08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A nagy amerikai mítosz
2014.09.13 - tiszatáj

10. RÉSZ: A SZUPERHŐSÖK HÁBORÚBA MENNEK

Érdemes összevetni a nagy szuperhősök első felbukkanásait ábrázoló borítókat. Superman a feje fölé tartott egy autót, majd hozzácsapta azt egy sziklához, Batman pedig háztetők fölött suhant, karjában egy áldozatával. Az Acélember esetében minden a kultúrsokkról szólt: az Action Comics első számát megpillantó érdeklődőnek fogalma sem lehetett róla, hogy a kék-piros ruhás, köpenyes alak hős vagy gonosztevő-e, és ez is hozzájárult a kíváncsiság felkorbácsolásához. Batmannél, noha sötétebb, komorabb színvilágot képviselt, már egyértelmű volt a helyzet, és nem csak azért, mert Supermannel akkorra elterjedt a szuperhős fogalma, hanem azért is, mert az azon a borítón virító többi alak világosan gazemberként volt ábrázolva. Aztán 1940 decemberében megjelent az első Amerika Kapitány képregény, aminek borítóján a hős rögtön Adolf Hitlernek mosott be egy hatalmasat. Itt már nem jutott hely a kételynek, az ambiguitásnak: ez egy elég egyértelmű állásfoglalás volt.

Joe Simon és Jack Kirby ideológiai okokból, mondhatni, propagandacélból teremtették meg a Kapitány karakterét. Bár még jó egy év hátravolt Pearl Harbor bombázásáig, és Amerika belépéséig a háborúba, mindketten úgy gondolták, hogy hazájuk előbb-utóbb mindenképpen belekeveredik a konfliktusba, mi több, bele is kell keverednie, már pusztán morális okokból is – a harmadik birodalom előretörését meg kell állítani. Úgyhogy, tehetetlenül a még mindig friss és virágzó szuperhőskultúra erejével szemben, Hitler rögtön állal előre szaladt bele a Kapitány öklébe.

 

capamfirst

 

Amerika Kapitány Steve Rogers volt, egy nyeszlett, gyenge, lelkiekben azonban nagyon is erős és határozott fiatalember, egy igazi hazafi, akit elkötelezettségének köszönhetően az amerikai hadsereg a szuperkatona-program tesztalanyává tett. A beléinjekciózott szérum rendkívüli mértékben megnövelte Rogers fizikai készségeit, és a szabadság rettenthetetlen, idealisztikus, csillagos-sávos ruhás bajnokaként született újjá – talán csak Superman volt hozzá mérhetően tiszta és gáncstalan lovagja az igazságnak és az amerikai életmódnak. Sidekickje, a tinédzser Bucky segítségével a Kapitány először hazai földön tizedelte a náci kémeket, majd belevetette magát a háború forgatagába. A Captain America Comics pedig már az első számtól kezdve egymillió körüli eladásokat produkált, és ezzel felvette a versenyt a Superman-képregényekkel is.

Amerika Kapitány azonban nem csak patrióta mivolta miatt érdekes adalék a szuperhős-mítoszhoz. Ő volt ugyanis az első ízig-vérig „legális” jelmezes önbíráskodó, hiszen kortársaival ellentétben az amerikai kormány megbízásából végezte a dolgát – és katonaként még az ölés is megengedett volt a számára. És ha már legalizálás: érdemes megjegyezni, hogy a korai megjelenéseiben még meglehetősen agresszív Superman, aki az alkotók baloldali beállítottságának köszönhetően nem egyszer szállt szembe korrupt hatalmasságokkal a dolgozó emberek érdekében, ekkorra maga is maximálisan „rendszerbaráttá” szelídült. Nem voltak többé romlott politikusok és iparmágnások a képregényeiben, nem sejlett fel a munkásosztály forradalomi hevületű hősének képe (az effélék nemsokára egyébként is a hazaárulás kategóriájába estek), Superman az amerikai életmód, a status quo elhivatott védelmezőjévé vált.

 

bondsandstamps

 

Ez már 1940 februárjában, 10 hónappal a Kapitány felbukkanása előtt is látszott: a Look magazinban jelent meg a How Superman Would End the War című, mindössze kétoldalas sztori. Az Acélember ebben áttör az ellenséges vonalakon, berobban Hitler menedékházába, és a diktátort a hóna alá csapva elrepül a Szovjetunióba, hogy begyűjtse Sztálint is – majd mindkettejüket leszállítja a genfi bíróságra. Ennek a sztorinak a híre eljutott Németország szívébe is, és Goebbels magának Hitlernek a parancsára állította csatasorba a propagandagépezet Superman teremtői, a zsidó Siegel és Shuster ellen.

A How Superman Would End the War persze kontinuitáson kívüli történet volt: a DC képregényeiben Superman, akárcsak Batman, többnyire a hátországban maradva, kémeket lekapcsolva harcolt az ellenséggel – emellett pedig háborús kötvények megvásárlására biztatta az olvasókat. Amerika Kapitányhoz hasonlóan a Marvel egyéb hősei, a Human Torch és Namor direktebb módon vetették bele magukat a küzdelembe: egyenesen a frontvonalakra vonultak harcolni. A második világégés ideje alatt, így vagy úgy, de szinte minden szuperhős a propaganda eszközévé vált.

És ezzel a szuperhősök még jobban terjedtek, mint azelőtt, akár a futótűz. A világ megtelt a fantasztikusra való potenciállal: szuperhős lehetett milliomosból, újságíróból, idegenből, amazonból, taxisofőrből, vasúti mérnökből, orvosból, kémikusból, kisfiúból, bárkiből, és ehhez alkalomadtán elég volt egy furcsa baleset, vagy csak egy különös tárgy, ami a sínek mellett feküdt. És ezekben a válságos időkben mindenki szívesen fogadta az inspirációt, a támogatást (főleg a fronton harcoló katonák, akiknek az olcsó, eldobható képregények tökéletes eszképizmust jelentettek), még akkor is, ha csak egy fiktív karakterektől érkezett, márpedig ezekben a képregényekben a jó mindig győzedelmeskedett a rossz ellenében. Megszületése legelső éveiben a jelmezes hérosz a bevándorlónak nyújtott reményt, és tüntette fel erőfeszítései által igazságosnak és élhetőnek az idegen új világot, most pedig a háborúval, a potenciális elnyomással szemben állt ki – és ezzel természetesen, példakép lévén, arra bátorított mindenkit, hogy tegyen ugyanígy.

 

allwinners

 

Ennek a propagandának egy (békeidőből visszatekintve) némileg kevésbé szimpatikus, sőt, már-már rasszista vonása az ellenségek rendkívül sztereotip ábrázolása volt – a hősök vérben forgó szemű, gonosz nácik, és már-már torz szörnyekként megrajzolt japán katonák ellen harcoltak. Hitlert különösen szerették karikírozni, amire nem éppen árja megjelenése és bajusza bőven szolgáltatott alapot. Ahogy idő és hely, úgy szükség sem volt a finomságokra: az alkotók szívesen egyértelművé tették, hogy hőseik talpig nemesek és tisztességesek, ellenlábasaik pedig aljasok és becstelenek – belső tulajdonságaik mindannyijuk esetében világosan megmutatkoztak a külsőségeikben is.

Superman ugyan nem vethetett véget a háborúnak, de a szövetséges csapatok végül megtették helyette. Ezzel viszont Amerika egy egészen új korba lépett: a kommunizmustól és a bombától való félelem korába, amiben a szuperhősök addig szárnyaló népszerűsége hirtelen megbicsaklott, és keményen zuhanni kezdett – a képregénykiadás két-három év alatt szinte teljesen átrajzolódott, a Superman felbukkanásával elstartolt Aranykor a végéhez közeledett.

 Rusznyák Csaba

 

[nggallery id=441]


Címke: , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő