11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

A munkát elvégeztük
2014.08.18 - tiszatáj

Röviden így foglalta össze záróbeszédében Szentmártoni János, Magyar Írószövetség, és az Írótábor kuratóriumának elnöke a Nagy jövő mögöttünk című tanácskozást.

A 42. Tokaji írótalálkozó, az Eltiltva és elfelejtve – A hallgatás és elhallgattatás évei címmel indított rendezvénysorozat harmadik, záró felvonása, amely a rendszerváltás éveit helyezte középpontba, hogy áttekintse az irodalompolitikai változásokat, a fontosabb irodalmi eseményeket és jelenségeket.

Több helyszínen, változatos programokkal készült a szervezőség. Az előadások mellett az első napon megnyílt Sáray Ákos fényképkiállítása, illetve az Osvát művészcsalád emlékezetét bemutató kiállítás, majd két színpadi produkció, Fandl Ferenc és Harsányi Attila színművészek Radnóti-emlékműsora és Reményi Ede Kamarazenekar hangversenye várta a résztvevőket.

Csütörtök este bemutatkozott a kárpátaljai Együtt, valamint a Hitel folyóirat, amit borkóstoló követett. Az utolsó nap délelőttjén Weöres Sándor és Határ Győző tiszteletére, emléktábla avatás előzte meg az utolsó plenáris ülést, majd zárásképp fogadás keretében adták át az írótábori díjakat, elismeréseket.

 A rendezvény a rendszerváltozás időszakának irodalmi életének vizsgálatát és a kutatók további kutatásokra ösztönzését tűzte ki célul. A rendszerváltozás mibenlétének, jelentőségének, hatásának meghatározása és felmérése sokszor különböző szempontú, olykor ellentétes állásfoglalásokat eredményezett. Nem csoda, hiszen szó esett az irodalmi közélet változásairól, az egyes alkotókról és művésztelepekről, finanszírozási kérdésekről, az írói presztízsvesztésről, az a rohamosan csökkenő közérdeklődésről, de ugyanúgy az emigráns irodalom 1989-90 előtti és utáni helyzetéről is.

Utóbbival kapcsolatban Sárközy Péter, a római Sapientia Egyetem professzora a magyar írók nyugati lehetőségeit vizsgálta, hangsúlyozva, hogy a legtöbb európai országban ma is léteznek művészházak, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak a kutatóknak és művészeknek az alkotómunkához. A rendszerváltással felszámolódó, külföldi magyar szellemi műhelyek hiányára fektetett továbbá hangsúlyt, hiszen véleménye szerint nagyon fontos, hogy egy szerző bekapcsolódjon a külföldi irodalmi életbe, ilyen módon is.

Hasonló kérdésről a lengyel vendégek maguk számolhattak be, Sergiusz Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Boguslaw Wróblewski, a lublini Akcent folyóirat főszerkesztője és Jerzy Snopek fordítója érkezett a tanácskozásra. Egyik folyóiratuk, az Akcent nemcsak a lengyel nemzet életében zajló kulturális folyamatokat kíséri figyelemmel, hanem jelentős részt vállal a külföldi lengyel irodalom népszerűsítésében.

Bemutatták a Még közelebb című lengyel nyelvű magyar antológiát is, amelyben Falusi Márton, Zsille Gábor, Lackfi János, Szentmártoni János, Iancu Laura, Nagy Gábor, Halmai Tamás, László Noémi, Szálinger Balázs, Jónás Tamás, Krusovszky Dénes és Csehy Zoltán művei olvashatók.

Az idei tanácskozás már az új technológiai és piaci kihívásokat is vizsgálta. Mezey Katalin elsősorban a piacgazdaság hátrányaiban látta a rendszerváltozás okozta legnagyobb veszteséget, hiszen ennek következtében napjainkban már a kereslet határozza meg az értéket.

Véleménye szerint ez is oka annak, hogy nincs tisztázva a művész státusza, aki állandóan bizonyításra kényszerül, miközben bárki felléphet a nevében. A könyvpiacot elárasztó, médiatámogatott „könyvnek látszó tárgyak” mellett további gond, hogy nincs munkahelyet biztosító intézmény az íróknak, megszűntek a kortárs irodalmat bemutató műsorok, továbbá az állami támogatásokat rövid időre lehet igényelni, ez pedig állandó bizonytalansággal tartja a kiadókat, szerkesztőségeket.

A rendszerváltás előtt kulturális miniszteri pozíciót betöltő Pozsgay Imre ellenben arra fektetett hangsúlyt, hogy a régi rendszer állandó legitimációs zavarral és állandó önigazolási problémával küszködött, hiszen egy hazugsághoz kötötte a létét.  Szőcs Géza pedig azt paradoxont emelte ki, hogy minél szabadabb egy nemzet, annál kevésbé fontosak a klasszikus szellemi értékek, amennyire paradoxon az is, hogy jólétben csökken a születések száma. Úgy véli, a szabadság kiharcolása erősen motiválta a szerzőket, és jobban számíthattak a társadalmi-nemzeti figyelemre is, mint a rendszerváltás után. A jövőre vonatkozó kérdések közül pedig L. Simon László író, költő, államtitkár szerint legfontosabb az az, hogy önmagában a szakma képes-e az irodalom iránt való érdeklődés felkeltésére és megtartására.

Az átfogó értékelések mellett, a hatalmas témakör kisebb részterületeire is fókuszált egy-egy előadó. Vasy Géza az írószövetség történetét ismertette, Elek Tibor a mai politikai költészetről tartott előadást, munkacsoportok keretén belül vizsgálták az előadók a folyóiratok, kiadók, műhelyek 1989 körüli indulását, a polgári-demokratikus átalakulás filozófiáinak változását, az a rendszerváltás időszakának értelmiségi találkozóit.

További sarkalatos kérdés, és ezért megkerülhetetlen témakör volt még, a titkosrendőrség működésének jelentősége. Márkus Béla a besúgói jelentések forrásértékét értékelte és elemezte. Foglalkozott a történetiség problémáival a jelentések – és ugyanúgy a visszaemlékezésekből rekonstruálható adatok – minőségét és ellentmondásosságát szem előtt tartva. A „születőben lévő ügynökirodalomról” Tófalvi Zoltán beszélt még, aki Szőnyei Tamás Titkos írásához hasonló, de a Szekuritáté-aktákon alapuló, nagyszabású munkát tervez, amely eddig ismeretlen adatokkal bővíti a XX. századi magyar irodalomtörténetet.

A rendszerváltás irodalmának, a tanácskozások során gyakran említett szereplőjével Petrik Béla foglalkozott részletesen. Nagy Gáspárról szóló előadásában a harmadik nemzedék és a szellemi újrarendeződés egyik legfontosabb alakjának nevezte a költőt, és az alkotóműhelyek ellenőrzéséről, a párt közvetlen beavatkozásáról beszélt a nyolcvanas évekre vonatkozóan, s bár említést tett a Lakiteleki Népfőiskoláról, részletesem az alapító, Lezsák Sándor tartott róla előadást.

A tábor zárófejezete volt annak a 2012-ben kezdődött konferenciasorozatnak, amely a 1945-től kezdődő művészeti, közéleti történéseit, jelenségeit, fordulatait vizsgálta. Záróbeszédében Szentmártoni János az Írótábor jelentőségét abban jelölte meg, hogy ezzel az időszakkal kapcsolatban számos olyan kérdést és témát érintettek az előadók, amelyek hozadéka és jelentősége idővel beigazolódik. „A munkát elvégeztük, nem ez volt az üzenet” – fogalmazott.  A mondat második felében arra, a minden szempontból sajnálatos, már botránnyá nőtt esetre vonatkozik, amelyről a beszámoló írója is (rögzüljön minél többször) szemtanúként kijelentheti, hogy semmiféle politikai összeszólalkozás nem előzte meg.

Mindezek után az a kérdés. hogy a kutatók hogyan fogják földolgozni az Tokaji Írótáborban elemzett eseményeket és életműveket.

Tóth Tünde

 

[nggallery id=432]

Fotó: Sáray Ákos


Címke: , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő