10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

2014.11.22 - tiszatáj

Az ember és a mesterséges értelem kapcsolata régóta az egyik legkedveltebb sci-fi toposz, bár a legtöbb ebből születő műnek, legyen szó akár filmről, akár könyvről, akár képregényről, nehezére esik túllépni a „gép az élők kiirtására tör”-klisén. Az amerikai filmipar különösen nagy erővel próbálja az utóbbi (és az elkövetkező) egy-két évben kissé árnyaltabban megközelíteni ezt a témát – elég csak Spike Jonze A nő című filmjére gondolni, amely a gép és az ember viszonyát egy szépen, kifinomultan megírt párkapcsolati drámára építette fel. Ennek egyfajta képregényes párja Sarah Vaughn és Joshua Luna Alex + Ada című, jelenleg 10 résznél tartó folytatásos sorozata az Image kiadónál.

A jövőben járunk, amikor a technológia már elért arra a szintre, amin a robotokat öntudattal is képes felruházni. Ez azonban, köszönhetőn egy évekkel korábbi géplázadásnak, szigorúan tilos. A robotok nap, mint nap segítik az emberek munkáját és szórakozását – sőt, még a szexuális életüket is. Tökéletesen valósághű, mesterséges nők/férfiak várják, hogy kielégíthessék tulajdonosaik igényeit.

alex+ada-04-pg4

Az egyik ilyen tulajdonos egy Alex nevű fiatalember, aki képtelen túltenni magát azon, hogy előző barátnője szakított vele, és saját nagyanyja rendel neki egy „gépnőt”, hogy segítsen neki túljutni a holtponton. Alex eleinte hallani sem akar a dologról, lassan azonban mégis hozzánő az új társa: elnevezi Adának, és amikor megtudja, hogy a modell alapvetően képes volna öntudatára ébredni (csak ezt a funkciót a gyártója a törvények miatt letiltotta), úgy dönt, hogy nem éri be egy szimpla, engedelmes robottal…

Ahogy A nő – és úgy általában, az igazán jó sci-fik – az Alex + Ada is az emberi kapcsolatok és az emberi természet vizsgálatára használja a tudományos fantasztikumot. Vaughn és Luna (mindketten írják, utóbbi pedig rajzolja is a képregényt) egy szép, tiszta, már-már a legcsekélyebb visszásságok nélküli, utópisztikus jövőt vázol fel, amelyben az emberiség a jelek szerint túlhaladta azokat a félelmeket, amelyekkel nekünk itt és most még szembe kell néznünk. Az egyetlen problémát továbbra is az új, az ismeretlen, a más elfogadása jelenti – ezek azonban immár nem szexualitásban, bőrszínben, vallásban jelentkeznek, hanem szinapszisokban.

Kollektív félelmében a társadalom képtelen felismerni, hogy egy újfajta életet teremtett: hogy a megalkotott robotok immár nem pusztán szolgálók, hanem potenciálisan saját akarattal, saját érzelmekkel, felfogásmóddal, világnézettel, ízléssel, saját, önálló gondolatokkal rendelkező lények. Akik nem akarnak pusztítani, ölni, hatalmat átvenni – hanem csak azt, amit mindenki más is: élni.

alex+ada-05-pg1

A sztori előrehaladtával Alex akarva-akaratlanul is (de inkább akaratlanul, afféle spontán módon) a robotok szabadságának egyfajta „pacifista harcosává” válik, ahogy más mesterséges intelligenciák segítségével lehámozza a gátakat Ada programozásáról, és ezzel szembehelyezkedik a fennálló társadalmi renddel. Hogy ez a sztoriszál milyen irányba fut majd ki, mennyire marad meg a széria a mostani, bensőséges, lírai szintjén, és mennyire válik grandiózusabbá, ahogy az emberek és a gépek közti kapcsolat új fordulópontjára érkezik, az még a jövő zenéje.

De a lényeg nem is, ez mert az Alex + Ada alapvetően egy szerelmi történet: a potenciálisan benne rejlő nagy ívűség a címszereplők viszonyából indul ki. Vaughn és Luna bámulatos érzékenységgel és intelligenciával mossák át az ember és a gép kapcsolatát a férfi és a nő kapcsolatába: valahol Alexnek és Adának is ugyanazokkal az akadályokkal kell megküzdeniük, mint minden más párnak a világon. Meg kell érteniük, el kell fogadniuk, ki kell ismerniük egymást – csak esetükben nincs mire támaszkodniuk, nincs precedens, és bimbózó szerelmüknek már a puszta létezése is törvénytelen.

Kifinomult, precíz forgatókönyvével és Luna egyszerű, de roppant kifejező és hatásos képi világával az Alex + Ada értelmesen, szépen és elgondolkodtatóan mesél arról, hogy mit jelent embernek lenni, szeretni, többre és jobbra vágyni, megbékélni, továbblépni és elfogadni. Invenciózus szerelmi történet, izgalmas dráma és nagyszerű science fiction.

 Rusznyák Csaba

[nggallery id=463]


Címke: , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő