Tiszatájonline | 2015. január 8.

Folytatódik a DÉLMAGYARORSZÁG online archívuma

(a kezdetektől 1970-ig)

az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi-könyvtár együttműködésében

  

Miről szól a DélmagyARCHÍV projekt?

A könyvtárak világa egy ideje a digitalizálás szótól hangos: a könyvtárak tehát – itthon és külföldön – digitális szolgáltatások sokaságán dolgoznak, hiszen a mondás úgy tartja, ami nincs az interneten, az sokak számára már valójában nem is létezik. Ennek ellenére egy teljes napilap, főleg, ha az száz évesnél régebbi múltra tekint vissza, azért „nagy falatnak” számít, úgy is mondhatnánk könyvtári munkában ilyesmi még nem is készült idehaza.

Megkezdtük tehát térségünk legnagyobb, s országosan is komoly súlyú napilapjának feldolgozását, megindítottuk a Délmagyarország digitalizálását. A projekt extra külső források, pályázati erők NÉLKÜL indult el, a két könyvtár saját erőforrásaiból, az online és papíralapú Délmagyarország szerkesztőségének szellemi és erkölcsi támogatásával.

Maga a lap egészében több mint egy évszázad történelmét rejti, bizton mondható tehát a megsárgult lapokról, hogy a vidéki Magyarország egyik legpatinásabb napilapja. Bátran kijelenthetjük azt is, hogy a Délmagyarország a régió, illetve Szeged történetének olyan fontos forrása, adatállománya, amelynek digitalizálásával, kereshetővé tételével, illetve egyes kiemelt cikkek cím szerinti feldolgozásával olyan lehetőségek nyílnak meg az érdeklődő olvasók és kutatók előtt, amelyeket eddig elképzelni sem lehetett.

Az első időszak, amivel elkészültünk és 2014-ben át is nyújtottunk olvasóinknak, közönségünknek, az az 1945-ig terjedő kor Délmagyarja volt. Ez volt a projekt természetes kezdete is, de közben persze tudtuk, ez volt a klasszikus hőskorszak, majd az aranykor is egyben: Móra, Tömörkény, Juhász Gyula és hasonló irodalmi nevekkel, aztán itt van mindjárt a Nagy Háború, majd utána Trianon és visszhangjai, az egyetem idekerülése, a Fogadalmi templom és a Dóm tér építése, a Nobel-díj, a szabadtéri játékok és a második világháború szörnyűségei. Egy hihetetlenül eseménydús, mégis alig emberöltőnyi idő, városunk és régiónk „sajtólenyomata” 1910 és 1945 között.

A második korszakkal, 1970-ig („hivatalosan” 1969. december 31-ig) a múlt év (2014) legvégére készültünk el, ezzel (is) ünnepeltük az új épületünk birtokbavételének 10. évfordulóját. Ez a kor több oldalról is újabb izgalmakat rejt. Egyrészt egyre több a ma még élő szereplő, több a hozzánk közelebbi esemény. Másrészt megint több nagy történelmi kataklizma részesei voltunk: hiszen alig éledtünk fel a világégés borzalmai után, elkezdődött, s egyre ádázabbul folyt a „szocializmus építése”, ami aztán egy világraszóló felkelésbe ill. forradalomba, majd szabadságharcba torkollott, amit a súlyos megtorlás, majd az emlékezetes „Kádári konszolidáció” követett.

Kik vettek részt a munkában?

A digitalizáláshoz szükséges példányokat az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi-könyvtár közösen adta össze, és magában a digitalizálásban is szorosan együttműködnek. Az anyag terjedelme miatt erre az együttműködésre nagyon nagy szükség volt, nem beszélve arról, hogy a feldolgozott állomány minél teljesebbé tétele érdekében is elkerülhetetlen az együttmunkálkodás. A hiányokat az Országgyűlési Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár segítségével próbáltuk meg pótolni.

Az elkészült adatbázis szolgáltatásában szoros együttműködés alakult ki a Délmagyarország jelenlegi kiadójával is, hiszen médiavállalat lévén nagyon sokat tudnak segíteni abban, hogy az elkészült adatbázis minél több érdeklődőhöz jusson el. A projekt célja pedig alapvetően az lenne, hogy minél több ember találja benne kedvét és használja saját gyarapodására a DélmagyARCHÍV szolgáltatását.

A munkamódszerről…

A projektről megjelent első beharangozó tudósítás még 2011 áprilisában jelent meg, míg aztán a második, már a konkrét kezdetekről beszámoló híradás 2012 szeptemberében. A két cikk között eltelt időben a két könyvtár között ekkor zajlottak azok az előkészítő lépések, amelyek mindenképpen szükségesek voltak ahhoz, hogy a későbbi munkálatok gördülékenyen menjenek. Tulajdonképpen oldalról-oldalra felmérésre került mindkét könyvtár állománya, az esetleges duplum-példányok és azok lehetséges forrásai. Már a projekt kezdetén célként merült fel az eddig analóg formában létező, az újságban található egyes érdekesebb cikkeket feltáró különféle cédulakatalógusok elektronikus formába hozása, ezért ezeknek a feldolgozását is meg kellett tervezni.

Ilyen kettő nagyobb is volt, a Klebelsberg Könyvtárban az egyetem történetére vonatkozó teljes kicédulázás, míg a Somogyi-könyvtárban egy Szeged történetét indexelő cédulakatalógus. (Ez az analitikus feldolgozás több mint 110.000 cikk-leírást produkált eddig, amit persze kiegészít a teljes szövegű keresés lehetősége is.)

A tényleges és nagyléptékű digitalizálási munka az egyéb, folyamatban lévő munkáink lezárásának igénye miatt csak a második híradás megjelenése után, a 2012-es év vége felé indulhatott be, immár az előzetesen elvégzett tesztek, próbaszkennelések (méret, vízjel, felbontás, forma stb.) tapasztalatainak összegzésével.

Hány lap és oldal?

Érdekes volt szembenézni azzal is, mekkora mennyiségről van szó? Ha pl. egy évben minden nap megjelent volna a napilap, akkor a 103 évfolyam alatt elméletileg 37.595 szám jelenhetett meg összesen. Az eddigi tapasztalataink alapján inkább azzal számolunk, hogy átlagosan 300 körüli lapszám jelent meg egy évben ténylegesen. Ez is több mint 30.000 lapszámot ad majd ki kb. a projekt végére.

Számoljunk tovább! Ha egy számot 14 oldalasnak veszünk (ez picit túlzó, mivel még 1994-ben is „csak” 12-16 oldalas számok vannak, 2003-ban már 24 oldalast találtunk, a 1920-as évekből viszont beérhetjük 4-6 oldalassal…), akkor 521.220 oldalt mutat a terjedelmi becslés. Ma már azt gondoljuk, a végső szám ennél kevesebb, kb. 300-350 ezer oldal lesz majd. Ha mindezt el akarjuk képzelni fizikailag: ez kb. 20 méternyi súlyos és hatalmas kötetet jelent a polcokon.

Az eddig feldolgozott anyag a számok tükrében

  • Évfolyam: 1910-1970 (61), Lapszám: 17.960, Oldalszám: 147.227
  • Az archívumba bekerült, analitikusan már feltárt cikkek:
    • 17.344 „egyetemtörténet”
    • 19.189 „helytörténet”
    • 24.580 egyéb katalóguscédula
    • 51.122 tárgyszavas+személyneves

Összesen: 112.235 cikk

  • A duplum-szűrt kulcsszó-alakú kifejezések száma a metaadatokban  meghaladja a három milliót, a teljes szövegben pedig csaknem eléri a százmilliót.

 

Hol tartunk ma?

A „DélmagyARCHÍV” projekt első etapja most lezárul az 1970-es évvel, amelyet első mérföldkőnek választottunk. S most ezt az anyagot majd szolgáltatni fogjuk a „Bodza” rendszerben is, a „Contenta” repozitórium-rendszerünk részeként, a közös keresővel is kereshetően. (A „Contenta” repozitóriumok az SZTE Klebelsberg Könyvtár saját digitalizált dokumentumainak tízezreit tartalmazzák. Contenta gyűjtőnév alatt találhatók meg az egyetemi könyvtár honlapján.)

Hol érhető el, s hol mi érhető el?

A projekt „főbejárata” az online Délmagyarország honlapján lesz, amelyhez majd értéknövelt szolgáltatások is kapcsolódni fognak (http://delmagyar.hu/del-magyarchiv/). Természetesen az anyag része lesz az SZTE Klebelsberg Könyvtár már ismert „Contenta” repozitórium-rendszerének is, más adatbázisokkal akár közösen kereshetően (http://contenta.bibl.u-szeged.hu). Másrészt persze a „bejáratot” megtalálják a Somogyi-könyvtár megfelelő lapjain is (linkelve a http://www.sk-szeged.hu/adatbazisok/ oldalról).

A jövőről

Szeretnénk folytatni a digitalizálást s egy újabb korszakkal jelentkezni, de itt már egyre nagyobb gondot okozhatnak a szerzői és polgári jogi dilemmák, amiket rendeznünk, megoldanunk ill. kezelnünk kell majd.

Élvezzék az időutazást velünk, lapozzák fel vagy keressenek benne: használják kedvükre a DélmagyARCHÍV lehetőségeit!

 

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Délmagyarország és delmagyar.hu