02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

2014.11.22 - tiszatáj

Az ember és a mesterséges értelem kapcsolata régóta az egyik legkedveltebb sci-fi toposz, bár a legtöbb ebből születő műnek, legyen szó akár filmről, akár könyvről, akár képregényről, nehezére esik túllépni a „gép az élők kiirtására tör”-klisén. Az amerikai filmipar különösen nagy erővel próbálja az utóbbi (és az elkövetkező) egy-két évben kissé árnyaltabban megközelíteni ezt a témát – elég csak Spike Jonze A nő című filmjére gondolni, amely a gép és az ember viszonyát egy szépen, kifinomultan megírt párkapcsolati drámára építette fel. Ennek egyfajta képregényes párja Sarah Vaughn és Joshua Luna Alex + Ada című, jelenleg 10 résznél tartó folytatásos sorozata az Image kiadónál.

A jövőben járunk, amikor a technológia már elért arra a szintre, amin a robotokat öntudattal is képes felruházni. Ez azonban, köszönhetőn egy évekkel korábbi géplázadásnak, szigorúan tilos. A robotok nap, mint nap segítik az emberek munkáját és szórakozását – sőt, még a szexuális életüket is. Tökéletesen valósághű, mesterséges nők/férfiak várják, hogy kielégíthessék tulajdonosaik igényeit.

alex+ada-04-pg4

Az egyik ilyen tulajdonos egy Alex nevű fiatalember, aki képtelen túltenni magát azon, hogy előző barátnője szakított vele, és saját nagyanyja rendel neki egy „gépnőt”, hogy segítsen neki túljutni a holtponton. Alex eleinte hallani sem akar a dologról, lassan azonban mégis hozzánő az új társa: elnevezi Adának, és amikor megtudja, hogy a modell alapvetően képes volna öntudatára ébredni (csak ezt a funkciót a gyártója a törvények miatt letiltotta), úgy dönt, hogy nem éri be egy szimpla, engedelmes robottal…

Ahogy A nő – és úgy általában, az igazán jó sci-fik – az Alex + Ada is az emberi kapcsolatok és az emberi természet vizsgálatára használja a tudományos fantasztikumot. Vaughn és Luna (mindketten írják, utóbbi pedig rajzolja is a képregényt) egy szép, tiszta, már-már a legcsekélyebb visszásságok nélküli, utópisztikus jövőt vázol fel, amelyben az emberiség a jelek szerint túlhaladta azokat a félelmeket, amelyekkel nekünk itt és most még szembe kell néznünk. Az egyetlen problémát továbbra is az új, az ismeretlen, a más elfogadása jelenti – ezek azonban immár nem szexualitásban, bőrszínben, vallásban jelentkeznek, hanem szinapszisokban.

Kollektív félelmében a társadalom képtelen felismerni, hogy egy újfajta életet teremtett: hogy a megalkotott robotok immár nem pusztán szolgálók, hanem potenciálisan saját akarattal, saját érzelmekkel, felfogásmóddal, világnézettel, ízléssel, saját, önálló gondolatokkal rendelkező lények. Akik nem akarnak pusztítani, ölni, hatalmat átvenni – hanem csak azt, amit mindenki más is: élni.

alex+ada-05-pg1

A sztori előrehaladtával Alex akarva-akaratlanul is (de inkább akaratlanul, afféle spontán módon) a robotok szabadságának egyfajta „pacifista harcosává” válik, ahogy más mesterséges intelligenciák segítségével lehámozza a gátakat Ada programozásáról, és ezzel szembehelyezkedik a fennálló társadalmi renddel. Hogy ez a sztoriszál milyen irányba fut majd ki, mennyire marad meg a széria a mostani, bensőséges, lírai szintjén, és mennyire válik grandiózusabbá, ahogy az emberek és a gépek közti kapcsolat új fordulópontjára érkezik, az még a jövő zenéje.

De a lényeg nem is, ez mert az Alex + Ada alapvetően egy szerelmi történet: a potenciálisan benne rejlő nagy ívűség a címszereplők viszonyából indul ki. Vaughn és Luna bámulatos érzékenységgel és intelligenciával mossák át az ember és a gép kapcsolatát a férfi és a nő kapcsolatába: valahol Alexnek és Adának is ugyanazokkal az akadályokkal kell megküzdeniük, mint minden más párnak a világon. Meg kell érteniük, el kell fogadniuk, ki kell ismerniük egymást – csak esetükben nincs mire támaszkodniuk, nincs precedens, és bimbózó szerelmüknek már a puszta létezése is törvénytelen.

Kifinomult, precíz forgatókönyvével és Luna egyszerű, de roppant kifejező és hatásos képi világával az Alex + Ada értelmesen, szépen és elgondolkodtatóan mesél arról, hogy mit jelent embernek lenni, szeretni, többre és jobbra vágyni, megbékélni, továbblépni és elfogadni. Invenciózus szerelmi történet, izgalmas dráma és nagyszerű science fiction.

 Rusznyák Csaba

[nggallery id=463]


Címke: , , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő