05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Állatok Tükörországból
2014.11.21 - tiszatáj

FENYVESI ORSOLYA: TÜKRÖK ÁLLATAI

Fenyvesi Orsolya első kötete, a Tükrök állatai a JAK-füzetek 179. darabjaként látott napvilágot a JAK és a PRAE.HU gondozásában.

A címből adódóan gyakran fordulnak elő tükrözéses motívumok a kötetben: már a borítón és a címoldalon lévő cím is tükröződik, de ide tartozik még a tükröződésen alapuló délibáb, a szem tükre, a kút vizének tükre, a Hold. A Csendélet erőszakos őszibarackokkal című versben az ókori egyiptomiak halálfelfogását eleveníti fel, miszerint a halál után az emberek ugyanúgy élnek, mint előtte, azaz mintha ez a világ az élet tükörképeként létezne. A Perseidákban Jan van Eyck Arnolfini házaspár című festményét idézi, ami nem véletlen, hisz a képen a pár vállánál egy tükör található a házasok és az előttük állók tükörképével. A szerkesztés során szintén a tükrözés motívuma érvényesül: mintha a római egyessel jelölt ciklus tükrözött képe lenne a római kettessel jelölt ciklus, nemcsak vizuálisan, a számokat illetően, hanem az első versek motívumai is újra előkerülnek, ahogy a kötet vége felé haladunk, mintha Beckett Godot-ra várvájának felépítése ismétlődne meg.

A kötet nagyon erős motívummal indul: a cirkusz a bo­hócokkal behozza a művészet gyakori önábrázolási formáját. A bohócokat és a cirkuszt sokan használták már a különböző művészeti ágakban: a festészetben Picasso, Cézanne vagy Chagall, az irodalomban Karinthy A cirkusz című novellájában, Apollinaire, Thomas Mann a Mario és a varázslóban lévő bűvészével, Shakespeare vagy Beckett a clownjaival. A zenében például Sztravinszkij és Schönberg műveiben található meg, illetve a filmben Chaplinnél és Fellininél is jelen van (lásd még: Szabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe, Bp., Corvina, 1974.).

A cirkusz és az általa létrehozott karneváli légkör egy fordított világ, a valóság torzított tükre, s a kötet szerkezete erre épül fel, mint a cirkuszi sátor az alapra. Az első versben „A cirkusz éjszaka érkezett, / és azonnal szét is tárta combjait.” (8.), és ennek a szexuális gesztusnak párhuzama a kötet utolsó versével megismétlődik, ahogy az elbeszélő azt mondja: „a blendével készenlétben / vártam” (55.) (de az Ornamentikában is szerepel hasonló kontextusban: „A fényképek széttárt combját / verőfény izmosítsa.” [20.]). Ahogy a cirkuszban ki-be járkál az embertömeg, olyan, mint valami Magna Mater, ami világra bocsátja, majd elnyeli az embereket, s ez a mechanizmus felidézi Szabó Lőrinc Grand Hotel Miramonti című versét, ahol a szálloda úgy nyeli el a vendégeket, mint egy élőlény a táplálékát. A templom meghasadó kárpitja pedig felidézi Bulgakov A Mester és Margaritájának varietéjelenetét, ahol a szétnyíló függöny nem választható el a vallási kontextustól, ami a Jézus halálakor bekövetkezett csodához köti. A fordított világ azonban feleleveníti még az angol nonsense hagyományát, jelen esetben Lewis Carroll­tól az Alice Tükörországbant, ami nem a véletlen műve, hisz az Alice-könyvek hatására a szerző Zsurzsán Anita interjújában is hivatkozott (PRAE.HU, 2013. 06. 06.). Nagyon sok ellent­mondáson alapuló képet találhatunk a kötetben: az Ornamentikában azzal nyit, hogy „Elegem van a képekből.” (20.), de utána a címhez hűen csak úgy burjánzanak a képek. Egy ké­sőbbi versben: „Bárcsak visszanéztél volna, / hogy elveszíthess, / mert nagyon szeretlek téged” (38.), majd egy másikban: „megtörténhet minden / anélkül, hogy valóban megtörténne.” (40.), vagy a Kertekben: „A fény lombjai árnyékolják a kertet. / Nyár van, október túlcsor­dulása” (47.). Hasonló játék, mint ami Villon híres Ellentétek című balladájában van: „Szom­jan halok a forrás vize mellet” (ford. Szabó Lőrinc), vagy a Kiforgatott igazságokban. Ahogy Fenyvesi Orsolyánál a Délután színaranyban van: „Ne keresd az összefüggéseket.” (53.).

Bizonyos mértékig a nonsense-ből következik a versekben az álomszerűség, a képlékenység, szürrealisztikusság, amit a szabad formák is erősítenek. Ahogy már a nyitó vers kapcsán szóba került, a születés motívuma fontos a kötet során. A tenger kilépett belőlem című versben, ahogy az elbeszélő azt mondja: „Elköltözött a tenger, / maradtam bútorzatlan.” (43.), ami az elfolyt magzatvízzel távozó utódra utal, a Capriccioban pedig a gyermeknek azt mondja az elbeszélő, hogy „itthon maradsz / köldökömbe zárva, // lesz majd házőrző kutyánk.” (42.)

Ez a motívum azonban a műalkotások területén teljesedik ki igazán, az éppen készülő műveket láthatjuk, a folyamatban lévő alkotást, ami felidézi Tolnai Ottó Könyökkanyar című drámáját, ahol az álomszérűség keveredik a készülő mű képlékenységével, a meg nem száradt festménnyel. A születés és a mű keletkezése közötti átmenetre a legjobb példa A férfi és nő bestiáriumának V. darabjában lévő anyamedve, ami „sűrű, összetapadt vért szül, / és nyelvével nyalogatva formálja a bocsokat.” (28.) A középkori elképzelés jól tükrözi a szöveg keletkezését, ahogy a szerző a feleslegtől megtisztítva véglegessé alakítja az írást, miként a szobrász formát ad a megmunkálatlan anyagnak. A vers VI. részében is tovább folytatódik a képzőművészeti párhuzam a baziliszkusszal, ami a pillantásával kővé dermeszt, s mint egy fényképezőgép, kimerevíti és megörökíti a pillanatot, ami a Mézédes, mag nélküliben lévő formalin tartósító szerepével is párhuzamba állítható. A kővé dermesztés tükörképeként a Perseidák címben ott lapul Perszeusz neve, aki úgy fejezte le a Medusza nevű Gorgót, hogy rézpajzsa tükréből nézte, hová csap kardjával, nehogy kővé dermedjen a pillantásától. Hasonló kép van az Udvarokban, ahogy az elbeszélő azt mondja: „erdő akartam lenni. Tekintetem / a fák törzsére terítettem. / Tapinthatóvá vált testem kérgessége.” (48.), ami a fává változott Daphné mítoszát eleveníti fel, a megmerevedéssel pedig a szoborszerűséget is megjeleníti, s felidézi Bernini szobrát vagy Ovidius festői leírásait az átváltozás folyamatáról.

A festészet szintén a keletkezés folyamatában jelenik meg: a Csendélet erőszakos őszibarackokkal című versben a festett barackok és üres váza utal rá, a Capriccioban pedig a kezdősor („Megmérettél és virgoncnak találtattál” (42.)) felidézi Dániel könyvéből a Belsazár lakomáján lévő „Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!” feliratot (Dán. 5,25.), amit a kéz írt a falra, így a festészet az írással is párhuzamba kerül. Erre jó példa még a szerzőtől a kötetben nem szereplő Mintha című verse (Műút portál, 2013.05.06.), amiben „A festő ecsettel hímezi az abroszba saját nevét”. Ez feleleveníti Procne és Philomela történetét, amikor Philomela a megnémulása után csak úgy tudott kommunikálni testvérével, hogy a textíliába hímezte üzenetét. A várandósság, ahogy az anyaméhben fejlődik a magzat, a szoboralkotáshoz lesz hasonló. Nem utolsósorban mindkét folyamat, a szülés és az alkotás, fájdalommal, nehézséggel jár, s a versírás gyötrelmeivel is szembekerül, ahogy a kortárs amerikai költő, Billy Collins Sonnet című 2001-es kötetében lévő versében a szonettírást Krisztus keresztútjának szenvedéséhez hasonlítja, melyet a szonett sorvégi rímeinek és a stációk számának egyezése tetőz be.

A szerző sokat merít a képzőművészetből, az építészetből és fényképészetből: a csendéletek, az egyiptomi hieroglifák, a görög mozaikok, a kariatidák, a középkori haláltáncok kifordított mondata („Senki sem egyenlő a halálban.” [10.]), a gótikus katedrálisok és a középkori Krisztus-ábrázolások, az arabeszk, az enfilade, a camera obscura mind megjelennek verseiben, de a forma és költői képek terén az avantgárd hatását érezni. A csillagászati utalások (Cassini-Huygens, Perseidák, Galilei) és az ég vizsgálata, pedig a kortárs brit Simon Armitage CloudCuckooLand (FelhőKakukkVár) című 1997-es kötetére hasonlít, melynek második ciklusa csillagképekről írt verseket tartalmaz, és csillagászati szakkifejezések is előfordulnak időnként a szövegek között (s ehhez még kapcsolódik a kötet utolsó darabjaként az Eclipse (Napfogyatkozás) című dráma). Mivel a csillagképek között elég sok állat van, Armitage kötete is értelmezhető részben egy kisebb bestiáriumként. Fenyvesi Orsolyánál a bolygók, csillagok azonban a vándorlással is összefüggenek, ahogy az első versben a vándorcirkusz sátrat vert, úgy „lefedték a kutakat, / az égitestek se vándoroljanak tovább.” (8.)

Fenyvesi Orsolya költészetének legfőbb erőssége a képalkotás, melyben érezni a francia avantgárd (Breton, Pierre Reverdy, Aragon) és az angol nonsense hatását. A kötetből rengeteg példát lehetne hozni nagyszerű képekre, de sajnos időnként akadnak köztük olyanok is, melyek eléggé közhelyesnek, s már-már giccsesnek hatnak. Ilyen az első vers utolsó versszakában levő cirkuszi medve, aki „keringőzött / rózsaszín tornadresszben az ütemre, / hogy őt valaha szerették, szerették.” (8.), vagy a Perseidákban: „Egyedül maradtál, mert a kékszeműt kerested” (12.). A férfi és nő bestiáriuma című ciklus (ami már-már ziccerként adódik a kötet címéből) kapcsán nagyon jó ötlet volt ehhez a műfajhoz nyúlni, a kötetnek az egyik legérdekesebb darabja. Az I. rész végén Jézus magvetős példázata is felelevenedik: „Amelyik madár vízre esik, élni fog, / amelyik a földre pottyan, elenyészik.” (24.), ami átvitt értelemben a szöveg befogadásáról, értelmezéséről szól. A II. rész végén azonban a férfi hangvesztését leíró mondat már kicsit jobban megjátssza a középkori ember naivságát.

Időnként előfordul, hogy a versek nem egy csúcspontnál érnek véget, hanem egy gyengébb képnél. Ilyen az Arabeszk című vers esetén a zárásnál a másik oldalra szorult utolsó versszak záróképe („a víz felénk indul az ég súlya alatt, / és mintha a tajték kimerevedne, / én azt mondom, papírcsipke, / ő azt feleli, hópehely.” (19.)) nem olyan jó, mint az előző oldalon lévő utolsó kép („Egy fényképezőgép önkioldója kattant, / vonásaink, mint anya nyakláncán a gyöngyök, / szertepattogtak.” (18.)). A vers zárása sokkal erősebb lehetett volna az utóbb említett sorokkal.

Mindemellett egy nagyon precízen megszerkesztett kötetet vehet kezébe az olvasó, a versek sokszor szinte észrevétlenül folynak át egymásba, a tükrözéses, szimmetrikus szerkezet pedig jól keretbe foglalja a szövegeket. A kötet apró hibái ellenére is szerethető, s nagyon tehetséges költői indulásról tanúskodik.

Puskás Dániel

 

Megjelent a Tiszatáj 2014/9. számában

 

Fenyvesi3JAK+Prae.hu

Budapest, 2013

2000 Ft


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő