07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Dimény H. Árpád versei
2015.01.23 - tiszatáj

 

homo(genezis)fon

 

„Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéből
csúszott ki, mint valami szépséges medúza…”

Mike Mykanic

 

engem anyám hangja szült valamiféle evidenciának,

torka gödréből első szóként hagytam el a bűvös szájat.

nem példátlan hisz isten is csak úgy az űrbe mondta fiat…,

aztán el is küldte közénk… – olvasta nekem esténként a Bibliát,

hogy megölték, megfeszítették – a halálra készített már az elején,

azóta mindig erre emlékeztet haja sírgödör feketén.

körvonala a régi most hogy már nem festi magát,

csak nézi az életet, mint kirakatból a próbababák.

 

anyám a hangadó, s a gyerekkor véget ért beszélgetés.

altass el, ne menj dolgozni, maradj még a fiad kérve kér.

elsóhajtott és újjászületni vágyó alkalom az ajkamon,

a szinte szakadatlan áradat ma foszlányos tartalom.

helyette kiáltsam égnek, uram, tréfáid kifogytak,

visszhangként zengjen, de értelme veszett a szónak.

szíve és gyomra minden nyavalyája ellenére,

csak irgalom kell, csak lenne már béke végre!

 

anyám könnyei félig az enyémek, már ez is haladás,

még mindig a gyermek nézi őt, ma meghal más.

egy kicsit örülök, hogy vereséget szenved,

úgy mondott bele a világba, hogy az nem létezhet:

hogy legyek hős e mértanilag egzakt mindenségben,

te tudod, te ott leszel, megoldod, de én mégsem.

vizet adhatok, esetleg lepedőt cserélek, ezt megteheti bárki,

harmadnapra … in nomine patris, et filio, et spiritus sancti.

 

anyám, a fájdalom lassú méltósággal bontja csonkolt szárnyait,

hányásrohamba torkollik, sugárzik hús alatt a csontot törő ekrazit.

rosszul festett hajad az álom fakó fényében von fölém sátrat,

férjed aszott teste, mint a koszorúk, fenyőszagot áraszt.

először látlak úgy, ahogy fentről látnak, együtt húzzuk a strigulát.

nem védsz meg, nem védlek, apám haldoklik, s mi krepp-papírfigurák.

az éjszaka egyik oldalt behatol, a másik oldalon lyukat üt a semmibe,

anyám, egy szóval mondd, és … de csak szóközök, és nincs ige.

 

 

Fecske utca 12

 

1.

nálunk még lift sem volt

csak egy lepukkant hátsó bejárat

azon jártak ki-be összevissza

a közvetlen szomszéd a huzatot szidta

földszinten laktunk

s ehhez járt egy kis udvar

kert na meg a lépcsőházi húgy-

szag ami leginkább nekem

volt ismerős eltartott

amíg nyakamból előhalásztam

s próbálkoztam a kulccsal

 

egyszer rajtakaptam egy lányt

ott kuporgott tekintetemtől

megalázottan miközben

csorgott lába aranyló

pihéi közül a vizelet

dühömben hogy anyámnak

kell majd felmosnia

kirángattam és fenéken rúgtam

aztán később amikor már

a fürdőszobában csak magam voltam

biológiailag teljesen érett

levetkőztettem valami

megmagyarázhatatlan félszeg akarattal

s hasára kentem magom

 

2.

tizenhárom lakrész egy tömbben

az elosztása egyedi

a földszinti meg az utolsó emeleten háromszobás

az elsőn pedig egy garzonlakás

nem emlékszem hogy hívták a fickót

aki egy ideig ott lakott

valami romános név dereng

arca olyan vízszerű volt

homlokán újszülött kígyóként

tekeregtek az erek

feje félbehagyottnak tűnt

egyszer majdnem bennégett

de meg is megfulladhatott volna

a levegőnek zavaros izét

a füstöt én vettem észre

aztán apám bemászott az

ablakon ő pedig részegen feküdt

majd a vinil-padlóburkolatra okádott

ahányszor találkoztunk

mosolyogva emlegette

megmentettél kölyök csokit veszek

de talán annyit sem ért neki az élete

 

3.

soha nem láttam senkit úgy ajtót berúgni

mint azt a nagydarab civil ruhás jagellót

ő volt az erő az egyenruhások közt

csattant a bakancs ugyancsak fölöttünk

az ajtó ki gondolta volna alig engedett

aztán arcától a nadrágja ráncáig feszült

a tizedik csattanásra betört

s talán tehetetlen dühében

adta a szájhasító pofont

a férfinak akit én mentettem meg

kitépték cipőfűzőit nadrágszíját

hátratört kézzel fájdalmában

is vigyorgott rám a lépcsőfeljáróról

ajka mozgott groteszkül elnyúlt

ne félj lesz csoki

 

 

facebukolika

 

most ősz s tavasz között télbe fúlva

mint domb sarába fagyott televény

nyápic lelkemet balzsamozd újra

már nem kell a mesétlen kinti fény

 

ne küldj szomorúságot mély havat

a kódhiba még megfejtésre vár

– hogy minket is felkap s beleforgat

kereng majd létformába önt a gyár?

 

kárpótol a kristályos szervetlen

hol gerle boldogak a boldogak

s beköltözhető virtuál’ terem

a nevén nevezhető dolgoknak

 

semmibe telepítek programot

az létrehoz egy új parancsikont

úgy érzem ebben egyre jobb vagyok

gesztusgyakorlat képernyősíkon

 

bár egyéb munka sose lenne itt

pásztorként olvasom a szavakat

romlandó testben élő monolit

írj rám üzenj eljött a pillanat

 

áramló adatok sodra mélye

fájlokat másol át másik fájlba

vegyülünk álmatag konkáv térbe

s marad az érzések gigabájtja

 

Megjelent a Tiszatáj 2014/12. számában


Címke: , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő