12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Kihűlt világ – Farkas István festményei a Nemzeti Galériában >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.12.
| Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter az Esterházy Art Award idei díjazottjai >>>
12.12.
| Tovarisi Tschüss – Megérkezett Berlinbe az MMA művészeinek kiállítás >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A nagy amerikai mítosz
2014.09.13 - tiszatáj

10. RÉSZ: A SZUPERHŐSÖK HÁBORÚBA MENNEK

Érdemes összevetni a nagy szuperhősök első felbukkanásait ábrázoló borítókat. Superman a feje fölé tartott egy autót, majd hozzácsapta azt egy sziklához, Batman pedig háztetők fölött suhant, karjában egy áldozatával. Az Acélember esetében minden a kultúrsokkról szólt: az Action Comics első számát megpillantó érdeklődőnek fogalma sem lehetett róla, hogy a kék-piros ruhás, köpenyes alak hős vagy gonosztevő-e, és ez is hozzájárult a kíváncsiság felkorbácsolásához. Batmannél, noha sötétebb, komorabb színvilágot képviselt, már egyértelmű volt a helyzet, és nem csak azért, mert Supermannel akkorra elterjedt a szuperhős fogalma, hanem azért is, mert az azon a borítón virító többi alak világosan gazemberként volt ábrázolva. Aztán 1940 decemberében megjelent az első Amerika Kapitány képregény, aminek borítóján a hős rögtön Adolf Hitlernek mosott be egy hatalmasat. Itt már nem jutott hely a kételynek, az ambiguitásnak: ez egy elég egyértelmű állásfoglalás volt.

Joe Simon és Jack Kirby ideológiai okokból, mondhatni, propagandacélból teremtették meg a Kapitány karakterét. Bár még jó egy év hátravolt Pearl Harbor bombázásáig, és Amerika belépéséig a háborúba, mindketten úgy gondolták, hogy hazájuk előbb-utóbb mindenképpen belekeveredik a konfliktusba, mi több, bele is kell keverednie, már pusztán morális okokból is – a harmadik birodalom előretörését meg kell állítani. Úgyhogy, tehetetlenül a még mindig friss és virágzó szuperhőskultúra erejével szemben, Hitler rögtön állal előre szaladt bele a Kapitány öklébe.

 

capamfirst

 

Amerika Kapitány Steve Rogers volt, egy nyeszlett, gyenge, lelkiekben azonban nagyon is erős és határozott fiatalember, egy igazi hazafi, akit elkötelezettségének köszönhetően az amerikai hadsereg a szuperkatona-program tesztalanyává tett. A beléinjekciózott szérum rendkívüli mértékben megnövelte Rogers fizikai készségeit, és a szabadság rettenthetetlen, idealisztikus, csillagos-sávos ruhás bajnokaként született újjá – talán csak Superman volt hozzá mérhetően tiszta és gáncstalan lovagja az igazságnak és az amerikai életmódnak. Sidekickje, a tinédzser Bucky segítségével a Kapitány először hazai földön tizedelte a náci kémeket, majd belevetette magát a háború forgatagába. A Captain America Comics pedig már az első számtól kezdve egymillió körüli eladásokat produkált, és ezzel felvette a versenyt a Superman-képregényekkel is.

Amerika Kapitány azonban nem csak patrióta mivolta miatt érdekes adalék a szuperhős-mítoszhoz. Ő volt ugyanis az első ízig-vérig „legális” jelmezes önbíráskodó, hiszen kortársaival ellentétben az amerikai kormány megbízásából végezte a dolgát – és katonaként még az ölés is megengedett volt a számára. És ha már legalizálás: érdemes megjegyezni, hogy a korai megjelenéseiben még meglehetősen agresszív Superman, aki az alkotók baloldali beállítottságának köszönhetően nem egyszer szállt szembe korrupt hatalmasságokkal a dolgozó emberek érdekében, ekkorra maga is maximálisan „rendszerbaráttá” szelídült. Nem voltak többé romlott politikusok és iparmágnások a képregényeiben, nem sejlett fel a munkásosztály forradalomi hevületű hősének képe (az effélék nemsokára egyébként is a hazaárulás kategóriájába estek), Superman az amerikai életmód, a status quo elhivatott védelmezőjévé vált.

 

bondsandstamps

 

Ez már 1940 februárjában, 10 hónappal a Kapitány felbukkanása előtt is látszott: a Look magazinban jelent meg a How Superman Would End the War című, mindössze kétoldalas sztori. Az Acélember ebben áttör az ellenséges vonalakon, berobban Hitler menedékházába, és a diktátort a hóna alá csapva elrepül a Szovjetunióba, hogy begyűjtse Sztálint is – majd mindkettejüket leszállítja a genfi bíróságra. Ennek a sztorinak a híre eljutott Németország szívébe is, és Goebbels magának Hitlernek a parancsára állította csatasorba a propagandagépezet Superman teremtői, a zsidó Siegel és Shuster ellen.

A How Superman Would End the War persze kontinuitáson kívüli történet volt: a DC képregényeiben Superman, akárcsak Batman, többnyire a hátországban maradva, kémeket lekapcsolva harcolt az ellenséggel – emellett pedig háborús kötvények megvásárlására biztatta az olvasókat. Amerika Kapitányhoz hasonlóan a Marvel egyéb hősei, a Human Torch és Namor direktebb módon vetették bele magukat a küzdelembe: egyenesen a frontvonalakra vonultak harcolni. A második világégés ideje alatt, így vagy úgy, de szinte minden szuperhős a propaganda eszközévé vált.

És ezzel a szuperhősök még jobban terjedtek, mint azelőtt, akár a futótűz. A világ megtelt a fantasztikusra való potenciállal: szuperhős lehetett milliomosból, újságíróból, idegenből, amazonból, taxisofőrből, vasúti mérnökből, orvosból, kémikusból, kisfiúból, bárkiből, és ehhez alkalomadtán elég volt egy furcsa baleset, vagy csak egy különös tárgy, ami a sínek mellett feküdt. És ezekben a válságos időkben mindenki szívesen fogadta az inspirációt, a támogatást (főleg a fronton harcoló katonák, akiknek az olcsó, eldobható képregények tökéletes eszképizmust jelentettek), még akkor is, ha csak egy fiktív karakterektől érkezett, márpedig ezekben a képregényekben a jó mindig győzedelmeskedett a rossz ellenében. Megszületése legelső éveiben a jelmezes hérosz a bevándorlónak nyújtott reményt, és tüntette fel erőfeszítései által igazságosnak és élhetőnek az idegen új világot, most pedig a háborúval, a potenciális elnyomással szemben állt ki – és ezzel természetesen, példakép lévén, arra bátorított mindenkit, hogy tegyen ugyanígy.

 

allwinners

 

Ennek a propagandának egy (békeidőből visszatekintve) némileg kevésbé szimpatikus, sőt, már-már rasszista vonása az ellenségek rendkívül sztereotip ábrázolása volt – a hősök vérben forgó szemű, gonosz nácik, és már-már torz szörnyekként megrajzolt japán katonák ellen harcoltak. Hitlert különösen szerették karikírozni, amire nem éppen árja megjelenése és bajusza bőven szolgáltatott alapot. Ahogy idő és hely, úgy szükség sem volt a finomságokra: az alkotók szívesen egyértelművé tették, hogy hőseik talpig nemesek és tisztességesek, ellenlábasaik pedig aljasok és becstelenek – belső tulajdonságaik mindannyijuk esetében világosan megmutatkoztak a külsőségeikben is.

Superman ugyan nem vethetett véget a háborúnak, de a szövetséges csapatok végül megtették helyette. Ezzel viszont Amerika egy egészen új korba lépett: a kommunizmustól és a bombától való félelem korába, amiben a szuperhősök addig szárnyaló népszerűsége hirtelen megbicsaklott, és keményen zuhanni kezdett – a képregénykiadás két-három év alatt szinte teljesen átrajzolódott, a Superman felbukkanásával elstartolt Aranykor a végéhez közeledett.

 Rusznyák Csaba

 

[nggallery id=441]


Címke: , , , ,
2019.12.12 - tiszatáj

A brit irodalom egyik markáns, szívemhez közelálló vonulata görbe tükröt tart a kortárs társadalomnak, maró gúnnyal pellengérre állítja a jogtiprást, kifigurázza az igazságtalanságokat, csúfot űz a visszásságokból, nevetségessé teszi a képmutatást és más emberi gyarlóságokat, a kinevettetés fegyverét alkalmazza a morális rend helyreállításának érdekében. Így tettek-tesznek sokan Jonathan Swift óta. Közéjük tartozik a rendkívül termékeny és népszerű, sokak által méltó női utódnak tekintett dráma-, novella-, regény-, újság-, rádió- és tévéjáték forgatókönyv-író Fay Weldon is… – SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

INTERJÚ BARTHA MÁTÉVAL
Bartha Máté a Színház és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilm Rendező Szakán készített vizsgafilmjével elnyerte a Verzió Filmfesztivál Diák- és elsőfilmes szekciójának díját. A fotóművész és dokumentumfilmes alkotóval a Szél viszi című 36 perces szociografikus mozijáról, a vidéki Magyarországról és a fiatalokban rejlő lehetőségekről beszélgettünk… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER
A KISSZÍNHÁZBAN
Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.07 - tiszatáj

AKIK MÁR NEM ÖREGSZENEK MEG
Nagyapjának, az I. világháborúban a brit hadseregnél szolgált William Jackson őrmesternek dedikálta dokumentumfilmjét A gyűrűk ura-trilógia rendezője: cseppet sem meglepő, hogy Peter Jackson a legszemélyesebb projektjének titulálta a művet. Az Akik már nem öregszenek meg ugyanis épp a résztvevők legintimebb benyomásait tárja fel, emberként tekint a Nagy Háború veteránjaira és ehhez nem rest kimondottan ügyes formabravúrokat segítségül hívni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő