07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

MediStáció
2014.08.28 - tiszatáj

HENN LÁSZLÓ ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA

A MediStáció zavarba ejtő címét adta Henn László András jelenlegi kiállításának. A festészet iránt érdeklődőket, akik követik Henn László festői munkásságát, persze nem lepik meg ezek az elgondolkodtató címadások. A kontemplációra, elmélyült szemlélődésre hajlamos művész mindig is szívesen nyúlt a rítusok, mítoszok világához (2005-ben például Rítus című kiállítását, 2012-ben pedig a Hó-korom című tárlatot épp ebben a galériában rendezte meg). A művész saját bevallása szerint is: alkotásaiban az archaikus kultúrák és modern kor kapcsolódási pontjait kutatja. Címadása most is az európai kultúrrétegekben történt kalandozást sugallja. Mégis nagyot tévedünk, ha a stáció szóból Krisztus keresztútjára asszociálunk. Tehát ne valamilyen, középkori jámbor vallásosságot idéző Meditatio vitae Christi féle olvasat lebegjen a lelki szemeink előtt.

Inkább vegyük komolyan a két szó önkényes, tréfás összeolvasztását, és értsük úgy, mint egy sajátos gondolkodás, meditációs folyamat stációiba, állomásaiba való beavatás lehetőségét. Ahol egyfajta szellemi kalandra ösztönöz minket az alkotó, szélesre tárva előttünk az értelmezések lehetőségét. Ez a gondolat azt is jelzi számunkra, hogy az egyes darabok sorban, egymás után születtek ugyan, de azt elárulhatom, hogy az alkotói akaratnak megfelelően nem abban a sorrendben láthatja őket most a közönség. Ezzel a szándékkal is erősítve, hogy a képek különböző létállapotok, gondolatok lenyomatai és összeállhatnak egy saját történetté (a művész saját történetévé), egyfajta magán­mito­ló­giává, de természetesen más összeállítások létjogosultságát sem vethetjük el. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a stáció szó ugyan statikus fogalom, hiszen az állásra, megállásra utal, mégis feltételez egyfajta mozgást, valamilyen irányultságot, folyamatot. Talán ebben a paradoxonban van a lényeg? Látszólag különböző létállapotok, egymásnak ellentmondó gesztusok mégis harmonikus folytatásai lehetnek egymásnak. Az állomást jelölöm meg, mégis csak egy folyamat részeként értelmezhetem az egészet.  A szemlélő megáll egy pillanatra, elmélkedik az addig megtett útról, pihen, összegez, azután újra tovább indul, új állomások felé, voltaképpen folyamatos mozgásban van. Máris úton vagyunk, kezdetét vette a kaland…

Én magam is ezt a megnyitót rendhagyó módon egy sajátos (máris kölcsönözve a terminus technikust medistációnak tekintem, új állomásra érvén, amennyiben egy évtizede (2004 tavaszán) elhangzott szentesi (2006 őszén egy balassagyarmati, 2010 őszén pedig egy szegedi) megnyitóm gondolatait folytatom és egészítem ki az alkotóról.

Henn László képei szellemi látomások, mintha valamiféle ősképeket hívna elő a művész ecsetje retinánkon. Szinte fél-éber állapotba kerül a néző, ahol a látomások egy meleg, aranyosan csillogó szürreális táj színpadán elevenednek meg. Ez a metafizikus fény az óarany transzcendentális csillogásával átértelmezi a festményt. Mintha csak az ikonfestészet aranyalapja tért volna vissza napjaink képzőművészetébe.

Az arany absztrakt, maga a keveretlen fény. Ahogy Pavel Florenszkij fogalmaz Ikonosztáz című nagyhatású munkájában: „a festék és az arany vizuális értékük szerint különböző létszférákhoz tartoznak”. Tehát az arany különválik a festékek ábrázoló érzékiségétől.

Henn László befelé forduló művész. Festészete is belülről építkezik. Víziók, látomások, valós és fiktív történetek álomszerűen, az elme szüleményeiként, nem pedig a leképezés igényével jelennek meg a festményeken. Tájképi elemek, különös konstrukciók, megmagya­ráz­ha­tat­lan funkciójú és működésű masinák, ősi jelek és jelképek, imitt-amott emberszerű figurák jelennek meg a meglehetősen gazdag struktúrájú képtérben. A térbeli viszonylatok irreális léptéket öltenek. A gazdag alapstruktúrára, mintha filmszerűen vetítve, egy egészen más történetből kerülnének rá bizonyos figurák, így új szerepet és értelmet kapva egy másik történetben. Ebből a több rétegű, telített rendszerből alakul ki az ikonok összefogottságát és letisztult képi világát megidéző, lebilincselő Henn Lászlói festészet.

Távol állnak tőle a hangos manifesztumok, az előző évszázadban a képzőművészek részéről sajnos meg-megszokottá váló handabandázások. Kerüli a rivaldafényt, viszont műterme csöndes magányában kitartóan fejleszti műveit. Az elmúlt két évtizedben talán az egyik legegységesebb szegedi festészeti életművet hozta, hozza létre. Társtalan a helyi művészeti életben. Talán karakterük alapján, a XX. század elejének kiváló szegedi festőművészével, Juhász Gyula barátjával, a kitűnő Károlyi Lajossal lehetne szellemi rokonságot találni. Szélesebb kitekintésben, valószínűleg a legmeghatározóbb, bár meglehetősen távoli hatás az univerzális Kondor Béla festészetében keresendő. Épp így említhetném, a szintén az archaikus és a modern összetársításán munkálkodó Ország Lili festészetét. Ha már a helyi párhuzamokat is felvetettük, talán még Fischer Ernő személyét lehetne megidézni. Bár Henn László nem volt a mesternek tanítványa. Mindkettőjük esetében az alkotást intellektuálisan is elmélyült szellemi tevékenység előzi meg. Henn Lászlónál is csakúgy, mint Fischernél is a következetesen szerkesztett alap (A fischeri képi dramaturgia) – ténylegesen és képletesen is – hordozza a festményt, ez adja meg az alaphangulatot és erre kerülnek a játékosabb, kalligrafikus elemek, festői foltok.

Mindent összevetve, Henn László kialakított egy olyan következetes, egységes képi világot, amely napjaink kortárs képzőművészetének sajátos színfoltját jelenti. Varázslatos, mágikus hatású képei szinte észrevétlenül, halk szavú magától értetődéssel, ünnepélyességet, elmélyülést csempészve a hétköznapokba, minket is továbbgondolásra, meditációra késztetnek. Invitálom Önöket, kérem lépjenek be Henn László András képi világába, egy elmélyült meditációra…

(A kiállítás 2014. augusztus 19-én elhangzott megnyitószövegének szerkesztett változata.
A kiállítás megtekinthető 2014 szeptember 18-ig a Szeged, Belvárosi Kamarateremben.)

Nátyi Róbert

 

[nggallery id=436]


Címke: , , ,
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PALKÓ TIBOR: PRE REPRO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szeplős a terem – és
szeplős a teremtés
(és-és-és-és) és:
szeplős az ég is…

Szeplős a hal,
szeplős a halál,
szeplős a bárány – és
szeplős a kés is…

>>>
2019.07.09 - tiszatáj

A FORUM KÖNYVKIADÓ ESTJE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN
Népes társaság gyűlt össze június 14-én a Dugonics téren, majd a Grand Café színpadán, ahol bemutatkozott az újvidéki Forum Könyvkiadó. Antalovics Péter, Antal Szilárd, Balázs Attila, Benedek Miklós, Böndör Pál, Kormányos Ákos, Papp Katalin, Patócs László és Szilágyi Mária mutatták be frissen megjelent könyveiket. A szerzőkkel Berényi Emőke, Bicskei Gabriella, Brenner János és Losoncz-Kelemen Emese, a Fórum szerkesztőgárdája beszélgetett… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő