01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.20.
| Fölszállott a páva – Összeállt a döntő mezőnye >>>
12.17.
| Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban >>>
12.16.
| Az erdélyi népzenét bemutató kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia >>>
12.14.
| Az Amadinda Ütőegyüttessel ünnepel a Pannon Filharmonikusok >>>
12.14.
| Pinceszínház – Vacsora négyesben >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Fodor Ferenc néprajzkutató kapta az idei Tömörkény-díjat >>>
12.12.
| Megható karácsonyi kisfilmmel hangolódik az ünnepekre a Müpa >>>
12.12.
| Barokk freskófestészetről szóló sorozat első kötetét mutatták be Budapesten >>>
12.12.
| Ellopott Klimt-portré bukkant fel Olaszországban >>>
12.12.
| Az Alice az ágyban című Susan Sonntag-dráma bemutatására készül a kolozsvári magyar színház >>>
12.11.
| Nők helyzete a zenei életben és oktatásban >>>
12.11.
| Különleges Árpád-kori kőfaragványok kerültek elő a romániai Borosjenőn >>>
12.11.
| Díjazták a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit >>>
12.10.
| Meghalt Varga Imre, a nemzet művésze >>>
12.06.
| Zsille Gábor műfordító, költő az idei Hieronymus-díj kitüntetettje >>>
12.03.
| Érkezik a Betörő az albérlőm az Újszegedi Szabadtéri Színpadra >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A munkát elvégeztük
2014.08.18 - tiszatáj

Röviden így foglalta össze záróbeszédében Szentmártoni János, Magyar Írószövetség, és az Írótábor kuratóriumának elnöke a Nagy jövő mögöttünk című tanácskozást.

A 42. Tokaji írótalálkozó, az Eltiltva és elfelejtve – A hallgatás és elhallgattatás évei címmel indított rendezvénysorozat harmadik, záró felvonása, amely a rendszerváltás éveit helyezte középpontba, hogy áttekintse az irodalompolitikai változásokat, a fontosabb irodalmi eseményeket és jelenségeket.

Több helyszínen, változatos programokkal készült a szervezőség. Az előadások mellett az első napon megnyílt Sáray Ákos fényképkiállítása, illetve az Osvát művészcsalád emlékezetét bemutató kiállítás, majd két színpadi produkció, Fandl Ferenc és Harsányi Attila színművészek Radnóti-emlékműsora és Reményi Ede Kamarazenekar hangversenye várta a résztvevőket.

Csütörtök este bemutatkozott a kárpátaljai Együtt, valamint a Hitel folyóirat, amit borkóstoló követett. Az utolsó nap délelőttjén Weöres Sándor és Határ Győző tiszteletére, emléktábla avatás előzte meg az utolsó plenáris ülést, majd zárásképp fogadás keretében adták át az írótábori díjakat, elismeréseket.

 A rendezvény a rendszerváltozás időszakának irodalmi életének vizsgálatát és a kutatók további kutatásokra ösztönzését tűzte ki célul. A rendszerváltozás mibenlétének, jelentőségének, hatásának meghatározása és felmérése sokszor különböző szempontú, olykor ellentétes állásfoglalásokat eredményezett. Nem csoda, hiszen szó esett az irodalmi közélet változásairól, az egyes alkotókról és művésztelepekről, finanszírozási kérdésekről, az írói presztízsvesztésről, az a rohamosan csökkenő közérdeklődésről, de ugyanúgy az emigráns irodalom 1989-90 előtti és utáni helyzetéről is.

Utóbbival kapcsolatban Sárközy Péter, a római Sapientia Egyetem professzora a magyar írók nyugati lehetőségeit vizsgálta, hangsúlyozva, hogy a legtöbb európai országban ma is léteznek művészházak, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak a kutatóknak és művészeknek az alkotómunkához. A rendszerváltással felszámolódó, külföldi magyar szellemi műhelyek hiányára fektetett továbbá hangsúlyt, hiszen véleménye szerint nagyon fontos, hogy egy szerző bekapcsolódjon a külföldi irodalmi életbe, ilyen módon is.

Hasonló kérdésről a lengyel vendégek maguk számolhattak be, Sergiusz Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Boguslaw Wróblewski, a lublini Akcent folyóirat főszerkesztője és Jerzy Snopek fordítója érkezett a tanácskozásra. Egyik folyóiratuk, az Akcent nemcsak a lengyel nemzet életében zajló kulturális folyamatokat kíséri figyelemmel, hanem jelentős részt vállal a külföldi lengyel irodalom népszerűsítésében.

Bemutatták a Még közelebb című lengyel nyelvű magyar antológiát is, amelyben Falusi Márton, Zsille Gábor, Lackfi János, Szentmártoni János, Iancu Laura, Nagy Gábor, Halmai Tamás, László Noémi, Szálinger Balázs, Jónás Tamás, Krusovszky Dénes és Csehy Zoltán művei olvashatók.

Az idei tanácskozás már az új technológiai és piaci kihívásokat is vizsgálta. Mezey Katalin elsősorban a piacgazdaság hátrányaiban látta a rendszerváltozás okozta legnagyobb veszteséget, hiszen ennek következtében napjainkban már a kereslet határozza meg az értéket.

Véleménye szerint ez is oka annak, hogy nincs tisztázva a művész státusza, aki állandóan bizonyításra kényszerül, miközben bárki felléphet a nevében. A könyvpiacot elárasztó, médiatámogatott „könyvnek látszó tárgyak” mellett további gond, hogy nincs munkahelyet biztosító intézmény az íróknak, megszűntek a kortárs irodalmat bemutató műsorok, továbbá az állami támogatásokat rövid időre lehet igényelni, ez pedig állandó bizonytalansággal tartja a kiadókat, szerkesztőségeket.

A rendszerváltás előtt kulturális miniszteri pozíciót betöltő Pozsgay Imre ellenben arra fektetett hangsúlyt, hogy a régi rendszer állandó legitimációs zavarral és állandó önigazolási problémával küszködött, hiszen egy hazugsághoz kötötte a létét.  Szőcs Géza pedig azt paradoxont emelte ki, hogy minél szabadabb egy nemzet, annál kevésbé fontosak a klasszikus szellemi értékek, amennyire paradoxon az is, hogy jólétben csökken a születések száma. Úgy véli, a szabadság kiharcolása erősen motiválta a szerzőket, és jobban számíthattak a társadalmi-nemzeti figyelemre is, mint a rendszerváltás után. A jövőre vonatkozó kérdések közül pedig L. Simon László író, költő, államtitkár szerint legfontosabb az az, hogy önmagában a szakma képes-e az irodalom iránt való érdeklődés felkeltésére és megtartására.

Az átfogó értékelések mellett, a hatalmas témakör kisebb részterületeire is fókuszált egy-egy előadó. Vasy Géza az írószövetség történetét ismertette, Elek Tibor a mai politikai költészetről tartott előadást, munkacsoportok keretén belül vizsgálták az előadók a folyóiratok, kiadók, műhelyek 1989 körüli indulását, a polgári-demokratikus átalakulás filozófiáinak változását, az a rendszerváltás időszakának értelmiségi találkozóit.

További sarkalatos kérdés, és ezért megkerülhetetlen témakör volt még, a titkosrendőrség működésének jelentősége. Márkus Béla a besúgói jelentések forrásértékét értékelte és elemezte. Foglalkozott a történetiség problémáival a jelentések – és ugyanúgy a visszaemlékezésekből rekonstruálható adatok – minőségét és ellentmondásosságát szem előtt tartva. A „születőben lévő ügynökirodalomról” Tófalvi Zoltán beszélt még, aki Szőnyei Tamás Titkos írásához hasonló, de a Szekuritáté-aktákon alapuló, nagyszabású munkát tervez, amely eddig ismeretlen adatokkal bővíti a XX. századi magyar irodalomtörténetet.

A rendszerváltás irodalmának, a tanácskozások során gyakran említett szereplőjével Petrik Béla foglalkozott részletesen. Nagy Gáspárról szóló előadásában a harmadik nemzedék és a szellemi újrarendeződés egyik legfontosabb alakjának nevezte a költőt, és az alkotóműhelyek ellenőrzéséről, a párt közvetlen beavatkozásáról beszélt a nyolcvanas évekre vonatkozóan, s bár említést tett a Lakiteleki Népfőiskoláról, részletesem az alapító, Lezsák Sándor tartott róla előadást.

A tábor zárófejezete volt annak a 2012-ben kezdődött konferenciasorozatnak, amely a 1945-től kezdődő művészeti, közéleti történéseit, jelenségeit, fordulatait vizsgálta. Záróbeszédében Szentmártoni János az Írótábor jelentőségét abban jelölte meg, hogy ezzel az időszakkal kapcsolatban számos olyan kérdést és témát érintettek az előadók, amelyek hozadéka és jelentősége idővel beigazolódik. „A munkát elvégeztük, nem ez volt az üzenet” – fogalmazott.  A mondat második felében arra, a minden szempontból sajnálatos, már botránnyá nőtt esetre vonatkozik, amelyről a beszámoló írója is (rögzüljön minél többször) szemtanúként kijelentheti, hogy semmiféle politikai összeszólalkozás nem előzte meg.

Mindezek után az a kérdés. hogy a kutatók hogyan fogják földolgozni az Tokaji Írótáborban elemzett eseményeket és életműveket.

Tóth Tünde

 

[nggallery id=432]

Fotó: Sáray Ákos


Címke: , , ,
2019.12.15 - tiszatáj

DARIDA VERONIKA: ELTÉRŐ SZÍNTEREK. NAGY JÓZSEF SZÍNHÁZA
Darida Veronika könyve szintetizáló és kanonizáló vállalkozás is egyben. A könyv Nagy József művészi pályáját tekinti át 1987-től 2016-ig, pontosabban 2017 őszéig, amikor a táncos-színész-koreográfus számára véget ér a Trafó ötéves igazgatási szerepköre. A filozófiai és esztétikai (elméleti) bevezetés után minden előadói korszakkal egy-egy fejezet foglalkozik, illetve a szerző igyekszik alapos elemzést nyújtani az egyes előadásokról… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2019.12.15 - tiszatáj

CORMAC McCARTHY:
ODAKINT A SÖTÉTSÉG
Texasban, Arizonában vagy Mexikóban bonyolódó regényei előtt Cormac McCarthy leginkább az Appalache-hegység lábánál engedte kóvályogni balsorsú figuráit. Csakúgy, mint az 1973-as, főalakja totális lealjasodását dokumentáló – itthon két éve megjelent – Isten gyermeke, a szerző második regénye, a ’68-as Odakint a sötétség is hasonló környezetben bontakozik ki… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.13 - tiszatáj

– MONDJA A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS UTÁN BARNÁK LÁSZLÓ SZEGEDI SZÍNIGAZGATÓ
Hatalmas vihart kavart a színházakat is érintő kulturális tárgyú törvénymódosítás tervezete, amit előzetes szakmai egyeztetés nélkül, bár a zajos tiltakozások hatására némileg finomítva szavazott meg szerdán a kormánytöbbség a parlamentben. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.12.12 - tiszatáj

SZÍV ERNŐ: MEGHÍVÁS A RIENZI MARISKA SZABADIDŐ KLUBBA
Az Amíg másokkal voltunk című Szilasi-regényt kedvelő Szív Ernő-olvasó finom összefüggést észlelhet, amint a Darvasi-alteregó új kötetének 58. oldalához ér. Szív a Klima Ilona című írásban az irodalomtörténeti legendárium ismert eseményét beszéli el: Juhász Gyula 1907-es öngyilkossági kísérletét, melyet a tárcanovella címszereplője a költő első verseskötetének megjelenéséről szóló hírrel hiúsított meg… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.11 - tiszatáj

HÁZASSÁGI TÖRTÉNET
Bármelyik pillanatban nyakig gázolhatna a szirupban Noah Baumbach új, Netflixnél készült családi dramedyje, és az, hogy mégis jóra fordulnak a dolgok – okozzon akármilyen meglepetést –, nem kis részben színészeinek köszönhető. A Házassági történet a legutolsó karakterét is precízen felépítő darab, mely nemcsak a ’70-es évek hollywoodi drámáihoz, hanem a New York-i Iskola realizmusához is visszakanyarodik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - tiszatáj

CSUTAK GABI: CSENDÉLET SÁRKÁNNYAL
A Margó-díj tíz legjobb jelöltje közé választott kötet szövegei ismerősek lehetnek a litera.hu portálról, de egybeszerkesztve is élvezhetőek sőt, motívumviláguk, összefüggéseik hangsúlyosabban érvényesülnek. Az egy csokorra való történet ugyan nem tesz ki egy kisregényt, mégis adódik, hogy az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélők közé egyenlőségjelet tegyünk, és egyfajta önéletírásként olvassuk a csend­életnek nehezen nevezhető memoár egyes darabjait… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.12.10 - MTI

Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden. A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több […]

>>>
2019.12.09 - tiszatáj

SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉSEK: 
AZ ART CAMP, XXIX. MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
A *jászberényi művésztelep kiállítás megnyitója utáni napokban, a leíró az alábbiakat jegyzi naplójába:
Az (ismét) elmaradt katarzis érzetével, a nyugtalanító sejtésekkel, és a (talán) feloldásra sem váró agóniával is összefolyik minden… Minden. Az agóniával, az agóniával, az agóniával – és a rejtett Agóniával… Minden […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő