon. Csak a kedvencemet említem, miszerint Csokonaiéknak még a nádtetős háza is leégett. Ami igaz is, csakhogy akkoriban minden házat náddal fedtek Debrecenben. Kiemeli még, hogy az utóbbi időben elkezdődött valami, az irodalomtudomány lebontja a marxista szemléletet bizonyos életművekről, és egészen újszerűen tud hozzájuk viszonyulni.

Margócsy a XIX. századi szerzőkről beszél, akik esetében a recepció hajlamos volt a kort is az adott személyhez igazítani, példaként hozza a monográfia címeket, ahol a költő neve után rögtön ott állt, hogy „és kora.” Az embernek az az érzése, hogy egy szemináriumon van, ahol a Petőfi-kutató nemcsak az est témájáról beszél, hanem közben vázolja Csokonai későbbi megítélését, irodalmát. Mindezt humorral átszőve, mialatt a látogatónak könnyen eszébe juthatnak az egykori irodalomórák, ahol aztán Csokonai volt a sikertelenség, a nélkülözés mintapéldája. Holott Margócsy szerint már az is pozitívan értékelendő, hogy sikerült kiadnia a Diétai Magyar Múzsát.

maga a szerző számolt be az életrajz geneziséről: hogyan foglalkozott vele tíz éven keresztül, hogyan utazott le Debrecenbe…

Végig ott lóg a kérdés a levegőben, Margócsy folyton kitér rá, hogy kell-e egyáltalán együtt kezelni a műveket az életrajzzal. És A költő mint társadalmi jelenségben szerinte az a jó, nem veszi adekvátnak, hogy az oeuvre egyenesen következik a pálya bizonyos mozzanataiból. Legfőképpen azonban hatalmas teljesítmény, folytatja Margócsy, ami már magából a jegyzetek számából is látszik.

Nem vita volt a könyvbemutatón főként arról hallhattunk, miként lehet elhelyezni Szilágyi művét a Csokonai-recepcióban, végül maga a szerző számolt be az életrajz geneziséről: hogyan foglalkozott vele tíz éven keresztül, hogyan utazott le Debrecenbe, és hogyan ért el arra a pontra, amikor hiába olvasott el egy újabb tanulmányt, azt érezte, már mindent leírt, amit erről a témáról mondani tud.

De talán az a legmeglepőbb: Csokonai nem élt akkora szegénységben, mint tanítani szokás. Ezt is Szilágyi derítette ki. A kérdés már csak az, lesz-e majd olyan, hogy Csokonait nem a költészet szegénylegényeként tartjuk számon.

Gera Márton

 

Layout 1Szilágyi Márton A költő mint társadalmi jelenség – Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című kötetének bemutatója

Petőfi Irodalmi Múzeum

2015. február 4.

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2019.05.23 - tiszatáj

Díjnyertes munkáról van szó. A Forum Könyvkiadó Intézet meghívásos regénypályázatán nyert még 2016-ban. Szerzője a szerbiai Kishegyesről származó Kocsis Árpád (1988–), aki a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Műve, az Oktopusz, a bomlás regénye: bomlanak a halak, megbomlik az elme, látomások mentén lazul meg a kulimunka monotonitása… – MOLNÁR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2019.05.23 - tiszatáj

MAROSI KATA ÉS SZEPESI DÓRA ANNA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A Károlyi utcai műteremben őrzöm már egy pár éve Marosi Kata méteres vakrámára ragasztott farostlemezét. Nem fetisizmusból teszem, hanem a lemez felületének alapozása miatt. A szilárd alap olyan barázdáltságú, mintha a hidegburkolók fogas-vasával lenne felvíve, amelyre a falicsempét illesztik. A földművelés első fázisát a szántás után a szabályos föld-barázdák alkotják, ebbe kerül a jó vetőmag, amely életnövekedése végén termést hoz […]

>>>
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő